Horgas Péter: az idő nekünk dolgozik

Bár 5:2 arányban Horgas Pétert javasolta a József Attila Színház élére a szakmai zsűri, augusztus elsejétől Nemcsák Károly vezeti az angyalföldi teátrumot. A díszlettervező az igazgatói pályáztatási procedúráról nyilatkozott és elárulta, hogy felvetődött: saját vagyonával feleljen a színház meglévő adósságának törlesztéséért. Lapszemle.

"Nem vagyok párttag"

“ Az elmúlt egy évben általában a kormánypárthoz lojális jelöltek nyerhettek a vezetői pályázatokon. LMP-s tanácsadóként kevéssé tűnt sanszosnak, hogy kinevezik” – vetette fel a Népszabadság. “Ebben az országban néhány kivételtől eltekintve ez így történik. Nem vagyok párttag az LMP-ben, de rokonszenvezek velük. Bár más pártban is van ismerősöm, fontosnak tartottam, hogy ne legyen politikai hátszelünk, és azzal a hittel írjuk meg a pályázatot, hogy nem politikai alapon döntenek. Elég sokat dolgoztam a József Attila Színházban, ismerem a társulatot, az épület technikai, építészeti és művészeti problémáit. Igaz, két éve, amikor a VII. kerület bezárta az általam vezetett kulturális és esélyegyenlőségi központot, az AKKU-t, bizonyos helyekre nem hívtak, például a József Attilába se. Persze lehet, hogy egyszerűen az új direktor, Méhes László a saját emberei­vel akart dolgozni” – válaszolta Horgas Péter.

"Nem volt egyértelmű, hogy a társulattal számoljunk vagy sem"

A társulatról is beszélt: “Amikor kiírták a pályázatot, nem volt egyértelmű, hogy a ­társulattal számoljunk vagy sem. A ­fővárosnál rákérdeztem erre, azt mondták: június­ 30-án mindenkinek megszűnik a szerződése. Aztán kiderült, a megbízott igazgató, Koltay Gábor szerződtette a művészek és a műszak jelentős részét. Ez más helyzetet hozott. Az ugyanis tény, hogy a korábbi működési konstrukción – a megváltozott anyagi körülmények miatt is – változtatni kell. Azzal, hogy Koltay a pályázati időszakban megkötötte a szerződéseket, nehezen tervezhető helyzetet teremtett” – magyarázta Horgas.

Fotó:Móricz Simon

"Kiderült, ennél is nagyobb a baj"

A kérdésre, mit tett volna Koltay helyében, azt felelte két megoldás lehetne. “Fölhívom a fenntartó figyelmét, hogy a szerződtetést nem lehet tovább húzni, ezért vonják vissza a kiírást, vagy írják bele a megkötött szerződések számát és jogi, pénzügyi következményeit. Ezzel a pályázók olyan adatokat kaptak volna, amelyekkel számolhatnak például az üzleti terv kidolgozásakor. Mert hiába számoltunk nagyobb hiánnyal, mint amennyiről tudtunk, kiderült, ennél is nagyobb a baj. A 120 millió helyett 170 millióval kalkuláltunk, de megtudtuk, ehhez jön még további 70 milliónyi kötelezettség” – fogalmazott Horgas.

A pályázatáról is nyilatkozott. Elmondta, hogy fontos és jó reakciókat kapott. jöttek. Sok olyan szempontot mérlegeltek, amelyet színházi pályázatok nem szoktak, -ahogy arról a Színház.hu-ak is beszélt-, például az épülettel kapcsolatban, a felújításról, a költségtakarékosabb energiafelhasználásról. “Nem azért akartuk kinyitni a színházat más kulturális programok felé, mert annyira multikultik vagyunk. Hanem mert szükségesek olyan források, amelyekből biztonságosan finanszírozható a színház. Azt be kéne látni, ha a fenntartó ki akar vonulni bizonyos intézmények mögül, akkor fel kell mérni a további lehetőségeket” – vélte a díszlettervező.

