Balázs Péter: a kísérletezés laboratóriumba való

“Mindennek megvan a maga helye, a klasszikus színháznak sokakhoz, a többséghez kell szólnia. A kis színházban lehet kísérletezni, de egyből a kísérleteket felvinni nagyszínpadra, és ne adj’ isten, közpénzeket bukni, ha a kísérlet nem sikerül, az nem az én világom” – mondja Balázs Péter színművész, a Szolnoki Szigligeti Színház direktora.

“Mi színész- és írócentrikus színházat viszünk, a közönség pedig a harmadik pillére az elképzelésünknek. Számunkra nagyon fontos, hogy a bemutatott darabokkal elnyerjük a nézők tetszését. Olyan szerzőktől olyan műveket és olyan színészek tolmácsolásában viszünk színre, amelyekkel és akikkel kielégíthetjük az igényeket. Mivel Szolnok egy színházas város, igyekszünk egy minden réteget megszólító színházat csinálni, amelyben a műfajok úgy oszlanak el, hogy mindenki megtalálja a neki leginkább tetsző műveket” – nyilatkozta Balázs Péter a Magyar Hírlapnak.

 

balazspeter

 

Arról is beszámolt, hogy az évad Molnár Ferenc Liliom című darabjával indul, szeptember 26-án lesz a bemutató. A bérletes előadások között szerepel továbbá Márai Sándor Kalandja, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének Kocsák Tibor és Miklós Tibor által készített musicalváltozata, Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című nagyoperettje, Hunyadi Sándor vígjátéka, A három sárkány, végül Carlo Goldoni általuk „felzenélt” Mirandolinája. A hat bérletes előadás mellett bemutatják továbbá a Somerset Maugham–Nádas Gábor–Szenes Iván-féle Imádok férjhez menni című darabot, a kisszínházban pedig többek között Szakonyi Károly Adáshibája lesz látható szeptember 27-től.

 

A tavaly augusztus 20-án átadott kisszínházról Balázs Péter elárulta: “Korábban is működött a nagyszínpad mellett egy kis színműhely, ám az elmúlt években használhatatlanná vált az épület. Tavaly nyárra fejeződtek be a felújítási és átalakítási munkálatok, s augusztus 20-án adtuk át a tizenhat, színészek számára kialakított pihenőlakással is kiegészült kulturális komplexumot, amelyben a hetven férőhelyes kisszínház kapott helyet. A Színműhelyt azzal a céllal hoztuk létre, hogy legyen kísérleti munkákra alkalmas terünk is. A Színműhely repertoárjának, arculatának kialakítását a fiatalokra bíztam, náluk a lehetőség, hogy új utakat keressenek”.

 

Elmondta, hogy habitusánál fogva nem szeret kísérletezni, a kísérletezés laboratóriumba való, nem tartja helyénvalónak a próbálkozásokat közpénzeken, és szerinte a közönséggel szemben sem korrekt, ha őt magát tesszük a kísérlet alanyává, mert így fokozatosan elvész a bizalom. “Az emberek nem művészi útkeresést várnak a pénzükért, hanem jó, minőségi színházat. A kísérlet persze lehet érdekes, de sokszor ez az érdekesség talmi, csak elhitetik velünk, hogy értéket látunk. Ki mondja meg, hogy mi választja el az ocsút a búzától? Ki mondja meg egy új darabnál, amely még nem állta ki az idő próbáját, hogy az jó vagy rossz? Kell a viszonyítási alap, a klasszikus örökség, amelyhez képest meghatározhatjuk az új művek értékét. Ha én azért jöttem volna igazgatónak Szolnokra, hogy azokat a szerepeket eljátsszam, amelyeket korábban nem osztottak rám, vagy azokat a darabokat megrendezzem, amelyekre nem volt lehetőségem máshol, az szánalmas lenne” – fogalmazott Balázs Péter.

 

Kapcsolódó anyag:

Nem a szutyok oldalán állok