A görögök történetei gyakran mesék (sőt, ismert népmeséink ősei) - miért ne mesélhetnénk őket a gyerekeknek? A jó történetek a felnőttre és a gyerekre is hatnak - miért volna más a helyzet a görögökkel? - vetik fel a kérdést a Színház és Filmművészeti Egyetem negyedéves bábszínész szakos hallgatói és Tengely Gábor bábrendező.... vagyis az Olympos High School tanulói.. azaz Aphrodité, Árész, Pallasz Athéné és a többiek.
A Színház és Filmművészeti Egyetem negyedéves bábszínész hallgatói Tengely Gábor rendezésében, közel egy hónap múlva mutatják be az Olympos High School című darabot, ami az alkotók szerint érdekes műfaji kísérletnek készül, a tinifilmek találkoznak benne az antikvitással, a musical a hexameterrel. A kortárs bábos előadás még készülőben van, az alkotói folyamatot a Fidelio blog örökíti meg!
Naplórészletek:
Szolár Tibor: Túl vagyunk a második napon! Ma dalokat tanultunk több szólamban énekelni. Az egyikben én kaptam állítólag a legnehezebb feladatot, habár csak egy hangot kellett tartanom, de Péter szerint ez a hang a hurrikán magja. (...) Én játszom Odüsszeuszt, aki kizárólag hexameterben szólal meg a darab folyamán. Ez azt hiszem nem meglepő, de a többieknek van egy kis könnyítés, hisz Nekik nem minden szöveg "ősirodalom". Holnap lesz igazából a nagyobb falat, mert elkezdjük szemezgetni a szöveget, kinek hol nem stimmel a hangsúly és a ritmus. De büszkén jelenthetem, hogy a mára feladott házival készen vagyok! Aláhúztam a hangsúlyos szavakat, és kijelöltem a mondatokban a legfontosabb mondatrészeket.
Czupi Dániel: Énekekre bontva mindenki elmondta, hogy mire emlékszik az Odüsszeiából. Lényegében sikerült...Mondjuk azt, hogy összehoztuk... Dóri pedig pár érdekességre felhívta a figyelmünket, amik mellett könnyen el tud haladni az ember. pl. Nekem eszembe nem jutott volna, hogy a phaiákok talán négerek? (Különben is miért phaiákok? Miért nem csak phaiák?)
Makra Viktória: Makra Viktória vagyok, az előadásban Aphroditét játszom majd, többek között. Ehhez jó lenne, ha kockás hassal, párduc testtel és lobogó szőke hajjal rendelkeznék. Ez (ne reménykedjetek) nem így van. A hajam a bemutatóig már valószínűleg sem lobogó, sem szőke nem lesz... de a kockás hason dolgozom :D 10napja becsületesen felülésezek, konyhapadlón, kórházkövön, Balaton-parton, tanteremben, ahol épp lehet.Ettől persze még nem leszek egy Rubint Réka, de igyekszik az ember :) bár igaz, ami igaz, a mai adagom például még nem volt meg. hajjaj... ilyenkor szoktam azzal nyugtatgatni magam, hogy van még időm... (...) Az énekléstől egyenlőre annyira félek, hogy arról még írni sem merek. Eddig sikerült megállítanom a negatív gondolatokat és azt ismételgetem: El tudod énekelni, el tudod énekelni.....hátha még végül elhiszem... :)
fent: Spiegl Anna, Hoffer Károly, lejebb: Czupi Dániel, Szolár Tibor, Ivanics Tamás, Márkus Sándor, Makra Viktória
Ivanics Tamás: "A mai (igen, tegnapi) kőkemény próbanapot is le kellett vezetni valahogy... Szóval nem olyan rég keveredtem haza és még mielőtt a "rózsásujjú Hajnal" /by Homérosz/ ténylegesen kikélne a ködből, összefoglalom, hogyan éltem meg az eddigi próbafolyamatot! Szóval egy ideje tudjuk, hogy a "falovas csávó" /by Gimesi Dóra/ történetét fogjuk színpadra vinni. Így a hosszú nyári szünetben vad és heves Odüsszeia olvasásba kezdtünk, valamint görög mitológia-kutatásba. És most itt vagyunk, tulajdonképpen már nagy negyedévesekként :) és elkezdtünk próbálni. Szerencsére nincs az az érzés bennem, hogy "könyörgöm, oké, hogy munkamániások vagyunk és a színház mindenek előtt, de nyár van és én nyaralni akarok és miért kell ezt ilyen korán elkezdeni?" Szóval nincs. Ezt is a nyári programjaim egyikének fogom fel, egy nagy alkotótábornak, ahol lesz sokminden, amit szeretek. Mert ahogy Gábor elmondta, ebben aztán lesz minden, mint a búcsúban! (Ő nem így mondta.) De lesz benne színművészet, bábművészet, énekművészet, táncművészet, képzőművészet. "Most megmutathatjuk, mit tudunk." :)) Valahogy tele vagyok jó érzésekkel.
Márkus Sándor: (...) Élvezem. Nagyon sok türelmet kívánok magamnak!!!
