Mi lehet A víg özvegy töretlen, évszázadon keresztül tartó sikerének a titka? Miért került több ezerszer színre? Miért játsszák Európa- és Amerika-szerte? Miért kedvelik ezt az ízig-vérig európai történetet Japánban is? Miért tudja túlélni a második világháborút, a különféle színházi-zenei divatokat, a musical és a rockopera megjelenését? Július 15-én, pénteken színpadra kerül a 80 éves Szegedi Szabadtéri Játékok második bemutatója, Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettje.
Ady Endre így figyelmeztet bennünket: "Ne tessék elütni a dolgokat avval, hogy itt operett szól hozzánk, édes, naiv és bolondos. Az operett voltaképpen a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és a legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon, s mely tartalmas, ötletes újítani vágyó lelkekben születve, többet rombolhat a korhadt világból, s jobban készítheti a jövendő jobbat - öt parlamenti obstrukciónál..." Mai összeállításunkban tehát a népszerűség okát keressük.
Lehár műveinek népszerűsítésében oroszlánrésze volt Richard Taubernak, a kor egyik legjelesebb tenorjának, aki gyakran lépett fel Lehár-operettek főszerepében is. Rendszerint Berlinben és Bécsben énekelt.
Művei terjesztésével Lehárnak nagy szerencséje volt, hiszen élete során találták fel a hanglemezt, az elektromos hangrögzítést, a filmet és a hangosfilmet, a rádiót és a televíziót. 1925 elején Hollywoodban megfilmesítették A víg özvegyet. A rendezője Erich von Stroheim volt és bár némafilm volt, hatalmas sikert aratott. Európai premierjére Párizsban került sor és ezen részt vett maga Lehár is. A legtöbb, ebből az időből származó lemezfelvételen jóbarátja Richard Tauber énekelte a főszerepeket.
Igazi közönségkedvencekkel - többek között Haumann Péter, Bajor Imre, Molnár Piroska, Hernádi Judit, Csákányi Eszter- , monumentális díszletek között állítja színpadra a Szegedi Szabadtéri Játékok idei második produkciójaként A víg özvegyet Kozma Péter rendező.
A víg özvegy Dóm téri próba
Előadások: Dóm tér
2011. július 15., 16. (esőnap július 17.) és
július 22., 23. (esőnap: július 24.)
Molnár Piroska
Bajor Imre, Haumann Péter, Kálmán Péter
Keszei Bori
Karmester-zenei vezető: Kesselyák Gergely