Az előadóművészeti törvény legfontosabb területeit érinti az a törvénymódosítás, amelyről várhatóan hétfőn szavaz az Országgyűlés - mondta L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke. A zárószavazást megelőzően a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón a fideszes képviselő kiemelte: a módosítás nem érinti az Európai Bizottság által jóváhagyott társasági adókedvezményt, amely jelentős pluszforrásokat von be a színházak fenntartásába.
"Egyértelmű, hogy a hétfőn elfogadandó törvény az Európai Bizottság jóváhagyását nem igényli" - tette hozzá. A legfontosabb változások között említette az Előadóművészeti Tanácsot felváltó Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanács és a három művészeti döntéselőkészítő, javaslattevő testület felállítását. Az eredeti javaslathoz képest az előbbi taglétszáma 24 főre emelkedett, a testületben a független színházakat 1 fő képviseli majd - sorolta a bizottsági elnök. A tagokat négy évre választják, a megyei jogú városok kettő, a megyei önkormányzatok egy főt delegálhatnak a testületbe.
L. Simon László bejelentette, hogy mivel az albizottságok nem töltenek be érdekegyeztető funkciókat, ezért a Zeneművészeti, Színházművészeti és a Táncművészeti Bizottság tagjait a miniszter nevezi ki művészeti szakemberek köréből.
Három új kategória lesz
"Ez a jogszabály nagyobb mozgásteret ad a miniszternek, ezt vállalni is kell" - ismerte el a képviselő újságírói kérdésre válaszolva. Arról is beszélt, hogy megszűnik az előző törvény által felállított hat kategória, a létrejövő három új azonban lefedi az előadóművészet egészét. Az első két kategóriába tartozó nemzeti és kiemelt szervezetek normatív támogatást kapnak, a pályázati kategória tagjai pedig pályázatok útján juthatnak támogatáshoz.
Ösztönző szempontok a törvényben
Mint elhangzott, ösztönző szempontokat is beépítettek a törvénybe, többlettámogatásra számíthatnak például azok a teátrumok, amelyek klasszikus vagy kortárs magyar műveket tűznek műsorra, művészetpedagógiai programokat tartanak, illetve felállítják a korhatárral kapcsolatos nézőtájékoztatási rendszerüket.
Mit érint még a törvénymódosítás?
"A törvénymódosítás védi a művészeti élet szabadságát" - szögezte le a képviselő, példaként említve, hogy az állami és önkormányzati szervezetek nem kérhetik be a művészeti évadtervet, és nem támaszthatnak művészeti, esztétikai elvárásokat sem.
L. Simon László kitért arra, hogy a törvénymódosítások érintik a szakirányú felsőfokú végzettséggel bírók foglalkoztatásának arányát. Közölte: 65-70 százalékban szabták meg az alsó határt, a szakmai szervezetek kérésének eleget téve. A törvénymódosítás újdonsága, hogy hatálya kiterjed a cirkuszművészetre is, valamint a korábbinál nagyobb figyelmet kap a bábművészet.
A képviselő arról is szót ejtett: többletforrás nem várható a színházi területen, és valóban nagyobb lesz az apparátus. "Minimális költséggel lehet, hogy többe fog kerülni ez a rendszer, amelynek kidolgozása a minisztériumra vár" - mondta L. Simon László.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.