Tengely Gábor, a rendező: OMG!!! (megint nem alszom, kattognak a kerekeim, pörög az agyam...) Ide jártam négy évig, és most visszajövök. Furcsa érzés. A diplomaosztótól hosszú volt az út, mely most visszakanyarodott ide, a Színház és Filmművészeti Egyetemre. Azóta elkezdtem előadásokat rendezni például. Sokáig mondtam mindenkinek, hogy tulajdonképpen hobbirendező vagyok, hiszen színész (sőt, büszkén mondom: BÁBSZÍNÉSZ!) a végzettségem. De állati érdekes volt a másik oldalon állni; izgalmas, új varázslat. 2006-ban mutattuk be első önálló rendezésemet a zalaegerszegi Griff Bábszínházban, a címe "Én, Antigoné" volt. (Ez is érdekes: a görögökkel kezdtem, és most ismét görögökkel foglalkozunk...) Persze elsőre szinte mindent rosszul csináltam. Aztán teltek az évek. Tanultam az elkövetett hibákból, próbáltam mindig a legjobb tudásom szerint dolgozni. Jött siker és bukás egyaránt. Észrevétlenül lett ez a szakma a hivatásom. Fontos szegmense az életemnek, immár a győri Vaskakas Bábszínház főrendezőjeként is gyakorlom. (Milyen fura ez, mintha lenne olyasmi, hogy alrendező...) És most visszatértem az alma materbe, hajdani osztályfőnökeim jelenlegi negyedéves osztályának készítek vizsgaelőadást. Iskolapad ez valahogy megint, ugyanakkor ajándék a sorstól. Csillogó szemű, romlatlan, épp kibomló tehetségekkel találkozni, megosztani velük azt, amit én tanultam eddig a pár éves előnyömmel... és tanulni tőlük hitet, figyelmet, lehetetlent-nem-ismerést... Kísérlet ez most, a szakmánk felé és magam felé. Egy életszakaszom lezárásaként vállalt próbatétel és egy új periódus kezdete. Hiszem, hogy jót csinálunk. Sok kincset látok a „gyerekekben": a kezükben, a torkukban, az agyukban és (talán ez a legfontosabb) a szívükben - és ez így már félig nyert csata, hiszen rajtuk nem fog múlni. Megyünk előre, dolgozunk ezerrel, az éjt is nappallá tesszük (de tényleg!).
OLYMPOS HIGH SCHOOL / odüsszeia egy részben
(részlet az előadás ismertetőjéből): A görög mitológia az európai kultúra egyik alapköve, történetei, toposzai, szereplői, szállóigéi a mindennapjainkba is beépültek. Ha cselt vetünk, eszünkbe jut a trójai faló, ha nagyra vágyunk, nagyot is zuhanunk, mint Ikarosz, ha pszichiáterhez megyünk, nem ússzuk meg Oidipusz emlegetése nélkül. A görög mitológia nem csak megkerülhetetlen, de lebilincselően izgalmas is. Irodalom órán nem könnyű megszeretni - furcsa hangzású nevek és helyszínek, archaizáló versforma, bonyolult történet, ráadásul kötelező. Egy normális kamasz reakciója általában nem is más, mint a méla undor. A görögök történetei gyakran mesék (sőt, ismert népmeséink ősei) - miért ne mesélhetnénk őket a gyerekeknek? A jó történetek a felnőttre és a gyerekre is hatnak - miért volna más a helyzet a görögökkel?
Homérosz Odüsszeiája egy utazás története, teli csodás lényekkel, izgalmas kalandokkal. Előadásunk az utazás mögé is néz: megismerhetjük az embereket irányító istenek motivációit, betekintést nyerhetünk egy olyan világba, melyről eddig keveset tudhattunk. Érdekes műfaji kísérlet; a tinifilmek találkozása az antikvitással, a musical szembeállítása a hexameterrel. Kortárs bábos előadás a XXI. század fiataljainak.
Odüsszeusz - Szolár Tibor
Az osztály:
Aphrodité - Makra Viktória
Apollón - (igazolt hiányzás; ösztöndíjjal Delphoiban)
Artemisz - (igazolatlan hiányzás; nem tudjuk, mit csinál, nyilván megint vadászik)
Árész - Czupi Dániel
Démétér - (igazolt hiányzás; mezőgazdasági fakultáción)
Hádész - Ivanics Tamás
Hermész - Fritz Attila
Hesztia - (igazolt hiányzás; őrzi a házi tűzhelyet)
Héphaisztosz - Hoffer Károly
Pallasz Athéné - Spiegl Anna
Poszeidón - Márkus Sándor
A tanár:
Zeusz - (ez egyelőre maradjon meglepetés)
Homérosz eposza és a szereplők improvizációi alapján írta: Gimesi Dóra
Tervező: Michac Gábor
Zene: Bercsényi Péter
Koreográfus: Vig Ágnes
Rendező: Tengely Gábor
Bemutató: Eger
Forrás: Olympos High School blog a Fidelio-n, Színház.hu