Megvan a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Vám és Pénzügyőrség összefogásának a gyümölcse! - jelenti a Völgycsirip, melynek keretében beszámolunk a Kapolcsi Útilapuról, és arról is, hogy milyen titkokat rejt a Kaláka Versudvar, mi következik kötelező szeszhasználat után. NO kamu!
HÁROM ÉS FELEDIK NAP - NO KAMU!
Taliándörögdön a faluház mellett találjuk a NO KAMU! Hamis tárgyak kiállítását, mely a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Vám és Pénzügyőrség összefogásának a gyümölcse. Nehéz dolog. Nem volt egyöntetű boldogságrohamom mikor beléptem a kiállítási térbe. Felsejlett egy néhány hete hallott kijelentés, miszerint: „Oly korban éltem a földön, mikor sok embertársam rengeteg pénzt adott olyan ruhákért, amely ruhákra rá volt írva annak a gyárosnak a neve, aki eladta nekik ezt."
Valljuk be, ez azért elég beteges. Főleg úgy, hogy lényegesen több pénzért árulják a gyárosok nevével ellátott ruhákat, mint amennyit azok érnek. Továbbgondolva a hamisítók ezt a fura emberi tulajdonságot akarják kihasználni, és annyit tesznek, hogy ők írják rá a gyáros nevét, és adják lényegesen olcsóbban, mint a gyáros.
Persze, árnyaltabb a kérdés jóval, mivel ezek a hamisítványok sokszor silányabb minőségűek, mint az eredeti. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Vám és Pénzügyőrség mindenesetre a gyárosok oldalán van és a hamisítás ellen küzd. Ha túllépünk, hogy az emberi faj képes magával így eljátszogatni (Tudjátok, hogy a konzerv feltalálása után 400 évvel feltaláltuk a konzervnyitót is?), akkor rátérhetünk a lényeges kérdésekre is.
Mi van azokkal a hamisított ruhákkal, amit a Vám és Pénzügyőrség lefoglal? Mert ugye van elég baj a világban, meg hát a Földet is túlságosan leterheljük, és jogtulajdonosi akarat ide-vagy oda, ezeket valaki legyártja, energiát, alapanyagot felhasználva, aztán ha csak úgy megsemmisítjük, akkor az nagyon nem menő. Megkérdeztük a Nemzeti Adó és Vámhivatal egyik munkatársát erről, aki elmondta, hogy ha márkátlanítani lehet a terméket, akkor a jogtulajdonos döntésén múlik, hogy ezt megtehessék, és ne kelljen megsemmisíteni. Ebben az esetben a Vámhivatal ezeket a ruhaneműket év végén átadják a karitatív tanácsnak, akik eljuttatják a segélyszervezeteknek és az egyházaknak. Átlagban a jogtulajdonosok az esetek 50-60 %-ban járulnak ahhoz hozzá, hogy eljusson a rászorulóknak a hamisított- márkátlanított termék.
Döntse el ki-ki vérmérséklete szerint, hogy ez az arány, sok vagy kevés.
MOST JÖTTÜNK LE A FALVÉDŐRŐL - akcióművészeti ámokfutás
A kapolcsi Kaláka Versudvar tele van titkokkal. Itt van például Tibor, aki flex-szel ébreszti lakóit, pontosabban a hangjával, mert azért minden tagunk épségben megvan még. Tibor jelenleg a klopfolót keresi, és meg is találja, Tibor, ha keres, talál, ő olyan ember. Szerencsére ezt sem ellenünk keresi, nem is a világ ellen, hanem csak úgy általában, gyaníthatóan rántotthúsilag, ha értik, amire gondolok. Nos, éppen a leleményes Tibor rejtett el egy pop-art minicsodát a terméskőből szabott pajta udvar felől nem látszó, kör alakú ablakában. Tibor rózsa-ablaka egy biciklikerék, mely a kőbe fagyasztott mozgás jelképe és nap-szimbólum is egyben. Duchamp úgy indította a huszadik századot, hogy biciklikereket erősített egy hokedlira, Tibor úgy indítja a harmadik évezredet, hogy befalazza biciklije kerekét. Egyéb akcióművészeti tevékenységek is folynak errefelé, elektronikus kapcsolótábla-szárítás hajszárítóval, no meg a falvédő-kiállítás, mely a versműhely résztvevőit is megihlette. Íme néhány eredeti, hímzett anonim alkotás:
"Ilyen asszony való nékem, mint az én kis feleségem."
"Szép a rózsám, nincs hibája, s kitűnő a konyhája."
"Rózsakertem minden fája kedvesemet hazavárja."
Most pedig jöjjenek a mi műveink, melyek már-már jobbak az eredetinél:
"Nékem olyan asszony való, telefonba mondja: halló." (Borda Máté)
"Udvarukban ringló terem, Kidobom a kompjúterem."
