Csaba királyfi - székely nemzeti operát mutatnak be

A Csaba királyfi című székely nemzeti opera ősbemutatóját az erdélyi Gyergyószárhegyen tartják szombaton, az előadás szervezői több ezer nézőre számítanak. Az alkotók elárulták, a metálhangzástól a himnikus beteljesedésig jut el a zenemű.

G. Nagy István Ilián magyarországi író székely nemzeti operaként határozza meg a Csaba királyfi című alkotás műfaját, hiszen az általa írt műben a klasszikus opera hangzása is megtalálható a rockopera elemei mellett. A műben távol-keleti zenei motívumok is vannak, így ujgur és székelyföldi csángó dallamrészletek is felismerhetők.

Négy hónapig dolgoztak

A szerző elmondta: négy hónapja dolgozik Erdélyben a mű színpadra állításán. A Csaba királyfi szövegkönyvét és a mű versrészeit egyaránt a magyarországi író írta, akárcsak a teljes dalanyagot. Az opera hangszerelésére a szerző az erdélyi Bene Zoltánt kérte fel, a mű színpadra állításával pedig Orza Calin szamosújvári, romániai rendezőt bízta meg.

"A Csaba-örökség"

G. Nagy István Ilián szerint műve azért örvend nagy érdeklődésnek Székelyföldön, mert tudomása szerint eddig senki nem írt egész estét betöltő színpadi művet Csaba királyfiról. Arany János 130 évvel ezelőtt eposzban akarta megörökíteni a személyét, de halála megakadályozta ebben. Emlékeztetett, hogy a székely himnuszban benne van Csaba királyfi, de az életéről, múltjáról, a történelmi személyről nagyon homályosak az ismeretek mind Magyarországon, mind a székelyföldi magyarság körében.
A szerző rámutatott: az opera Csaba királyfi történelmi múltba vesző életéről szól, arról, hogy ki volt ő, ki volt az édesapja, miért kellett elmenekülnie a Kárpát-medencéből, ezt követően miként várták a székelyek és hogyan teljesedik be "a Csaba-örökség".

G. Nagy István Ilián elmondta: arra törekedtek, hogy hitelesen jelenítsék meg Csaba királyfi élettörténetét a székelység, a hunok és a magyarok hagyományos mitológiájával ötvözve. Hozzátette: archaikus népi imák is vannak a darabban, amelyek utalnak arra, hogy az ősi időkben ugyan nem kereszténység, de "bizonyos fokú Jézus-hite" volt az ősöknek, ami a csángóknál, Somogy megyében és Székelyföldön is tetten érhető a mai napig.
Az ősbemutatón Rudán Joe és Lukács Zsolt magyarországi énekesek mellett fiatal székelyföldi rock- és operaénekesek lépnek fel. A bemutatót a gyergyószárhegyi Lázár-katsély udvarán rendezik meg, ahova akár ötezer ember is befér. Rossz idő esetén az előadást egy nappal későbbre halasztják - mondta a szerző.

ilian_lukacs_kirlayfi2_b

Lukács Zsolt és a rendező

Napi 12 órás munkával haladtak

A produkció létrejöttének folyamatáról Bene Zoltán számolt be a Hargita Népe napilapnak. Mint mondta, a zenészek csak az énekszövegeket és dallamokat kapták meg, a hangszerelést ők maguk végezték; május elejétől június végéig napi 12 órát dolgoztak, hogy elkészülhessen a kétórás produkció zenei anyaga. Elégedetten állapította meg, hogy bár emberpróbáló volt a tempó, sikerült befejezni a munkát, most már csak a végső csiszolások vannak hátra.

Metálhangzástól a himnikus beteljesedésig
A darab zenei világáról elmondta, hogy ötvözték benne a klasszikus hangzásvilágot a kortárs zenével, így a szimfonikus zenétől a metálhangzásig terjed, de visszaadják a hetvenes évek rockzenéjét, lírai pop-rockos hangulatát. "Talán lesz, aki merésznek véli, hogy a mai divatos elektronikus zene elemeit is beépítettük az előadásba" – jegyezte meg. Hozzátette, hogy bár a magyar rockoperák zöme magyar népzenei elemekre épül, a Csaba királyfi előadásban ez csekély mértékben jelenik meg.
Elárulta, hogy a rockopera öt jelenetre tagolódik, mindegyik jelenethez sajátos hangzás társul. Az első energikus, ünnepi; a második harc, amelyben metálhangzások dominálnak; a harmadik jelenet fenséges, magasztos, a negyedik realista, mintegy a mai világ metaforája, az ötödik pedig az idealizált megoldás, a himnikus beteljesedés.