Még előkészületi stádiumban van a szeptemberi produkció, de a 3D-s előadás néhány részletét hétfőn bemutatták az üres Erkel Színházban. A próbán - ahogy majd a bemutatón - Komlósi Ildikó Juditként, Kovács István pedig Kékszakállú hercegként lépett színpadra.
"Zenéje egyanyagú, önmagában zárt, egységes szervezet, kölcsönzések, utánzások szinte minden nyoma nélkül. Az új magyar zenéből egy más, mélyebb gyökerű, elhasználatlan magyarság szűzi tiszta levegője árad, olyan mint a székely fenyveseké, amelyek közé szorultan megmaradt valami egy, valamikor országot átfogó, monumentális erejű élet-áradatból. Ennek csíráin nőtt nagyra, egy egész rendkívüli alkotó erő vulkanikus munkájában a Bartók zenéje is, egy végtelen kifejező erejű, de szilárd szerkezetű léleknyelvvé, amelyhez foghatót ma hiába keresünk akárhol". (Kodály Zoltán)
Hangfelvételeken kívül már számos film készült a Kékszakállúból, például Szinetár Miklós rendezésében Kováts Kolossal és Sass Sylviával, és Silló Sándor rendezésében Kovács Istvánnal és Kolonits Klárával a főszerepben. A következő feldolgozás célja az lesz, hogy a virtuális valóság és az élő előadás határait tovább tágítsa.
Győriványi Ráth György
A projekten Pier Paolo Maggiora és Andrew Quinn kezdett dolgozni 2010-ben, idén pedig az új rendszer tesztjeit folytatták - hangzott el a produkciót létrehozó nemzetközi csapat hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Győriványi Ráth György karmester ennek kapcsán elmondta: egy korábbi Kékszakállú-felvételt használták az effektusok létrehozására, de ez csupán az alap, hiszen "Bartók Béla operáját, A kékszakállú herceg várát sohasem lehet kétszer ugyanúgy vezényelni". "A bemutató több szempontból is különleges alkalom lesz, de egyediségét mindenképpen az adja, hogy operaelőadások esetében a világon még sosem alkalmazott vizuális technikával visszük színre a darabot. Képzeljük csak el, milyen különleges élményben lesz részünk, ha szinte az ölünkbe hullik a Kékszakállú herceg aranya, vagy a vizuális effektek hatására úgy érezzük, hogy fegyverei minket fenyegetnek…!” - írta blogjában Győriványi.
Komlósi Ildikó, a 3D-s produkció ötletadója azt is elárulta, hogy az előadás során természetesen mód van a tempókat korrigálni. Hozzátette: még sok tennivaló van hátra, hiszen meg kell oldani azt is, hogy a térhatású színpadkép vetítését és a színházi világítást, a szereplőket megvilágító fényeket összehangolják.
Kovács István, Komlósi Ildikó, Győriványi Ráth György az első technikai próbán, az Operaházban
Az esemény producere, Francesco Stochino Weiss civilben Komlósi Ildikó férje. Mint kiemelte, a műfajt jól ismeri, számos élő műholdas közvetítést vezényelt már le több egymástól távoli helyszínről. A színpadképeket, amelyek a látható részek alapján a néző fantáziájára támaszkodó szimbolikus látvánnyal szolgálnak, Pier Paolo Maggiora, a 2006-os torinói olimpiai falu egyik tervezője alkotta. Andrew Quinn olyan számítógépes szakember, aki a 3D-s technikákra specializálódott, korábban dolgozott a Matrix, a Dark City, a Tomb Raider című filmekben is.
Bartók-művével egy időben, a szeptember 9-10-i premieren Ravel Bolero című zeneművére készült koreográfiát is láthat a közönség, amelyet Eldar Alijev készít, a főszereplők között van Popova Aleszja és Bajári Levente. A darab ugyancsak 3D-s hátteret kap a bemutatóra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.