"A színházi szakmában húsz éve nem történik meg a rendszerváltás"

“Nem lehet egyik percről a másikra – főleg politikai alapon – kilépni. A színházi szakmában húsz éve nem történik meg a rendszerváltás. Hogy az országban volt-e, azt hagyjuk. Nagyon rendjén való, hogy az összes budapesti színház kft.-vé alakul, mert így elvben könnyebben mozdul el a piacszerű működés felé. De ezek a színházak jelenleg tőkeszegények, egyre nehezebb és bizonytalanabb a financiális helyzetük. Van pár olyan magánvállalkozás, például az Orlai produkció, amely mintaszerűen kidolgozta az egyik lehetséges formáját a piaci működésnek. Projektalapú, szigorúbb, átláthatóbb, folyamatosabban ellenőrizhető gazdálkodás szükséges mindenhol” – tette hozzá.

"Az volt az első kérdésük, mire rakják a jel zálogot?"

“ Csomós Miklós főpolgármester-helyettes nem tartotta reálisnak a mintaprojektszerű elképzelésünket. Noha kockázattal járt volna, olyan uniós forrásokat vehettünk volna igénybe, amelyeket az állami kulturális intézmények ritkán szoktak. Előbb-utóbb rákényszerülnek erre az intézmények, hiszen láthatóan kevesebb a pénz. Sokan kérdezték: művelődési házat akarok-e csinálni a József Attilából? Szó sincs róla. Az előadásokhoz kapcsolódó programok a színházi műsorterv kiegészítői lettek volna. Miért ne jöhetne ide egy esélyegyenlőséghez köthető színházi csoport, akár a művészetterápiás foglalkozásaival együtt? Vagy: egy pénzügyi szolgáltatónak szerettük volna bérbe adni az épület egy részét, ha akadálymentesíti, és olyan szolgáltatásokat is nyújt, amely ennek a célcsoportnak is szükséges. Már elkezdtünk tárgyalni erről” – mesélte Horgas Péter a Népszabadságnak.

Arról a megbeszélésről is szót ejtett, amelyet Csomós Miklós oktatási és kulturális főpolgármester-helyettessel, Atkári János, a főpolgármester pénzügyi tanácsadójável és Megyeri László színházi főtanácsadóval folytatott. “A megbeszélésen Csomós Miklós azt mondta: ez most egy „licit”. Aki jobb ajánlatot tesz, annak nagyobb az esélye. Két lehetőséget láttunk: a főváros tőkét emel, vagy hitelt kell felvenni. Hogy a nyertes, Nemcsák Károly mit kínált, nem tudjuk. Később azzal hívtak fel, hogy hozzunk bankgaranciát. Az mindenképpen dicsérendő: a főváros elvárja a direktoroktól, hogy felelős ügyvezetők legyenek. Az más kérdés, hogy ez a kérés jogilag értelmezhetetlen. (…) Mivel nem az én tulajdonomban van az épület, a bankárok kiröhögtek. Az volt az első kérdésük, mire rakják a jel zálogot?” – árulta el Horgas Péter, aki úgy tudja, Nemcsáktól is kértek ilyet, de ő is visszautasította.

"Még az is lehet, hogy a gondolatainkból szolgáltatások lesznek"

Úgy hírlett, Tarlós István asztalára két szerződést raktak. “Az tény, hogy a szerződéshez elkérték az adószámomat, de nem tudom, mi alapján döntött a főpolgármester. A pályázat óta egyébként sokan megkerestek fontos alapkérdésekkel – a színházakból és a magánszektorból is. Még az is lehet, hogy a gondolatainkból szolgáltatások lesznek. Nem akarok mindenáron igazgató lenni. Bizonyos épületek, terek és lehetőségek érdekelnek, és van egy 40-50 tagú csapat, amely együtt szeretne dolgozni. Az idő nekünk dolgozik” –összegzett Horgas Péter.

Az eredeti cikk itt található.

A Színház.hu ezt a kapcsolódó anyagot ajánlja: Ez nem egy tiszta játék - Interjú Őze Áronnal