Az Országgyűlés hétfőn 245 igen szavazattal, 45 nem és 43 tartózkodás mellett elfogadta az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítását. A törvény deklarált célja a többi közt, hogy meghatározza az egyes előadóművészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait és biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását. A törvény meghatározza a szakmai együttműködés, döntéselőkészítés és érdekegyeztetés struktúráját és szabályait.
Az L. Simon László, Németh Zoltán és Puskás Imre fideszes politikusok indítványaként beterjesztett módosítással változik az előadóművészeti szervezetek nyilvántartása és minősítése. Művészeti tevékenységének jellege szerint a jogszabály megkülönböztet színházat, zenekart, énekkart, balettegyüttest és táncegyüttest, emellett művészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelöléseket alkalmaz, ezek a többtagozatos színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, big band. Működésük szerint megkülönbözteti a független színházakat, a produkciós színházakat és a befogadó színházakat, valamint a szabadtéri színházakat és a nemzeti etnikai és kisebbségi színházakat.
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnökeés Pálffy István alelnök
Hat helyett három kategória
A törvényben mostantól az eddigi hat helyett három nyilvántartási-támogatási kategória szerepel: a nemzeti, a kiemelt, valamint a pályázati csoportban regisztrált együtteseké. Normatív támogatást a jövőben az első két kategória kaphat, a harmadik csak pályázati támogatásban részesülhet.
A nemzeti kategóriában szereplők fenntartója az állam vagy az együttes, ha az állammal szerződésben áll, és tagjainak legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú vagy a közalkalmazotti törvényben előírt végzettséggel rendelkezik. Kiemelt lehet az a szervezet, amelyet helyi önkormányzat tart fenn és tagjainak legalább 60 százaléka rendelkezik az előírt vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel. A minősítés feltételeként egyes művészeti ágakban megfelelő számú fellépést is előír a törvény, és az egyes kategóriákban az elbírálás szempontjává vált a kortárs művek repertoárra tűzése.
Megszűnik az Előadóművészeti Tanács
A módosítás megszüntette az Előadóművészeti Tanácsot, helyette létrejön a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT). A kultúráért felelős miniszter feladata a Színházművészeti Bizottság, a Zeneművészeti Bizottság, valamint a Táncművészeti Bizottság működtetése, amelynek tagjait a miniszter kéri fel a szakma képviselői közül. A 24 tagú NEÉT tagjainak megbízatása négy évre szól, amely legfeljebb egyszer megújítható.
A tanácsba 11 tagot a nyilvántartásba vett előadóművészeti szervezetek delegálnak, ebből négyen a színházművészetet, ketten a táncművészetet, ketten a zeneművészetet képviselik. A szakma érdekképviseletei három tagot, a megyei önkormányzatok és megyei jogú városok egyet-egyet, a főváros, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok szintén egy tagot delegálnak. Az érintett felsőoktatási intézményeket három ember képviseli majd, az országos reprezentatív művészeti szakszervezeteteket pedig kettő. A szervezet ülésein tanácskozási joggal határon túli szervezetek is részt vehetnek.
A módosítás érinti a Bethlen Gábor Alapról szóló jogszabályt is, megváltoztatva a támogatást igénylő szervezetek és a támogatható tevékenységek körét. Támogatást kaphat például határon túli település magyarországival közös infrastruktúra kialakítására, például útépítésre.
Mikor lép életbe?
A módosítás egyes részei a kihirdetéssel, más részei azt 45 nappal követően lépnek hatályba. A Bethlen Gábor Alapot érintő változtatások jövő évtől, az Európai Bizottság jóváhagyását igénylő fejezetek pedig a miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozat közzétételét követő napon lépnek hatályba.
A javaslatra csak a Fidesz és a KDNP, illetve egy független képviselő szavazott igennel. A Jobbik többsége és az LMP, valamint Molnár Oszkár és Szili Katalin független képviselők nemet mondtak, az MSZP és három jobbikos képviselő pedig tartózkodott.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.