Kicsit Schiller-i hősök vagyunk - Interjú Makranczi Zalánnal

A Nemzeti Színház idealista fiatal művésze anyaszínházában három új szerepre készül, a Tháliában ifjúsági darabot rendez, filmforgatókönyvet ír és harcosan küzd a családon belüli erőszak ellen országszerte és a határon túl.

Makranczi Zalán és Bánfalvi Eszter a Jó estét nyár, jó estét szerelemben

A Nemzeti Színház Akadémiájától mintegy tíz év leforgása alatt az új Nemzeti vezető fiatal színésze lettél. Amikor diploma nélkül Kecskemétre mentél, mennyi esélyt adtál volna ennek?

Makranczi Zalán: Nem nagyon latolgattam az esélyeket. Örültem annak, hogy abba a színházba szerződtem, ahová szerettem volna. Nem gondolkoztam azon, fogok-e még valaha a Nemzetiben játszani. Tulajdonképpen engem sosem érdekelt, hogy hova fogok eljutni. Mindig az épp aktuális munkámban kerestem/-em az értelmet és a célt.

A nagyszínházi feladatok mellett találkozhatunk veled Gergye Krisztián előadásában, valamint a Thália Színház új bemutatójában. Mi motivál, mikor külső munkát vállalsz? Emberek vagy ügyek mellé szegődsz?

Makranczi Zalán: Manapság nehéz kettéválasztani a kettőt. Ugyanis olyan szinten kavarták össze a dolgokat, hogy ha egy ember mellett kiállsz, akkor már egy ügy mellett  állsz ki. Én továbbra is külön próbálom választani a kettőt. Vannak emberek, akiknek sokkal tartozom és bármely körülmények között kiállok mellettük, és vannak ügyek, amiket annyira igaznak tartok, hogy nem tudok nem kiállni értük.

Az áldozat című előadásban Gergye Krisztián Társulatával

Tudatos döntés, hogy a fiatal hős árnyalt karakter szerepek felé tart?

Makranczi Zalán: Részemről igen, a színházi vezetés részéről, pedig remélem. :-)

Fontosnak tartod a kamaszok nevelését, a problémakezelésre való felkészítésüket. Honnan az elhivatottság?

Makranczi Zalán: Nem tudom. Talán az igazságérzetem még mindig annyira fejlett, mint egy kamaszé, csak gyáva vagyok magam meglépni azt, amit nekik próbálok sugallni. És mert fontosnak tartom, hogy ne essenek abba a csapdába, amiben én - és korosztályomból még jó páran-  szenvedünk. Kicsit Schiller-i hősök vagyunk. Vannak a cselekedni akaró, de nem olyan pozícióban levő emberek és vannak a helyzetben levő, de cselekedni nem tudók. Szeretném, ha ők Shakespeare-i hősök lehetnénk - vagy legalább az esélyük meglenne rá, hogy legyenek cselekedni tudók és akarók. Tudom, hogy ez naiv elképzelés a részemről. Egyesek számára talán felelősség áthárításnak is tűnhet. Lehet, hogy az is. De akkor is megpróbálom megkímélni őket attól az agymosástól, amin mi átestünk. És a múlt időt most nem gondolom teljesen komolyan.

Szeptember 7én az Alexandra Pódiumon az Emberi érintések sorozat vendége leszel az ismert kriminálpszichológus, dr. Bilkei Pál mellett. A téma a családon belüli erőszak. Ezzel egy kampány veszi kezdetét. Te a színház eszközével veszel részt benne. Mit reméltek a kampánytól?

Makranczi Zalán: Nem tudom pontosan. Csak érzem, hogy ez megint egy olyan ügy ami mellett ki kell állnom. Talán felismerést. Talán csak szikra lesz ahhoz, hogy emberek rájöjjenek arra, hogy el vannak nyomva...

Novemberben rendezőként debütálsz a Tháliában. Honnan a darab ötlete?

Makranczi Zalán: Pár évvel ezelőtt olvastam a Biff evangéliuma című könyvet. Nagyon megfogott. Nem utolsó sorban azért, mert a szerző a végére azt írta, ebből a könyvből még nem született sem film, sem színpadi adaptáció. Nem véletlenül. Jézusnak azt a 27 évét dolgozza föl, ami nincs benne a Bibliában. Az útkeresést. Ez, ami érdekel.

KÜSZ II. trailer

Mi köze Makranczi Zalánnak a zombikhoz?

Makranczi Zalán: Mátyássy Bence és Galán Géza barátommal írtunk egy film forgatókönyvet. Most keresünk pénzt a leforgatáshoz. Naná, hogy zombihorror! Manapság érdemes mást? Emberek esznek embereket! Ez kell nekünk! Szikra.

Készítette: Kristóf Hajnalka