Attrakciók földön, légben - Vízirevü fantázia Magyarországon

Idén nyáron Yana Sevcsenko vízirevű fantázia műsora kap főszerepet a Fővárosi Nagycirkuszban. Az augusztus 28-ig Budapesten állomásozó show-műsorban nem csak a földön, a levegőben, hanem a vízben is csodálatos attrakciókat láthat a nagyérdemű közönség. Az utóbbi évtized kétség kívül egyik legnagyobb cirkuszi sikereit a 2003. majd 2007. évi orosz vízi cirkusz vendégszereplése aratta Budapesten. Több, mint 250 ezer néző látta, s a nagy sikerre való tekintettel harmadszorra is a Fővárosi Nagycirkuszba érkezik a világhírű társulat. Idén még látványosabb, pazarabb és modernebb produkcióval készültek a magyar fővárosba.

A porond helyére egy 200 ezer literes medencét építenek, és mágikus illúziókkal

 bravúros artistamutatványokkal,

felhőtlen humorral,

csinos táncosokkal

és a versenysportból érkezett szinkronúszókkal kápráztatnak.

Természetesen az állatok sem fognak hiányozni: cicák, galambok, fókák,

kígyók és krokodil is szerepel a csodálatos előadásban.

Az események és műsorszámok megállás nélkül váltják egymást és garantálják, hogy a "Káprázat és Csoda" produkciója a címéhez méltó szókaroztatást és kikapcsolodást ígér az egész család részére.
Yana Sevcsenko / vízirevű fantázia (Oroszország)

A videóajánlóban bepillanthatnak az előadásba!

Káprázat és Csoda

Producer:
Yana Sevcsenko

Rendező:
Yana Shanikova

Szinkronúszók:
Regina Glinszkaja, Marina Bitjuk, Anna Szarelyjeva,
Anna Szemjonova, Anasztázia Kolyágina

Levegőakrobaták:
Galina Petremko, Marina Nyemcova, Vládá Mihno,
Okszana Piszkarjeva

Talajakrobaták:
Alexandr Voroncov, Mária Csurikova, Igor Mihno,
Denisz Kusztov, Alisza Gásokina, Pável Kuszta,
Dmitrij Perov, Olga Loszjeva, Albert Perunov,
Polina Szimernyina

Állatidomárok:
Okszána Glinszkaja, Dmitrij Kondratyev, Anasztázia Szorokina

Bohócok:
Valentin Szidjev, Szergej Gogol, Anton Voroncov

Meghívott magyar artisák:
Bakk Diana, Simon András, Sáritz László,
Beleznai Tamás

MŰSOR

Káprázat és Csoda

— nyitókép —

bohózat (üdvözlő)
katonák / hajlékony akrobatika
kalóz hajó / légtornászok
bohózat (darázs)
egykerekű akrobatika
macska idomítás
bohózat (mikrofonos)
légtornászok a vitorlán
bohózat (poharas)
mágikus illúziók
szappanbuborék fantázia
ugrálókötél akrobatika

— szünet —

élő aranyszobrok
tűz és víz
bohózat (szék)
légtornász hálóban
hulla-hopp
kígyó és krokodil
bohózat (szökőkútas)
zsonglőrök és légtornászok
galamb revű
felvonulás kavalkád
fóka show
bohózat (fókás)

— Finálé —

ELŐADÁSOK

2011. július 6-tól
Szerda 17:00
Csütörtök 17:00
Péntek 15:00
Szombat 15:00 19:00
Vasárnap 11:00 15:00

A Fővárosi Nagycirkusz Budapesten a Városligetben a Fővárosi Állat és Növénykert, illetve a Vidámpark között helyezkedik el. A Fővárosi Nagycirkusz szinte egész évben nyitva áll a látogatók előtt. Fő műsoraik januártól augusztusig, októbertől decemberig láthatóak, viszonylag hosszabb szünet szeptemberben van. Általában 3 fő műsorciklust láthat a közönség; januártól március közepéig, április elejétől augusztus végéig és október közepétől december végéig. A műsorciklusok időtartama természetesen változhat, hiszen befolyásolhatják különböző ünnepnapok. Egy-egy műsorciklus vasárnap, a délutáni előadással búcsúzik a közönségtől.

A Fővárosi Nagycirkusz története

A Főváros szívében megbújó Városligetbe már több mint 100 éve járnak a budapesti polgárok, hogy szabadidejüket gondtalanul töltsék el a Városligeti műjégpályán, a Széchenyi Gyógyfürdő patinás falai között, a világhírű Gundel étteremben, a Közlekedési Múzeumban, vagy akár a Fővárosi Nagycirkuszban. A Fővárosi Nagycirkusz épülete (Közép-Európa egyetlen kőcirkusza) és befogadóképessége, (1850 fő) időjárástól való függetlensége miatt télen-nyáron nyitva áll a közönség előtt.

