Pintér Béla: a gyűlölet gyűlöletet gerjeszt

Összeesküvés-elméletekről, szélsőjobbos megnyilvánulásokról is nyilatkozott Pintér Béla a Szutyok című előadása kapcsán és arról is beszámolt, hogy került árpádsávos zászló a darabba . "Azt gondolom: az átfogó színházi alkotás sosem tűri a korlátokat. A színház – hierarchikus működése mellett – liberális szellemiségű rendszer" - jelentette ki a rendező. Lapszemle.

“Keveredtem már olyan asztaltársaságba, ahol valaki összeesküvés-elméletekről, például a nemzetközi zsidóság „világuralmi terveiről” hadovált. Olyankor megdermedek, nem tudok kapásból visszaszólni. Egy előadás előkészítésekor persze bőven van időm összeszedni, megfogalmazni a gondolataimat. De a színpadon sem szeretek direkt, demagóg módon, egyoldalúan politizálni. A Szutyokban egy családi tragédia révén mutathatom meg a politikából fakadó problémáinkat. Szutyok, akit örökbe fogadnak, azt tapasztalja: a vele együtt adoptált roma „testvére” még akkor is több szeretetet kap, miután meglopott valakit. Hasonló impulzusok hatására Szutyok – aki nem roma – gárdaegyenruhában, árpádsávos kendőben jelenik meg, s gárdaköszöntéssel üdvözli családját. Tudtam, erős hatást váltanak majd ki a gárdista jelképek, ám nem éreztem direktnek a használatukat: az előadás során elég pontosan követjük, miért, hogyan jut el idáig a Szutyok nevű figura” – nyilatkozta a 168 órának Pintér Béla.

Eladható-e a zászló a színháznak?

A Szutyok kapcsán kifejtette, személyes indulata is benne van. “Szélsőjobbosok megnyilvánulásai egy idő után az övékéhez hasonló reflexiókat váltanak ki. A gyűlölet gyűlöletet gerjeszt. Nyilván ha az előadásunk még pontosabban akarná tükrözni a valóságot, a gárdista életben marad. Bár Szutyok halálával sincs vége annak, amit ő képvisel: a nevelőanyja bocskaiban bukkan föl, mellette egy csecsemő, akit ő fog felnevelni. Egyébként az előadáshoz szükségünk volt egy árpádsávos zászlóra. Egyik kollégám a Magyarok Házában próbálta beszerezni, onnan átirányították egy üzletbe, ahol megkérdezte tőle az üzletvezető, mire kell. Amikor megtudta, mire, felhívta Vona Gábort: eladhatja-e a zászlót színháznak? Vona kérte a telefonhoz a kollégánkat, aki vázolta neki a darab történetét, a kemencés részt sem hagyva ki. Vona Gábor hümmögött kicsit, majd azt mondta: hát jó. Ezzel együtt tartottunk a szélsőséges támadásoktól. Nem hiányoznak, ám meglepett, hogy elmaradtak” – mesélte.

A szutyok oldaláról 

A lap a Színház.hu beszélgetésére utalva felvetette, hogy Balázs Péter szolnoki direktor kijelentette: „Én nem a szutyok oldalán állok”, “a Magyar Teátrumi Társaság jobboldali direktorai új ideológiai irányt szabnának a színházaknak, mondván, az előadásoknak pozitív hangvételre és a remény kifejezésére kell törekedniük”. “Ezek butaságok. Balázs Péter látatlanban nehezményezte az előadásunkat, pusztán a címe miatt. Talán eszében sem lett volna kifogást emelni, ha, teszem azt, Vidám, kis virágok címmel adjuk a darabot. Aki csupa reményteli dolgot akar színpadon látni, valószínűleg azt sem tudja, miről beszél. A színháznak az a természete, hogy felkavarjon, megnyissa a társadalmi sebeket, s ezáltal gyógyítson. Ha az előadások csak a szépet és jót mutatnának, a közönség aludni járna a teátrumokba. Ám úgy tisztességes, ha azt is elmondom: a Szutyok szerepelt a Vidnyánszky Attila vezette debreceni Csokonai Színház Deszka Fesztiválján is. A direktor ugyan nem látta az előadást, de több, hozzá hasonlóan gondolkodó színészének tetszett a produkció. Néhány baloldali ismerősöm viszont rendesen félreértette a zárójelenetet: kérdezték, miért csinálok áldozatot a gárdistából” – magyarázta Pintér Béla.

Kaposvár-jelenség

Veszélyekről

“Kollégáimmal szoktunk arról beszélgetni: miközben a jobboldalon számos kiváló színész van, aki nyíltan vállalja politikai hovatartozását, vajon miért nincsenek ott igazán tehetséges színházrendezők Vidnyánszky Attilán kívül? Azt gondolom: az átfogó színházi alkotás sosem tűri a korlátokat. A színház – hierarchikus működése mellett – liberális szellemiségű rendszer. Nem véletlen, hogy Vidnyánszky Attila valójában nemzeti elkötelezettségű liberálisnak mondja magát” – tette hozzá a rendező, aki arról is szólt, hogy van mitől félni. Úgy látja, hogy könnyen kerülhet veszélybe ma az, aki bármilyen formában színpadra viszi az aktuálpolitikát.

“Ijesztő, ami Mohácsi Jánossal történt, miután megrendezte Kaposváron az 56/06 című előadást: telefonszámát kitették az egyik szélsőjobbos portálra. De akár egy társulat léte is veszélybe kerülhet, ha – mondjuk – produkcióinak világnézete miatt megvonják tőle a támogatást” - közölte Pintér Béla.