Mészáros Máté - Az AlkalMátésok új bemutatója Zsámbékon

Első megközelítésben ez csak egy nyári bolondozásnak tűnhet, de nem egynyári, mert - ha beleszámítjuk a Migrénes csirke, a Belemenekülők és az Éjfél tájban... című előadásokat is, akkor már nyolcadik nyara tart. Nyolc év óta minden nyáron Máté Gábor 2004-ben végzett színészosztálya összejön a Zsámbéki Színházi Bázison. Idén Mészáros Máté címmel tartanak bemutatót.

Mészáros Béla, Fenyő Iván, Jordán Adél, Cukor Balázs, Gál Kristóf, Mészáros Máté a Kovács Patríciában

AZ ALKALMÁTÉRÓL

Az Alkal/Máté egy trupp, Máté Gábor nyolc évvel ezelőtt végzett első színészosztályának tagjai alkotják. Annak idején az Örkény Színházban, Dylan Thomas színpadra alkalmazásában mutatkoztak be a közönségnek. A diplomaosztás óta évente összegyűlnek Zsámbékon, a Színházi Rakétabázison, és kabarét csinálnak - saját magukból. Sorsolás útján dől el, éppen ki a cím- és főszereplője az új előadásnak. Múlt évben Máthé Zsoltra került a sor, róla szólt a Baróthy című produkció. Amikor a múlt nyáron a darab utolsó előadásán megtörtént a sorsolás, Mészáros Máté neve maradt benne a kalapban.

A 2011-ES FŐHŐS - Mészáros Máté

Pár mondatban: Székesfehérváron született. 2003-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Máté Gábor és Horvai István osztályában. Gyakorlatát az egri Gárdonyi Géza Színházban töltötte, majd 2002-től 2010-ig a színház tagja volt, ahol mintegy 40 szerepben láthatta a közönség. 2010. augusztus 1-jétől a Vígszínház művésze. 2008-ban Jászai Mari-díjat kapott. Kedvenc szerepei közé tartozik Tupolski nyomozó, akit a Párnaember című Martin McDounagh-darabban alakított. Volt Orlando, Autolycus, Shylock Shakespeare műveiben. Játszotta a Színészt az Éjjeli menedékhelyben, Pontagnac-ot a Hülyéjében (Feydeau), Mótelt a Hegedűs a háztetőnben és Barbarát a Mayában. Nagyon sok filmet néz, és imádja a jazz zenét.

Saját szavakkal: "Későn határoztam el, hogy színész leszek"

Mészáros Máté

"Az biztos, hogy van egy erős humoros vénám, amit lehet jó színpadi ritmusérzéknek is nevezni. Ez bohózatban jól jön, de Zsótér Sándor például akkor is kérte, hogy legyek humoros, mikor A velencei kalmár-ban Shylock szerepét játszottam. Minket így tanítottak. Egy drámai szerepben is elkezdem keresni, hogy lehet a nevetést előhozni egy-egy pillanatra, hogy lehet meglátni a mélységben az életnek azt a lehetetlenségét, amin már nevetni kell. Ez fordítva is igaz. Feydeau A hülyéjé-t játszottuk Egerben. Máté Gábor (a darab rendezője - a szerk.) mondta azt akkor, ez csak akkor lesz ellenállhatatlanul humoros, ha megmutatjuk, hogy a szereplők iszonyatos bajban vannak. A színházban mindig, minden helyzetnek meg kell mutatni a fonákját".

"Meg tudom lepni az embereket. Ránézésre azt gondolják rólam, hogy joviális, nehéz észjárású fickó, aztán kiderül, hogy elég gyors reagálású vagyok, és intenzíven tudok kiabálni".

Máté Gábor és Mészáros Máté: "Amikor engem rendez, nagyon tudok hinni neki, mert remek tanárnak találtam, és ezt máig érzem, amikor együtt dolgozunk. Egy jó rendező egyébként is olyan integráló személyiség, aki a próbafolyamat alatt mindenkinek a nyűgére figyel, miközben mindent irányít."

Mészáros Máté és a Mészáros Máté: "Inkább fázom tőle. Végig kell gondolni az életemet, mint egy dramaturgnak, akinek egy 6000 oldalas drámát kell meghúznia. (...) Elváltak a szüleim, erről a többiek nem tudnak annyit, nem szoktam mesélni. Most hogy lassan közeledem ahhoz, hogy nekem is lesz családom, elkezdtem gondolkozni azon, mit hozok otthonról. Ez a téma foglalkoztat, szeretném, ha lenne róla szó az előadásban. De nem tudom, hogy az osztálytársaim mire cuppannak rá".