A német-holland cirkuszigazgató Wulff Ede 1891 május 7.-én világvárosi műsorral nyitotta meg az általa építetett vasvázas hullámbádog cirkuszépületet, a későbbi Fővárosi Nagycirkuszt a pesti Városligetben. Az épület méretei megegyeztek a mai Fővárosi Nagycirkuszéval, azzal a különbséggel, hogy a befogadóképessége 2290 fő volt.

Az Állatkert területén állt és csak állatkerti belépővel volt megközelíhető. Ebben az időben a Városliget jelentősége csúcsán állt. A fiatal és szép főváros legnagyobb parkja volt, a nemzet nagyjai szívesen töltötték itt pihenőidejüket. 1895-ben Wulff Ede a Városi Cirkusz bérletét átadta az Állatkert vezetőinek, amelyből sok öröm nem származott.

Az 1896-ban megnyílt Ősbudavára elnevezésű mulatókomplexum, mely ugyancsak az Állatkert területén nyert elhelyezést, s számos világhírű artistát vonultatott fel, szinte elszívta a közönséget a Városi Cirkusztól. Egészen 1904-ig kellett várni az újraeszmélésre, amikor Matvej Ivanovics Beketow, vagyis Beketow Mátyás kibéreli a cirkuszt 1904 április 30-án addig soha nem látott káprázatos műsorral nyitja meg a saját költségén teljesen felújított Városi Cirkuszt, amelynek attól kezdve egészen 1934-ig Beketow Cirkusz a neve.

1908-ban 80 méterrel \"arréb tolja\" a cirkuszt az Angol Park irányába. Az 1920-as években társigazgatóként Könyöt Sándor is bekerül a Városi Cirkusz vérkeringésébe. 1935-ben a főváros ismét pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, amelyet Fényes György városligeti vállalkozó nyert el. A Fővárosi Nagycirkusz Fényes György által szervezett 1936 júliusában bemutatott műsora nem klasszikus cirkuszi előadás, hanem olyan cirkuszi jellegű látványosság, amely a gondos előkészítés, rendezés, csillogóan felújított épület hatásával vonzotta a nézőket. A Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatába nagyon sok kiváló és világhírű artista tartozott, például Eötvös Gábor későbbi Jászai-díjas zenebohóc (és már a Magyar Köztársaság kitüntetettje is), kinek művészete előtt Charlie Chaplin is elismeréssel adózott. 1943 volt az utolsó Fényes-év, mert 1944-ben a fokozódó bombázások miatt a főváros megtagadta a játékengedély kiadását. Ezzel ismét lezárult egy korszak a Fővárosi Nagycirkusz történetében.

Eötvös Gábor: Van mááááásik!

A Fővárosi Nagycirkusz 1945 júliusában kezdi meg ismét működését. 1950-ben megalakult a későbbi Állami Artistaképző Iskola. 1955 nyarán ismerhette meg a közönség az új, érettségizett artistákat. A magyar cirkuszművészet történetének következő jelentős dátuma 1954; ekkor alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat, későbbi nevén Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, azaz a mai Magyar Cirkusz és Varieté Kht, melynek része a Fővárosi Nagycirkusz.

Az 1950-es években a Cirkuszt sem kerülte el az államosítás, majd az 1960-as évek csendesebb időszaka következett. 1966 március 15.-én a Népszava arról tudósított, hogy megkezdődött a régi cirkuszépület bontása, és néhány nap múlva az ország egyetlen kő cirkuszépülete, régi korok tanúja eltűnik a Városligetből. Az 50-es, 60-as években Göndör Miklós, Árvai Rezső, Barton Nándor, Fekete Lajos álltak a Fővárosi Nagycirkusz élén. Egészen 1971-ig kellett várni, amikor január 14.-én este fél nyolc órakor ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg kapuit az új (mára már azonban régi) Fővárosi Nagycirkusz első és ez idáig egyetlen női igazgatóval az élén: Eötvös Gáborné, a nagy hírű Picard-dinasztia leszármazottja. Jelenleg Kristóf István a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, aki 1988-ban Radnóti Tamást váltotta az igazgatói székben. A 30 éve még modernnek számító Fővárosi Nagycirkusz életében az utóbbi években felerősödött az igény a felújításra, egy új épületre, amely lépést tud tartani a XXI. sz. követelményeivel.

JÁTÉK a Színházkolónián

Nyerjen páros jegyet a Kápázat és csoda c. előadásra!

Fotó és forrás: Fővárosi Nagycirkusz