Bajor Gizi, Blaha Lujza és Fedák Sári is felbukkan a Műcsarnok Menü Pont Galériájában péntektől látogatható Filmes átjáró a múltba - A magyar némafilm kora című kamarakiállítás fotóin, filmplakátjain; a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) gyűjteményének különlegességeit felvonultató tárlatot 12 némafilmből álló vetítéssorozat kíséri, a Balázs Béla Stúdió csaknem 200 órányi filmtartalmát tették hozzáférhetővé.
"A 20. századi képzőművészet egyik alapja az a vizuális kultúra, amely a némafilmekből indult" - vont párhuzamot Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója a tárlat csütörtök esti megnyitóján a tízes-húszas évek magyar filmjeinek világát felidéző kiállítás és a kortárs képzőművészet között. Lovas Lajos miniszteri biztos, a MaNDA megbízott főigazgatója hangsúlyozta: az archívum azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy lehetőleg a teljes magyar kultúrkincset digitalizálja, és ebben a formában elérhetővé tegye a hazai és nemzetközi közönség számára.
"A júniusban megalakuló MaNDÁ-ba önálló igazgatóságként tagozódott be a Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA), amelyet már 2006 óta munkakapcsolat köt össze a Műcsarnokkal" - emlékeztetett Lovas Lajos, hozzátéve: ennek a partneri viszonynak lett az eredménye a múzeum könyvtárában elérhető Balázs Béla Stúdió (BBS) kutatóarchívum és digitális adatbázis. Mint a miniszteri biztos bejelentette, a két intézmény csütörtökön megújította együttműködési megállapodását, így a partneri kapcsolat a jövőben is folytatódhat.
Gyürey Vera, a MaNDA szakmai főtanácsadója a Műcsarnok alagsori galériájában látható kiállításra kitérve emlékeztetett: a magyar filmgyártás kezdetei egybeestek a Nyugat folyóirat, Bartók, Kodály vagy a Nyolcak festőcsoport indulásával.
A hazai filmtörténet sokat köszönhet a Kolozsvári Nemzeti Színházat akkoriban vezető Janovics Jenőnek, az első magyar film, a Sárga csikó rendezőjének, aki számos nagy tehetséget felfedezett. A budapesti és a kolozsvári filmműhelyekben Antallfy Sándor, Garas Márton, Janovics Jenő, Pásztory M. Miklós, Uher Ödön és mások mellett forgatta első filmjeit a későbbiekben világkarriert befutó Korda Sándor(Sir Alexander Korda) és Kertész Mihály (Michael Curtiz) is.
A Filmes átjáró a múltba tizennyolc 1913-19 közötti filmplakát és kilencven 1913-25 közötti fotográfia segítségével idézi fel a magyar némafilm kezdeteit és hőskorát. A forgatásokon készült felvételeken, sztárfotókon és a filmplakátokon láthatók a kor legendás magyar színésznői és színészei, így Bajor Gizi, Blaha Lujza, Fedák Sári, Lábass Juci, Lenkeffy Ica, Csortos Gyula, Lugosi Béla, Rajnay Gábor, Rátkay Márton vagy Uray Tivadar.
A stand- és werkfotók nemcsak film-, hanem egyúttal fotótörténeti kuriózumok, hiszen a kiállításon számos képpel szereplő kolozsvári Dunky-fivéreket tekinthetjük a műfaj hazai megteremtőinek, első igazi mestereinek.
Digitális formában még nagyobb anyagba kaphatnak betekintést a látogatók a Menü Pont Galériában elhelyezett két számítógépen. Az Európai Filmes Átjáró (European Film Gateway, EFG) európai uniós projekt keretében a Magyar Nemzeti Filmarchívum a némafilm és a hangosfilm első korából származó 1000 fotó, illetve a kezdetek és a kilencvenes évek között készült 1200 filmplakát hozzáférhetővé tételét vállalta. A kiállításra kihelyezett multimédiás terminálon a most induló EFG portál tartalmába tekinthetnek be az érdeklődők.
A kiállításhoz vetítéssorozat is kapcsolódik, melyen kizárólag kuriózumokat lehet majd látni, többek között Korda Sándor: Aranyember (1918), Janovics Jenő: Utolsó éjszaka (1917) és Deésy Alfréd: Aphrodité (1918) című alkotását.
A kiállítás 2011 augusztus 4.-től szeptember 25.-éig tart nyitva.
Forrás: Színház.hu, MTI, Műcsarnok
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.