„Csoda az árkádok között. Csoda a templom tornyai előtt. Csoda a szegedi ég alatt" - Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli idén a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az elmúlt évtizedek előtt tisztelegve július elsején, pénteken ünnepi előadásként kerül színre Az ember tragédiája, mely a Játékok kezdeti időszakának emblematikus produkciója volt – ezzel visszatér a próza a Dóm térre. Múltidéző összeállításunkban megtudhatják, miért volt az 1933-as nyár nevezetes dátum Az ember tragédiája színpadi történetében.
1933. augusztus 20-án, a Szegedi Hét megnyitóján került először színre a Dóm téren Madách remeke. Az előadást Hont Ferenc állította színre. Ádám szerepében Lehotay Árpád, Éva és Lucifer szerepében Tőkés Anna, illetőleg Táray Ferenc léptek fel. A 300 fős statisztéria, a tánckar, a honvédzenekar és a hatalmas kórus, a templomból kiszűrődő orgonaszó valamint Buday Györgykonvenciókkal szakító, jelzésszerű díszletei és vetített színpadképei mind-mind hozzájárultak a Madách-mű szegedi sikeréhez.
Fotó: Kozma János
Fritz Mihály szobrász által készített emléktábla őrzi a hajdani két merész fiatal arcvonását, háttérben a Dóm térrel a Pantheonban, a Dóm tér nyugati oldalán.
Hont Ferenc, a Játékok egyik megálmodója és rendezője szerint elsősorban a tér nagy méretei miatt – mivel hangerősítő berendezést akkoriban még nem használhattak – „a hangzó szöveg hordozta gondolatokat át kellett alakítani olyan látható színpadi alakzatokká, amelyeknek mindig mélyebb jelentést kell hordozniok, hogy sohasem váljanak öncélú látványossággá.” (Gyémánt Csilla)
Kik és milyenek voltak a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Tragédia főszerepeinek alakítói az elmúlt évtizedekben?
A Szegedi Szabadtéri Játékok 80 éves jubileumi évadára elkészült a Kronológia nevű alkalmazás, amely a Szegedi Szabadtéri honlapján elérhető. Az alkalmazás használata során ismerkedhetünk a Szabadtéri történetével 1931-től napjainkig a digitális idővonal segítségével. Minden egyes előadás pontos időpontja, szereposztása, alkotói és az évadok plakátjait találhatja meg az archívumban, melyben címszavakra is rá lehet keresni.
Mit mondanak a korabeli kritikák?
A korabeli sajtó patetikus hangját a Délmagyarország 1933. augusztus 27-i száma alapján illusztráljuk: „Csoda az árkádok között. Csoda a templom tornyai előtt. Csoda a szegedi ég alatt […] Álmokból és lelkesedésből, kultúrából és akaratból, hitből és rajongásból készült el ez az óriási színpad, ez a szegedi csoda – és a lelkesedés, az álmok csillagai fölött magasan, szikrázóan és világítóan az augusztusi ég csillagregimentje. Csoda a Templom-téren, Madách drámai szimfóniája – a szabadtéri játékok salzburgi ünnepével.”
1933. – „Csoda az árkádok között […]” (Délmagyarország, 1933. aug. 27.)
A műnek alapvetően vallásos, misztérium jellegű értelmezését jelzi a Délmagyarország (1933. augusztus 27.) leírása: „Ahogyan a templom homlokzatán, a kupola magasságában aranyló csillogásban felhangzanak a játék harsonái, szinte valamennyi kép és felhői hang takarja be a teret. Szinte érzik a mennyei magasság, a fenséges határtalanság, amely szinte követelve várja az angyalok énekét […] [a római színről] a meghatott és megejtett négyezres tömeg fölött a kigyúlt kereszt a szegedi dóm homlokzatának márvány csúcsán. A csillagok mécses-mezője alatt a kereszt ragyogása – valami szimbólum az emberség, a szeretet és a tisztaság felé.”
A kétszintes misztériumszínpad 300 fős statisztériát és tánckarral, honvédzenekarral, hatalmas kórussal, a templomból kihallatszó orgonaszóval valóságos misztikus élményt varázsol a néző elé.
Lehotay Árpádnak „dekoratív, hatalmas, nagy lendületű Ádámja, Táray Ferenc vörös izzású, ördögi Luciferje, és Tőkés Anna csengő szavú, ezerszínű Évája” (uo.) elevenedik meg a színpadon.
A Szeged-propaganda egyik pregnáns példája, hogy a Délmagyarország (augusztus 28.) a különféle pesti lapok tudósításait is közölte a bemutató napjaiban. A Pesti Hírlap például így írt az előadásról: „[…] az egyes történeti képek pesszimisztikus kihangzása nem egyéb, mint Lucifer ármánya, amellyel Istennel szemben a maga hamis tételének akar igazolást szerezni. De az ördög műve összeomlik az isteni igazság világosságában.”
Ennek a tradicionális értelmezésnek érdekes ellenpontját írja meg a Népszava tudósítója: „A szegedi Játék optimista meglátásra építi a darabot. Eszerint a Lucifer választotta tragikus és reménytelen históriai jelenetek csak mint víziók vonulnak el az alvó Ádám előtt, aki azután a végső jelenetben az Úr küzdelemre hívó és bátorító szavaiban nyer vigasztalást.”
A korabeli újságok lehozták a nézőtérről készített elmosódott képet.
Háromszor mutatták be ebben az évben a Tragédiát, mindannyiszor zsúfolt nézőtéren. Vajon él-e közöttünk olyan, aki látta ezt az ominózis előadást, majd' 80 évvel ezelőtt?
Az összeállítást Békési Eszter: Játék ötven évig. A Tragédia három főszerepének szegedi alakításairól a korabeli sajtó tükrében c. tanulmányának felhasználásával Csikós Ildikó készítette.
--------------------------
Jelenidő
Július elsején Madách Az ember tragédiája c. előadással indul a Szegedi Szabadtéri Játékok 80. jubileumi évada Vidnyánszky Attila rendezésében. Ádámot Rátóti Zoltán, Évát Ónodi Eszter, Lucifert Trill Zsolt, Keplert Cserhalmi György, Péter apostolt Blaskó Péter, Miltiádészt Gáspár Sándor alakítja, az Énekes Hobó, az Úr Varga József. A díszlet- és jelmeztervező Olekszandr Bilozub.
Az ember tragédiája
2011. július 1. Péntek 21 óra Dóm tér
2011. július 2. Péntek 21 óra Dóm tér
JÁTÉK
Nyerjen jegyeket a Szegedi Szabadtéri Játékokra! Egy szerencsés ott lehet párjával Az ember tragédiája Dóm téri premierjén!
Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok