"Túl kell élniük" - Tisztogatás Kaposváron Takács Katival

Először mutatta be Magyarországon Sofi Oksanen, a fiatal finn írónő, közel negyven nyelvre lefordított „Tisztogatás” című művét a Csiky Gergely Színház. Az előadást Valló Péter rendezte, többek között Takács Kati és az Egerből Kaposvárra szerződött Kaszás Gergő szereplésével. Cikkünkből kiderül, mit gondol a szerző, és a főszereplő a darabról. 

TÖRTÉNET:

Aliide Truu, a magányosan éldegélő öregasszony egy napon ismeretlen fiatal lányt talál a portáján. Az erdő melletti ház ideiglenesen új lakóval bővül; Zara láthatóan szökésben van. Aliide bizalmatlansága akkor sem múlik, amikor a lány rettegése egyértelművé válik – Zara állítólagos férje elől menekül. A két nő történetét párhuzamosan követhetjük nyomon, amint súlyos titkaik után kutatnak, feltépve régen beforrt sebeket, megpiszkálva régen eltemetett bűnöket. Aliide nővére férjét rejtegette a pincében hosszú évekig, Zara megölt egy férfit, hogy kiszakadhasson a kényszerű és fájdalmas „örömlány” szerepköréből. És mindketten feküdtek már eszméletlenül a hideg kövön. Kettejük kapcsolatából bontakozik ki a valódi történet: történet az erőszakról, a mindent elnyomó hatalomról; és történet a szerelemről, a vágyról, a félelemről. Aliide és Zara figurájában a szerző két különböző generációt mutat be, hőseinek azonban ugyanazzal a feladattal kell megküzdeniük – túl kell élniük.

SOFI OKSANEN a regényről:

A Tisztogatás megírására a finn Nemzeti Színház kért fel. Akkor még nem volt meg a történet, de nagyon foglalkoztatott az észt ellenállás és a szexuális erőszak, és tudtam, hogy ezekről akarok írni valamit. A darabhoz több tanulmányt is elolvastam, amelyek azt vizsgálták, hogy mi lesz a későbbiekben a diktatúra szenvedéseit, illetve a szexuális erőszakot átélő áldozatokkal. A legtöbb áldozatról kiderült, hogy félnek az emberek szemébe nézni, és pont ezért az kezdett izgatni, hogy azt, amit nem látunk, hogyan lehet megjeleníteni a színpadon. Az is érdekelt, hogy azok a traumák, amik az áldozatokat sújtották, különlegesen személyes élmények, és ezeket kellett valahogy egy társulattal, sok néző előtt bemutatni. 
Ugyanakkor a színházi előadásnak vannak határai, az erőszakot nem lehet teljes valójában előadni, ráadásul a részletek rajongója vagyok, és minden részletet képtelenség megmutatni.

TAKÁCS KATI az Öregasszony szerepéről:

Valló. Először 1981-ben dolgoztunk együtt Egerben, aztán a Radnóti Színházban megszakításokkal nyolc évig, utoljára 2006-ban az Új Színház Phaedrájában. Már nagyon hiányzott. Munkabarátság van közöttünk, színpadi barátság, ami a bizalmon alapul. Hitelesnek tartom, ahogy megfogalmaz gondolatokat, rávilágít összefüggésekre, ahogy lát egy darabot vagy szerepet, és azt a színpadon láttatja. Hiszek neki. 
Ennyi év kihagyás után izgalmas és jó érzés megint ismerős folyóban úszni. Jó érzés, hogy tudom: bízhatok benne. Jól terelget, pontosan tudja, hova kéne eljutnunk, és végül tényleg oda fogunk eljutni. Ismeri a megszokottságaimat, és megvan benne a kíváncsiság: „na, jó, hát a Takács ezt tudja; lássuk, mi az, amit még tud! Mit lehet még ezen kívül kihozni belőle?". És ő kipiszkálja belőlem. Lényeges: hogy az emberben új kapukat nyissanak ki, mert önmaga nem mindig tudja azokat nyitogatni. Péter világlátását és színpadi kifejezésmódját nehéz szétválasztani, a kettő együvé tartozik: ez az ő rendezői világa, ebbe a világba akar becsalni, behúzni, és képes segítséget adni a belépéshez.

Aliide. Ilyen szerepet még nem játszottam. Nem játszottam még olyan nőt, aki ennyire lemondott az életéről. Tulajdonképpen kész van a halálra. Az az élet, ami jutott neki, vagy amit ő formált magának, annyi nehézséggel telt, hogy már csak kilátástalanul pergeti a napjait. Egy kudarcokkal és bűnnel terhelt életet maga mögött hagyva, reménytelenségben él. Nem könnyű egy ilyen szerepet megközelíteni. Megérteni, hogy milyen az, amikor valaki már mindennel le-és elszámolt. Én egy élettel teli ember vagyok, s most azt kell megkeresnem, hogy milyen lehet az, amikor már nem kell az élet. Hogyan lehet ezt megmutatni?! Nehéz, nagyon nehéz.

Ez az asszony nem vállalhatta önmagát, mert az egész élete hazugságra épült. Beleszeretett a sógorába, és ez a szerelem sodorta őt abba, hogy kettős életet éljen. A házassága is hazugságra épült. Soha nem beszélhetett senkivel, egész életében titkokat cipelt magával. S a szerelemért hozott döntései, s azok következményei, a kis megalkuvások, a kis árulások sora lassan bekerítették az életét.

PRÓBAFOTÓK:

Takács Kati és Grisnik Petra

Takács Kati

Lovas Rozi, Kaszás Gergő

Grisnik Petra

Kelemen József

Grisnik Petra és Takács Kati

Kaszás Gergő

Kelemen József, Takács Kati, Takács Géza

Takács Kati

Takács Géza

Sofi Oksanen:

TISZTOGATÁS

tragédia

Fordította: Pap Éva

Szereplők:

Öregasszony Takács Kati m.v.

Lány Lovas Rozi e.h.

Zara Grisnik Petra

Ingel Tolnai Hella e.h.

Hans Kaszás Gergő

Martin Sarkadi Kiss János

Pása Takács Géza

Lavrenti Kelemen József

Rendező: Valló Péter

Segédrendező: Váradi Szabolcs

Dramaturg: Németh Virág

Jelmez: Cselényi Nóra

Súgó: Csorba Mária

Világításterv: Memlaur Imre

Gordonkán közreműködik: Ján Boglárka / Jenvay Dóra

Bemutató: 2011. szeptember 9. 19.30 Csiky Gergely Színház Stúdió

Aki nem tud eljönni Kaposvárra, Pesten is megtekintheti az előadást a Budapesti Őszi Fesztiválon! 2011. október 15-én 15.00 órakor az Új Színházban.

KRITIKUSÓRA!!!!!!!:

A szeptember 13-ai előadás után a színház közönségtalálkozót szervez az alkotókkal, neves kritikusok közreműködésével a Színházi Kritikusok Céhének Kritikus Óra (K.O.) elnevezésű programsorozatának keretében. A beszélgetést Urbán Balázs kritikus moderálja.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Forrás: Színház.hu, Csiky Gergely Színház