Száznegyven éve, 1871. augusztus 11-én született Pesten Heltai Jenő Kossuth-díjas író, költő, A néma levente és a Kató-dalok szerzője. Kalandos életét idézzük meg.
Heltai Jenő
Önéletrajzában így írt pályakezdéséről: "Apám azt szerette volna, hogy ügyvéd legyek, de én kedv nélkül jártam az egyetemre. Az első, nem nagyon dicsőséges alapvizsga után abbahagytam a meg sem kezdett jogi tanulmányaimat és tagja lettem az akkor született Magyar Hírlap szerkesztőségének. Szemérmes, félénk és ügyetlen fiú voltam, eleinte semmi hasznomat nem látták és a harmadik héten ki akarták tenni a szűrömet. Ez annyira elkeserített, hogy rettenetes cselekedetre szántam el magam: fölcsaptam humoristának." Könnyed, szellemes írásai, a nagyvárosi lét jellegzetes alakjait, hangulatát megörökítő romantikus-ironikus versei hamar népszerűvé tették. 1892-től A Hét című lap munkatársa volt, s itt honosította meg a verses publicisztikát.
1967. január 28. Törőcsik Mari és Garas Dezső a Jaguár című novellából készített film forgatásán
Az 1890-es évek végén több budapesti lap tudósítójaként Párizsban élt, majd a Vígszínház művészeti titkáraként dolgozott. A századfordulótól kezdve jelentek meg novelláskötetei (Lou, Scherzo, Írók, színészek és más csirkefogók, Színes kövek, A tündérlaki lányok), amelyeknek szereplői többnyire bohémek, gödröcskés állú, gömbölyű színésznők, kokottok, ártalmatlan kalandorok, reménytelenül szerelmes ifjak, komikus nyárspolgárok és vidám fiatalok. Ugyanezek az alakok tűnnek fel regényei, kisregényei lapjain is (Az utolsó bohém, Family Hotel, VII. Emmanuel és kora, Jaguár).
1955. január 12. Ruttkai Éva, Zilia Duca, nemes olasz hölgy szerepében, A néma levente című zenés darabjának főpróbáján,
a Magyar Néphadsereg Színház Kamaraszínháza színpadán
1902-ben tartalékos tisztként szolgált, 1903-ban a Pesti Hírlap munkatársa lett. Érdeklődése egyre inkább a színpad és a kabaré felé fordult: a szerelem, a megcsalás, a kalandok témáját körüljáró vígjátékait (Az asszony körül, Az édes teher, Naftalin, A masamód) több színház is műsorára tűzte, kabaréjeleneteivel és dalaival a könnyű műfaj mestere lett, az ő egyik kupléjának köszönhetjük a mozi szót a nehézkes mozgófényképszínház átalakításával. Nagy sikert aratott Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához írt szövegeivel, a "Kék tó, tiszta tó" kezdetű dalt mindenki ismeri.
1969. január 21. Domján Edit és Pécsi Sándor színművészek H. Keroul - A. Barré - Heltai Jenő: Léni néni című bohózatában játszanak a Madách Színház kamaraszínháza előadásában.
Egy ideig a Modern Színház Cabaret művészeti vezetője, majd a Vígszínház dramaturgja volt. Az I. világháborúban haditudósítóként hosszabb időt töltött Isztambulban, a háború után volt a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke, az Athenaeum Könyvkiadó igazgatója. 1927-ben műfordítói munkásságáért megkapta a francia Becsületrendet. 1929-ben a Belvárosi Színház, majd három év múlva a Magyar Színház élére került. A fasizmus erősödése aggodalommal töltötte el, a mesék világába menekült. Ekkor keletkezett máig legtöbbet játszott darabja, az 1936-ban bemutatott A néma levente.
1949. július 4. Losonczy Géza (b, félig háttal), a Népművelési Minisztérium politikai államtitkára, Vedres Márk (b1) szobrász, Mihályfi Ernő (b3), a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke, Gergely Sándor (j3) író, Major Tamás (j2), a Nemzeti Színház igazgatója és Heltai Jenő (j1) részt vesznek a Petőfi Sándor halálának 100. évfordulójára alapított Petőfi Emlékbizottság ülésén, a Parlament minisztertanácsi termében
A második világháború alatt bujkálnia kellett, rövid időre fogságba is esett. 1945-ben a Magyar PEN Klub elnökévé választották, 1949-ben ismét hosszabb időt töltött külföldön, elsősorban Londonban. 1955-ben mutatták be utolsó mesejátékát, a Szépek szépét. 1957-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, de a kitüntetésnek nem sokáig örülhetett, ugyanezen év szeptember 3-án meghalt. Halála után jelentek meg töredékes visszaemlékezései Színes kövek címmel.