A magyar nyelv egyik finom sajátsága, hogy a mondat egy-egy részének kiemelésével a beszédbeli rövid szünetek helyes elosztásával tudja éreztetni a mondat jelentésének árnyalatait. Balassa József ezért nem hallgathatta el, hogy az 1934-es szegedi Az ember tragédiája c. elõadás közben többször bántotta egy-egy mondat helytelen hangsúlyozása. Utóhang Az ember tragédiája szegedi előadásához címmel írt egy fejtegetést a híressé vált madách-i idézet helyes hangsúlyozásáról.
Balassa József: Utóhang Az ember tragédiája szegedi előadásához
Az a néhány bíráló megjegyzés, amellyel szóvá teszem a szegedi szabadtéri elõadásban néha kellemetlenül feltünt hangsúlyozásmódot, semmit sem akar levonni a rendezés nagyszerűségébõl s az elõadásnak a nézõre gyakorolt lebilincselõ hatásából.
De nem hallgathatom el, hogy elõadás közben többször bántott a mondat helytelen hangsúlyozása. A magyar nyelvnek egyik finom sajátsága, hogy a mondat egy-egy részének kiemelésével a beszédbeli rövid szünetek helyes elosztásával tudja éreztetni a mondat jelentésének finom árnyalatait.
Ha máskép oszlik meg a mondat hangsúlya, vagy máskép helyezõdik el a szünet, megváltozik az egész mondat értelme. Nem jegyezhettem fel a helytelen hangsúlyozásnak minden egyes esetét; hisz elõadás közben nem lehet jegyezni, s az események menete, a változó képek gazdagsága magával ragadja a figyelmet s a hallott szó kiesik az emlékezetbõl. De két esetben annyira bántó volt a helytelen hangsúlyozás, hogy még az elõadás után is fülembe csengett.
A második színben mondja Lucifer: «A tett halála az okoskodás.» Ezt ilyen hangsúlyozással hallottuk: A tett halála az okoskodás, erõsen kiemelve a tett szót és elejtve a hangot az okoskodás-on. Ha így hangsúlyozzuk, ez azt jelenti, hogy az okoskodás éppen a tettnek a halála és nem másé. Madách nem ezt akarta mondani, hanem azt, hogy az okoskodás okozza a tett halálát. Tehát a helyes hangsúlyozás az okoskodást emeli ki, és elõtte igen rövid szünet van. A kiemelés sem lehet nagyon erõs, mert a magyar mondathangsúly csak nagy ellentét kifejezése céljából ad a szónak erõs nyomatékot. Tehát a helyes hangsúlyozást így érzékíthetjük: A tett halála az / okoskodás. (A függõleges vonás jelzi a rövid szünetet.)
A másik helytelen hangsúlyozást a görög színben hallottam. A «második a népbõl» mondja: «Ma reggel óta járom e helyet, S szavazatomra nem akadt vevõ.» Ezt a színész így mondta: Mareggel óta járom e helyet... Egy szóba olvasztotta és erõsen kiemelte ezt: ma reggel. Ha így mondjuk, ez azt jelenti, hogy az illetõ ma reggel kezdte kínálni szavazatát, tegnap még nem tette. Pedig azt akarta mondani, hogy ma már kora reggel óta kínálja szavazatát és még mindig nem akadt rá vevõ. Tehát a helyes hangsúlyozás ez: Ma / reggel óta járom e helyet... Egy szóba olvasztotta és erősen kiemelte ezt: ma reggel. Ha így mondjuk, ez azt jelenti, hogy az illető ma reggel kezdte kínálni szavazatát, tegnap még nem tette. Pedig azt akarta mondani, hogy ma már kora reggel óta kínálja szavazatát és még mindig nem akadt rá vevő.
Madách Imre
Az ember tragédiája
1934. augusztus 5. 19:00
Szereposztás
Ádám: Táray Ferenc / Lehotay Árpád
Éva: Tőkés Anna
Lucifer: Csortos Gyula
Cluvia: Verbőczy Ila
Hippia: Könyves Tóth Erzsi
Babos Mici, Bardócz Rózsa, Bartos Gyula, Básti Lajos, Bauer Lilla, Báthy Anna, Bereng József, Csanádi Antal, Cselle Lajos, Csordás György, Fábry József, Finta Imre, Kormos József, Fehér Gyula, Kovács Ernő, Kurusa Margit, Lengyel Vilmos, Marinkovics Sebő, Marosi Miklós, Pusztay Pál, Rózsa Boriska, Sarlay Imre, Sántha Ferenc, Sós Kálmán, Uti Giza, Várady Lajos, Várnay József, Vészi Rózsi, Zátony Kálmán
Díszlettervező: Fülöp Zoltán és Oláh Gusztáv
Orgonaművész: Antos Kálmán
Koreográfus: Szentpál Olga
Vezényel: Beck Miklós
A rendező asszisztense: Sarlay Imre
Rendezte: Bánffy Miklós és Oláh Gusztáv
Forrás: Nyugat