A kecskeméti Katona József Színházban az évad elején mutatták be „minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott” musicaljét, A nyomorultakat. Az előadás óriási siker, jó híre bejárta az országot – legutóbb a színház június 4-i évadzáró ünnepségén kapott két rangos elismerést: a nézők az évad legjobb előadásának választották, Feke Pál pedig a város kedvencének járó díjat vehette át alakításáért.
A fővárosi közönség a Budapesti Nyári Fesztivál meghívásának köszönhetően a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon láthatja a kivételes produkciót, négy estén át, két különböző szereposztásban. A június 25-i budapesti bemutató alkalmából Cseke Péterrel, a színház igazgatójával beszélgettünk.
Cseke Péter
Mennyire jelentett kihívást a kecskeméti színház számára színpadra állítani egy ilyen nagy volumenű produkciót, mint A nyomorultak?
Cseke Péter: Minden szempontból magasra tettük a mércét. A kecskeméti színház Hellner-Felmer tervek alapján készült épülete egy gyönyörű, monarchia korabeli ékszerdoboz, mégis kisméretű színháznak számít a mai kor színháztechnikai igényeit illetően. Egy musicalprodukciót ma sikerrel színre vinni csak színpadi látványosságként lehet. Ezért igyekeztünk erényt kovácsolni mindabból, ami építészeti adottságként megkötötte a kezünket. A díszletet tervező Kentaur fantasztikusan áthidalta a nehézségeket, és sikerült egy olyan, több mint hatvan képből álló látványvilágot megvalósítanunk, amelyben másfél percenként új szín tárul a nézők szeme elé.
Milyen külső és belső erőket kellett mozgósítani ahhoz, hogy az előadás a legmagasabb színvonalon valósulhasson meg?
Cseke Péter: Annak ellenére, hogy a kecskeméti Katona társulata egy kitűnő kondícióban levő csapat, sok tehetséges fiatallal, úgy éreztem, kellenek a „húzónevek”. A nyomorultak mind zenei, mind színészi szempontból nagyszerűen megírt főszerepei ugyanis kiemelkedő énekes-színészi képességeket feltételeznek. Válogatást tartottunk, és sikerült az ország legjobbjait idecsábítani. A vendégszereplőket leszámítva azonban mindent „helyi erőből” oldunk meg. S tekintettel arra, hogy a produkció megszületéséhez estéről estére több száz közreműködő összehangolt munkájára van szükség – kezdve a Drucker Péter által vezetett nagyzenekar és a Károly Kati irányította kórus szerepétől a speciális feladatokkal szembesülő műszak teljesítményén át a rengeteg jelmez elkészítéséig –, erre különösen büszke vagyok.
A színlapon az olvasható, hogy a produkció a Music Theatre International és a Cameron Mackintosh Ltd. nevében a Josef Weinberger Ltd. hozzájárulásával jött létre. Hogyan zajlott az engedélyeztetés? Milyen feltételeknek kellett megfelelni?
Cseke Péter: Ez hosszú folyamat volt. Két éven keresztül tárgyaltunk a jogtulajdonosokkal, mire megkaptuk az engedélyt. Kis színháznak tartottak bennünket, biztosak akartak lenni a dolgukban, ezért mindent aprólékosan ellenőriztek. A díszlet- és jelmeztervet nem csak jó előre le kellett adnunk, hanem személyes prezentáció keretében mutattuk be Londonban. De amikor már sínen volt a dolog, akkor is számtalan akadály gördült elénk. Folyamatosan egyeztetnünk kellett például a marketingkoncepciót – tizenegyszer kértek javítást az előadás plakátján. Azért is volt ez számukra különösen fontos, mert abban az évben ünnepelték A nyomorultak megszületésének huszonötödik évfordulóját. A jubileumi felfokozottság állapotában mindenből presztízskérdést csináltak, s közben ők maguk is egy új verziót állítottak színre. Végül nagyon elégedettek voltak, és elismerően nyilatkoztak a kecskeméti bemutatóról.
Június 25-én a budapesti közönség is részese lehet az élménynek. Speciális felkészültséget igényel-e a Margitszigeti Szabadtéri Színpad adottságaihoz igazítani az előadást?
Cseke Péter: Mindent megteszünk azért, hogy a nézők ugyanazt az élményt kapják, mint Kecskeméten. Rengeteg díszletelem van, amelyet négy hatalmas kamionnal szállítunk a helyszínre, és ahhoz, hogy semmilyen kompromisszumos változtatásra ne kényszerüljünk, háttértechnikai rendszereket is építünk. Hogy csak a két legfontosabbat említsem: a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nincs se zsinórpadlás, se forgószínpad, de mivel ezek elengedhetetlen részét képezik a látványtechnikának, mindkettőt biztosítjuk. A zsinórpadlás „imitálásaként” például speciális emelőrendszert építünk a színpad fölé, a díszlet gyors kiszolgálására pedig sínrendszereket, de nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságtechnikára is.
Mi a legfontosabb üzenete Ön szerint A nyomorultaknak 2011 nyarán? Miben rejlik „minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott musicaljének” titka?
Cseke Péter: Azon túl, hogy ez egy csodálatosan szép és irányt mutató történet a hitről, a barátságról, az odaadásról és a szeretetről, egy szóval: az emberi értékekről, a musicalirodalom legszínesebb műve is. Victor Hugo történelmi klasszikusának örök érvényű példázatát katartikus magasságokba, vagy ha úgy tetszik, mélységekbe emeli a gyönyörű zene, amit beteljesít a színrevitel és a látvány. Bízom benne, hogy a fővárosiakat és a külföldi vendégeket hasonlóan megérinti majd az előadás, mint a kecskeméti közönséget – hiszen a színház titka bárhol a világon a közösségi összetartásban megélt értékek és a jóra való hit erejében rejlik. Kecskeméten le sem tudjuk venni az előadást, műsoron marad a következő évadban, remélem, a Margitszigetre is visszahívást kapunk!
Miklós Melánia – Budapesti Nyári Fesztivál
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.