“Silány-e minden zenés darab, ahogy egyes balliberális színházi emberek mondják? Miben ért egyet elődjével, a vállaltan fideszes Kerényi Imrével? Miért zsűrizik a Csillag születikben?” – erről kérdezte a Heti Válasz a Madách Színház igazgatóját, Szirtes Tamást.
"A musicalnek és az operettnek komoly köze van az elmúlt 10-20 év színházi repertoárjának lezüllesztéséhez - mondta nemrég Vidnyánszky Attila rendező. Magára veszi a célzást?” – vetette fel a lap. ”A zenés műfaj elterjedése mögött elemi nézői igény van. Függetlenül attól, hogy ezt a műfajt a színházak milyen szinten művelik, a nézői akaratnak engedelmeskednek. A lezüllesztés szót óvatosan használnám, a hanyatlás műfajfüggetlen. Minden műfajt önmagában kell vizsgálni, stílusjegyei és műfaji paraméterei között” – válaszolta Szirtes Tamás, aki harmadszorra is megpályázza a Madách Színházat. “A zenés műfajt magas színvonalon nem lehet társbérletben művelni. Ha a feladatot komolyan vesszük és célunk, hogy a legjobbak legyünk, ahhoz kevés kétévenként egy bemutató. A Madách korábban elsősorban prózai színház volt, amely játszott zenés darabokat, most pedig zenés színház, amely játszik prózai darabokat” – tette hozzá.
Szirtes arról is beszámolt, nem tartott attól, hogy a Madách második Operettszínház lesz, hiszen kooly jel volt, hogy 2003-ban megkapták az operaház fantomjának non-replica játszási jogát. Az előadás akkora sikert aratott, hogy egyértelmű volt, milyen irányba mennek tovább és a mértékadó budapesti kör is lelkes volt.
“Később Koltai Tamás kritikus az Élet és Irodalomban, leginkább a vidéki színházak repertoárjára utalva, már silány giccsnek nevezte a zenés darabokat. Nem érezte még, hogy meg kell védenie a műfajt, illetve a vidéki - újabban a Fidesz által kinevezett - igazgatótársait a választásaik miatt?” – kérdezte a Heti Válasz.
Szirtes erre nemmel felelt. “Nem is olvastam Koltainak ezt a kritikáját. Én a színházakat és a színházi vezetőket sem politikai alapon ítélem meg. Ahhoz, hogy valakit kinevezzenek egy teátrum élére, önkormányzati egyetértés kell. Ebben megmutatkozik a politikai döntés, ám attól a pillanattól, hogy valaki belép a színházba, a feladata nem politikai, hanem művészi. Így tekintek minden kollégámra, függetlenül attól, hogy milyen kurzus nevezte ki. Talán Koltai írásában is inkább a művészi kritikát, mint a politikai bírálatot lehet felfedezni. Valószínűleg nem tetszettek neki azok a zenés darabok, amelyeket látott” - fejtette ki.
Szirtes arról is beszélt, hogy hét éve kezdték a nehéz munkát, a színház nagyon jól működik, de még távolról sem teljesedett ki. Sok mondanivalója és feladata van még. Két dolgot szeretne hangsúlyozni. Az egyik a folytatás: nem jutna eszébe az elmúlt hét évből bármit is eltörölni. Ugyanakkor ő tudom a legjobban, miben kell változtatni.
Elárulta, hogy a Tolnay Szalon még keresi a profilját. “Mára megérett a helyzet, hogy a stúdiószínpadon fiatalok próbálkozzanak új zenés műfajokkal, és teret kapjanak az alternatív zenés színházi irányzatok is, hiszen a nagyszínpadon, nyolcszáz néző előtt nem ildomos kísérletezgetni” – mondta Szirtes Tamás.
“Ha megkapom a lehetőséget, akkor az szakmai döntés eredménye lesz. Művésznek tartom magam, s nem jobb- vagy baloldali nézőknek játszunk. A magyar nézőknek csinálok színházat. Ha újra elnyerem az igazgatói posztot, akkor ehhez kapok bizalmat” – fogalmazott az igazgató.
Forrás: Heti Válasz
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.