"Elhagyott a szeretőm, Attól félek, visszajön." (Sárközi Éve)
"Csalfa babám szőrös karja, A fél falut betakarja." (Móré Zsuzsanna)
"Nem zavar salétrom, foszfát, Szeretem a kelkáposztát."
"Zsebre vigyázz: villamoson Sok zsebtolvaj illan, oson." (Pécsi Marcell)
"Az étkezés nem karcsusít, Egyél egy kis rántott husit."
"Kötelező szeszhasználat Után, babám, meg... kérnélek." (Lackfi János)
Írtunk ám mást is, de azt majd következő levelemben, édes néném!
Márvány Gyuláné polgármester, Schmitt Pál köztársasági elnök, Márta István
NEGYEDIK NAP - KAPOLCSI ÚTILAPUK
Tegnap a Faluházban ünnepélyes keretek között bemutatták a Csigakönyvek sorozat következő tagját, szám szerint a hatodikat, a KAPOLCSI ÚTILAPOK – Helytörténeti kalauz az idő stopposainak című könyvet. Útikönyv ez, mely már a címválasztásában is meghökkenést okoz. Kik azok az idő stopposai, merül fel a kérdés, és hova kalauzolja őket a kötet?
A stopposok mi, az olvasók leszünk, a túrát pedig az időben és a térben tesszük. A fiatal helytörténet-kutató, Szabó Csaba fényképgyűjteménye adta az ötletet Tóth G. Péternek, a könyv szerkesztőjének. A Kapolcs helyszíneit bemutató családi fotókat látva pattant ki Tóth G. fejéből az ötlet, hogy ezeket a képeket felépítetten elrendezve meg lehetne rajzolni Kapolcs mentális térképét. Innen már csak egy lépés volt, hogy 8 túrába rendezze a földrajzi pontokat, majd „lokális legendákkal”, személyes történetekkel, élménybeszámolókkal illusztrálja, amit a helyi emberek osztottak meg Ladányi Andrással, aki lejegyezte azokat.
Tóth G. Péter a könyv bemutatóján ezt úgy fogalmazta meg, hogy a fotók önmagukban egy-egy család életét rögzítik, amihez hozzáadódik az idősík. A történetek a képek mellé rendelve pedig kiadják a teret, amit falunak hívunk, Kapolcsnak. Márvány Elli polgármester egy mondatban összegezte érzéseit a kötettel kapcsolatban, hogy: „Legyünk büszkék a múltunkra, hogy majd büszkék lehessünk a jövőnkre is!”
Tehát adva van egy falu és a kezünkben egy impozáns, tényleg szép kiadvány. Fellapozzuk, majd elmerenghetünk a múlton a fényképek és az ahhoz tartozó történetek kalauzolásával. Ezután a GPS-koordináták segítségével el is mehetünk oda, hogy „élőben” lássuk a helyet, amit már lestoppoltunk az időben.
- Kapolcs megismerését jelenti. Már több, mint 10 éve járok völgylátogatóként Kapolcsra, és azt hittem, képben vagyok Kapolcsból. A szerkesztési munkák során kellett rádöbbennem, hogy legalább a 90%-át nem ismertem. – válaszolta Tóth G. Péter a bemutató után a Völgynapló kérdésére, hogy mit jelent neki személy szerint a könyv. Elmondta: nagy lehetőség volt, hogy a mozaikszerűen szétszórt családi „lokális legendák” összegyűjtése után maga a falu is jobban megismerje önmagát.
- Vidám, szerethető, fiataloknak szóló kiadvány ez, annak ellenére, hogy az öregek emlékei vannak benne – teszi hozzá. Hangulatában, struktúrájában elsősorban a kalandot kereső Völgyvándorok lelhetik benne örömüket, akik érdeklődnek Kapolcs története után, szeretnék megtudni miként gondolkodnak a helyiek, és nem lusták gyalogszerrel személyesen is megtapasztalni az olvasottakat. Biztos, ami biztos Douglas Adams mester tanácsait se hagyjuk figyelmen kívül: törölköző mindig legyen nálunk!
Az Alexandra könyvkiadó vállalta a kötet kiadását, Matyi Dezső, a kiadó tulajdonosa elmesélte a Völgynaplónak, hogy Márta István és a Völgy megkeresésére mondott igent, mégpedig azért, mert tudja, hogy mennyi energiát fektetnek a Szervezők magába a Völgy létébe, ami elismerésreméltó. Egy nagy kiadónak fel kell vállalnia az értékteremtést olyan egyedi kiadványok felvállalásával is, amelyek a piacon nem biztos, hogy eladhatóak.
Mi azért bízunk benne, hogy a piac majd bebizonyítja az ellenkezőjét és népszerű lesz ez a tényleg remek kiadvány.
BAUM
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.