A Színházi Kritikusok Céhe idén harmincegyedik alkalommal adja át a Színikritikusok Díját, tizenöt kategóriában ismerve el az évad legkiemelkedőbb teljesítményeit. Az alábbiakban kiderül, kik a jelöltek, kik a rekorderek és mit gondol Törőcsik Mari a díjakról.
Tavaly a Céh úgy döntött, megújítja a díjátadót, igyekeztek színház igazi ünnepévé tenni, egy gálaműsor keretében. Idén ismét hagyományt teremtenek: ezentúl minden évben kora tavasszal szavaznak arról, ki az a színházi alkotó, aki életműdíjat kap, az eredményt pedig a POSZT-on jelentik be. Az életműdíjas egyben a soron következő díjkiosztó ünnepség védnöke, aki majd a legjobb előadásnak járó díjat is átadja. Idén Törőcsik Mari érdemelte ki ezt az elismerést.
2011. július, Törőcsik Mari, Madame Armfeldt szerepében, Stephen Sondheim: Egy nyári éj mosolya című darabjában
Törőcsik Mari a díjak jelentőségéről
Mit jelent még egy újabb és újabb díj?
T. M.: Nem szabad azt gondolni, hogy a díjtól más lesz az ember. Csehov és Dosztojevszkij például kaphatott volna Nobel-díjat, de nem a díjaikon múlik, hogy milyen nagy írók. Miközben hihetetlenül jó díjakat átvenni. Az ember érzi, hogy elismerik a munkáját. A díjak megvédenek a tehetségtelenekkel szemben. Találkoztam az életem során több nem jó rendezővel, és ha ez is meg az is már mögöttem van, akkor esetleg azt lehet mondani nekik, hogy „no ezt már nem”.
Tavaly az évad legjobb női alakításáért is kapott Színikritikusok Díját. Láthatóan nagyon örült.
T. M.: Szerintem a közszolgálati televízióknak, de a magáncsatornáknak is, legalább évente kétszer, a POSzT idején és amikor a Színikritikusok Díját átadják, kötelességük lenne, hogy a színházi színészekkel foglalkozzanak. Nagy dolognak tartottam, hogy hetvenéves korom után még Színikritikusok Díját is kaptam, de nem volt kinek elmondanom, sem akkor, amikor először, amikor másodszor és amikor tavaly harmadszorra átadták, mert a sajtó képviselői nem érdeklődtek.
Egy cannes-i nagydíj után ez miért fontos még?
T. M.: Amikor megkaptam a cannes-i nagydíjat, attól sem zavarodott meg a magyar sajtó. A díjak azért fontosak, mert ráirányíthatják valakire, valamire a figyelmet. Király Levente például Szegeden élte le az életét, és frissen gondolkodóként őrizte meg magát a pályán. Ha éppen díjat kap, az ráirányíthatja figyelmet. Én is szeretném, ha a szülőfalumban meg Velemben is, ahol most élek, látnák, hogy van például Magyarországon egy Fekete Ernő nevű színész, aki csodálatos, és a Katona József Színházzal a világ nagy színpadain játszott. Már kifelé megyek a pályáról, amitől nagyon sok mindent megkaptam. Én már másokért beszélek. Fölhív engem például Kóti Árpád, egykori osztálytársam, csodálatos debreceni színész, és megkérdezi, „hát Mariskám, tudod, hogy hol vagyok?” Mondom, „ne haragudj, Árpád, nem tudom, hol vagy?” Azt feleli, hogy a párizsi Odeon színpadán, és akkora siker volt, hogy szétverték a házat. És ezt én tőle tudom meg, nem a magyar lapokban olvasom, hogy ő az Odeon színpadán játszott.
Olvas kritikát?
T. M.: El szoktam olvasni a kritikákat. Ugyanúgy, ahogy van jó színész, rossz színész, jó orvos, rossz orvos, jó takarítónő, rossz takarítónő, van jó kritikus és kevésbé jó. Vannak olyan kritikusok, akiknek mindig elolvasom az írásait.
Mennyire tartja hitelesnek a Színikritikusok Díját?
T. M.: A kritikusok díja nagyon nagy dolog, mert a szakmai elismerés igen fontos.
A SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA 2010/2011 JELÖLTJEI:
A legjobb új magyar dráma:
Háy János: Nehéz
Kovács Márton-Mohácsi István-Mohácsi János: Egyszer élünk...
Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege
A legjobb előadás:
Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe - Nemzeti Színház, rendező: Mohácsi János
János király - Örkény Színház, rendező: Bagossy László
Mizantróp - Katona József Színház, rendező: Zsámbéki Gábor
A legjobb rendezés:
János király - Örkény Színház, rendező: Bagossy László
Mefistofele - Magyar Állami Operaház, rendező: Kovalik Balázs
A mizantróp - Katona József Színház, rendező: Zsámbéki Gábor
A legjobb zenés/szórakoztató előadás:
Cabaret - Centrál Színház, rendező: Bozsik Yvette
Egy olasz szalmakalap - József Attila Színház, rendező: Zsótér Sándor
A falu rossza - Vajdasági Tanyaszínház, rendező: Táborosi Margaréta
A legjobb független színházi előadás:
Caligula helytartója - FÜGE, Vádli Alkalmi Színházi Társulás, Zsámbéki Színházi Bázis, rendező: Szikszai Rémusz
Figaro házassága - Maladype Színház, rendező: Zsótér Sándor
Korijolánusz - HOPPart Társulat, rendező: Polgár Csaba
Nehéz istennek lenni - Trafó, NXTSTP, rendező: Mundruczó Kornél
Tündöklő középszer - Pintér Béla és Társulata, rendező: Pintér Béla
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:
Cyber Cyrano - Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, rendező: Vidovszky György
A kis lord - Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendező: Jeles András
A pecsenyehattyú és más mesék Vaskakas Bábszínház, Győr, rendező: Pelsőczy Réka
A legjobb női főszereplő:
Fullajtár Andrea - Nordost, Katona József Színház
Mészáros Sára - A selyemcipő, Gárdonyi Géza Színház, Eger
Molnár Piroska - Én vagyok a Te Nemzeti Színház
A legjobb férfi főszereplő:
Fekete Ernő - A mizantróp, Katona József Színház
Keresztes Tamás - Cabaret, Centrál Színház
Mucsi Zoltán - Nehéz, Bárka Színház
A legjobb női mellékszereplő:
Lázár Kati - Nehéz, Bárka Színház
Szirtes Ági - Cigányok, Katona József Színház
Törőcsik Mari - Figaro házassága, Maladype Színház
A legjobb férfi mellékszereplő:
Kaszás Gergő - Prolik, Gárdonyi Géza Színház, Eger
Kocsis Pál - Játék a kastélyban, Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Kulka János - Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe, Nemzeti Színház
A legjobb díszlet:
János király - Örkény Színház, tervezte: Bagossy Levente
Mefistofele - Magyar Állami Operaház, tervezte: Antal Csaba
Mesés férfiak szárnyakkal - Csokonai Színház, Debrecen, tervezte: Olekszandr Bilozub
A legjobb jelmez:
Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe - Nemzeti Színház, tervezte: Remete Kriszta
János király - Örkény Színház, tervezte: Ignjatovic Krisztina
Leonce és Léna - Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Carmencita Brojboiu
A legjobb színházi zene (új!):
Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe - Nemzeti Színház, zeneszerző: Kovács Márton
Magyar ünnep - Nemzeti Színház, zeneszerző: Bella Máté
Troilus és Cressida - Forte Társulat-Gyulai Várszínház, zeneszerző: Matkó Tamás
A legígéretesebb pályakezdő:
Bercsényi Péter - Budapest Bábszínház
Mészáros Piroska - Nemzeti Színház
Orosz Ákos - Maladype Társulat
Különdíj:
Bíró Kriszta, a nőNYUGAT című előadás létrehozásáért
Csizmadia Tibornak, az egri Gárdonyi Géza Színház elmúlt tíz évéért
Orlai Tibornak a minőségi szórakoztató produkciókért
Az életműdíj és a többi díj átadására 2011. szeptember 25-én kerül sor a Magyar Színházban. A díjkiosztó gálát - amely nyilvános, jegyek a Magyar Színház szervezésén, valamint az ismert jegyirodákban és az Interticket hálózatában válthatók - Pelsőczy Réka rendezi, a két műsorvezető: Csákányi Eszter és Pál András.
Zsótér Sándor
REKORDEREK
A Színikritikusok Díjának harmincéves történetében a legtöbbször, tíz alkalommal, a Katona József Színház társulata nyerte el a legjobb előadás díját. Őket követi hat-hat produkcióval a Kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a függetlenek közül a Stúdió „K" és Pintér Béla Társulata. A képzeletbeli dobogóra a Krétakör négy előadással állhat fel.
A rendezők közül Zsótér Sándor a rekorder hat győzelemmel; Ascher Tamás három, Mohácsi János, Gothár Péter, Ács János, Zsámbéki Gábor két-két díjat tudhat a magáénak.
A tervezők közül az abszolút rekordot Szakács Györgyi tartja 14 győzelemmel.
2010 NYERTESEI
A legjobb új magyar dráma: HÁY JÁNOS: VÖLGYHÍD
A legjobb előadás: A KÉTFEJŰ FENEVAD (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)
A legjobb rendezés: KASIMIR ÉS KAROLINE (Örkény Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHICAGO (HOPPart, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb független színházi előadás: KOCKAVETŐ (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: KERESZTANYA (Orlai Produkció – Harlekin Bábszínház, Eger, rendezte: Csató Kata)
A legjobb női főszereplő: KEREKES ÉVA (Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése, Örkény Színház) és TÖRŐCSIK MARI (Naphosszat a fákon, Kaposvár) A legjobb férfi főszereplő: FEKETE ERNŐ (Othello, Vígszínház; A kétfejű fenevad, Katona József Színház; Mennyekbe vágtató prolibusz, Sufni)
A legjobb női mellékszereplő: HÁMORI GABRIELLA (Kasimir és Karoline, Örkény Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: MÁTÉ GÁBOR (A szerelem diadala, Katona József Színház)
A legjobb díszlet: AMBRUS MÁRIA (Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése, Örkény Színház)
A legjobb jelmez: BENEDEK MARI (Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése, Örkény Színház)
A legjobb színházi zene: KOVÁCS MÁRTON (Úri muri, Nemzeti Színház; Az elveszett levél, Pécs; A falu rossza, Kaposvár)
A legígéretesebb pályakezdő: ÖTVÖS ANDRÁS (Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése, Örkény Színház; Csörgess meg!, Eger)
Különdíj: ALFÖLDI RÓBERT (a Nemzeti Színház megújításáért)
Fővárosi Színházi Díj (a színikritikusok döntése alapján): MOLNÁR PIROSKA (Ármány és szerelem, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból, Nemzeti Színház; Macskajáték, Örkény Színház)
Forrás: Színház.hu, Pesti Műsor, Fidelio
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.