A Háry János című zenés mese margitszigeti szabadtéri bemutatóját, az érkező vendégekkel együtt, az időjárás is a kegyeibe fogadja: a darabbal a kánikula is megérkezik a hétvégén Budapestre. Ráadásul a közönséget színházi hajójárat szállítja az előadásra. "A debreceni produkcióra készülve újra megkapott a Kodályból áradó végtelen szeretet a habitusunk, szellemünk, egész népünk iránt. Ahogyan más nemzeteket nem bántva képes imádni a magyar embert. Mintha mi tudnánk a legszebben álmodni a világon!" - mondta a Háry János kapcsán Vidnyánszky Attila rendező. Cikkünkben Kodály gondolatait is megidézzük a műről.
"Élvezem, hogy színészként is megformálom a nagyotmondó, a nőket szerető, harcias, mégis szeretetreméltó figurát, miközben énekesként is bizonyítanom kell. A Toborzó alatt áténekelni a nagyzenekart egy mégoly jó hangú színész számára is lehetetlen, és bizony egy operaénekesnek sem könnyű..." (Haja Zsolt, főszereplő)
"Háry nem Münchhausen, nem „miles gloriosus", nem holmi hazudozó, hanem álomlátó ő: költő. Amit elmond, az fantáziával átszőtt valóság, melyet beragyog a népmese géniusza. Valóság: hiszen a krónikák telve vannak a magyar huszárok hihetetlen tetteivel. A XVI. században elfogták a nagy választófejedelmet. Egy egyszerű parasztfiú a napóleoni háborúk idején elnyerte a legmagasabb hadikitüntetést és a bárói címet. Nem vágyott kevesebbre, mint hogy foglyul ejtse Napóleont. Úgy hívták: Simonyi. A nép emlékezete, mely a népmese Erős Jánosával eggyéolvasztva őrizte meg alakját, legendává alakított történelmi eseményeket. Így született végül a magyar huszár legyőzhetetlenségének hite. (...) Hogy zenében ábrázolhassam jellemét, arra a népdal látszott a legalkalmasabb eszköznek. Bőségesen éltem vele." (Kodály Zoltán)
"A Bánk bán, a Hunyadi László után ismét egy magyar klasszikus zenemű, a Háry János kerül a Csokonai Színház repertoárjába. Aktuálisak volnának klasszikusaink?" - faggatták a darabról Vidnyánszky Attila rendezőt, aki azt felelte: "Azok mindig aktuálisak. Mert a magyarság mostani élete, jelenlegi gondjai is megfogalmazhatók általuk. Olyan témákat járnak körül, amelyeket csak mi értünk igazán, amelyek csak nekünk szólnak. Egyfajta kiválasztottság érzése támad az embernek az emberben, ha olvassa, s még inkább, ha színpadra teszi őket".
"A debreceni előadásra készülve újra megkapott a Kodályból áradó végtelen szeretet a habitusunk, szellemünk, egész népünk iránt. Ahogyan más nemzeteket nem bántva képes imádni a magyar embert. Mintha mi tudnánk a legszebben álmodni a világon! Ha visszanézünk az elmúlt ötszáz évre, történelmünkben kudarcokat, vereségeket, csupa pusztulást, fogyatkozást, csalást, hazugságot, árulást találunk. Sok szempontból más nemzetek, az egész emberiség sorsa is tragikus, de mi valamiért tényleg nem voltunk Isten kegyeltjei. Meglehet, hogy épp azt kellene isteni kegyelemnek tartanunk, hogy állandóan megpróbáltatások elé állíttatunk, hogy mindig végveszélyben kap szárnyra a lelkünk. Talán ezért olyan gyönyörű és nagy a költészetünk világviszonylatban is. Nekem bizonyos értelemben a Háry is erről szól. Hogy a valóságban minden csatát elvesztettünk, de álmainkban mindet megnyertük. Bennünket még mindig nem zavar, hogy a valóság és az ábrándjaink között ekkora szakadék tátong! Nem kellett sokáig keresgélnünk Olekszandr Bilozub díszlettervezővel, hogy Kodály gyönyörű mesevilágához megtaláljuk a búza, a kenyér, az élet szimbólumait. Ezekből bomlott ki minden: hogy Majland mézeskalács legyen, s hogy a franciákat a sütemény meg a bagett jellemezze. A díszlet meghatározó eleme az a színpadot körbeölelő, áttört "csipkefal", amely egy tulipános láda motívumait idézi. Ha azon keresztül özönlik be a fény, reményeink szerint közvetlenül is felfénylik a mese hangulata. Olyan élményt szeretnénk nyújtani ezzel a látvánnyal, amelyre folyamatosan vágyunk, de amit csak életünk legnagyobb pillanataiban tudunk megközelíteni. És persze ez ábránd is. Délibáb" - nyilatkozta a Fidelionak a rendező.
A Háry János margitszigeti előadására induló vendégeket a Szilágyi Dezső térről és a Jászai Mari tér 1-es kikötőjéből induló Színházi hajójárat szállítja a helyszínre, ahol egy kellemes sétával a színes, díszes forgatagba csöppennek majd. Sinkuné Nagy Emese mézeskalács-készítő munkáit, termékeit láthatják, vásárolhatják meg és vihetik haza a szép este emlékére azok, akik részt vesznek az előadáson és az azt megelőző felvonuláson. A zenés, lovashuszáros felvonuláson a nézők találkozhatnak és fotózkodhatnak a szereplőkkel (a képek még az előadás alatt elkészülnek), azaz Háry Jánossal és mátkájával, Örzsével, Mária Lujzával és Napóleonnal, valamint az őket kísérő katonákkal és huszárokkal. A szereplők bemutatkoznak a közönségnek, hogy már személyes ismerősökként köszönthessék egymást az előadáson.
"Az egész estés családi program tartalmas kikapcsolódást nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt! A nagyotmondó Háry világraszóló kalandjai egy csodálatos előadásban elevenednek meg a Margitszigeten: a nagy létszámú szimfonikus zenekarral, felnőtt és gyerekkórussal megszólaló dallamok, a virtuóz táncok és mesés prózai részek, valamint a különleges látványvilág minden korosztály számára maradandó élményt kínál" - áll az előadás ajánlójában.
Kapcsolódó cikk:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.