AlkalMáté - KRITIKUS SZEMMEL

Koltai Tamás: "Az első megközelítés vidám, szórakoztató estét ígér az egykori osztályfőnök rendezésében, amit be is vált. Ez tehetséges osztály, így látszik igazán, hogy együtt vannak, de az alkalmi közös munka továbbgyűrűzik. Ha a sorozatnéző bárhol máshol találkozik valamelyikükkel, könnyen az eszébe juthat, hogy persze, az illető is abból a Máté-osztályból való. A tehetség nem elvont, lila dolog, egyszerre jelent adottságot és munkát, szakmai tudást és szellemi igényt, ízlést, gondolatot és mondanivalót, ami feltételezi egyrészt az irányítás, másrészt a befogadás és az alkalmazás összhangját. Azt, hogy vannak, akik jól tanítanak, és vannak, akik tanulni és produkálni akarnak a fentiek szellemében. A Máté-osztály tagjai sok mindent tudnak, szakszerűek, könnyedek és játékosak, a legtöbben jól énekelnek és játszanak valamilyen hangszeren, bontakozik a személyiségük, drámai, komédiai és bohózati helyzetekben is érdemes megfigyelni őket, sőt akkor is, amikor épp „nem csinálnak semmit", aurájuk és tartásuk van, arcukról értelem és reflektált érzelem sugárzik. Ez teszi „bolondozásukat" önmagában is tartalmassá, ettől van, hogy nem szórakoztatóiparilag sikeresek, hanem kortárs színházi értelemben, ezért látni annyi művész-értelmiségi nézőt is a zsámbéki osztályhaknin. Sok minden belterjesnek mondható az előadás-sorozatban, mivel a főiskolás (egyetemi) évek emlékei alapján dolgozzák föl az aktuális delikvenst, összefoglalva, milyen viszonyban voltak vele, és hogyan látják őt".

Péter Kata, Mészáros Máté, Szandtner Anna, Gál Kristóf a Szandtner Annában

Csáki Judit: "Ahogy van, még mindig létezik ez a bizonyos valahai színészosztály: tizennégy színész, akik másként és máshol teljesítik a rájuk mért szakmai próbatételeket, miközben - úgy látszik - még mindig van mit mondaniuk-mutatniuk egymásnak is. Hogy ki hol tart éppen, kiben milyen kanyar készülődik, vagy ki bánta meg a tavalyi kanyart és igyekszik visszakormányozni önmagát egy korábbi stádiumba - ez mind látszik ezekben az évenkénti zsámbéki produkciókban. Vagyis látszik, hogy ki boldog, és ki nem. Meg hogy ki mit tud. A valahai osztályközösség, a színészi "kölyökkorból" eredő összetartozás közös nyelve még mindig működik - ettől aztán van egy felszabadult, játékos és gátlástalan karaktere az előadásnak. Ebbe fér bele a keménykedés, a beszólás, a megmondás - aminek soha nem az igazságtartalom a mércéje (ez legföljebb az apropója), hanem a színházi hitelesség." 

MGP: Vérbeli művészkabaré. Cikizésnél mélyebbre hasító. Epés. Velős. Nem szívbajos. Gyilkosan őszinte. Szemtelenül szellemes. Használt viccek másodlagos felhasználása helyett sistergő felszabadultsággal, megfontolatlan szabadszájjal miszlikbe aprítják osztálytársukat, akivel négy évig közösen öltöztek-vetkőztek lelkileg is. Figyelték egymást elismerőn, féltékenyen. Szemmel tartották fejlődésüket, visszaesésüket. Megismerték művészi képességeiket, felszínességüket vagy összekapott, mindent bele erőkifejtésüket. Véleményt formáltak róla pályatársilag. Megismerték emberi gyengéiket, erőtartalékaikat, hiúságukat, önelégültségüket, bajtársiasságukat, segítőkészségüket. Versenyhelyzetben tanultak egymás eredményeitől és azt is, mit kell elkerülniük.

2007 - az osztály a Járó Zsuzsa című produkcióban

Negédesség és megalkuvás nélkül, gyilkos humorú elemzéssel ízekre szedik egymást. Szükségszerűen kitágítják tárgyukat az általános színészfoglalkoztatás széleskörű szatirikus ábrázolására. Névvel és lakcímmel említik a pálya defektjeihez vagy véletlenbe hajló felhasználásukat elvégző tanárokat, színházvezetőket, filmeseket.

Forrás: ÉS, Magyar Narancs, Népszabadság, Origo, storyonline, Színház.hu