Bábel és kulisszajárás a Nemzeti Táncszínházban

A hétvégén Pesten és Budán is találkozhatnak a táncművészet kedvelői a tízéves Nemzeti Táncszínház programjaival: a Kulturális örökség napjain az intézménynek otthont adó Várszínházban fogadják az érdeklődőket, szombaton pedig az Andrássy úti TeARTrum fesztiválon adnak ízelítőt az új évad első bemutatójából.

Az Autómentes nap keretében zajló TeARTrum fesztiválon az Artus - Goda Gábor Társulata új darabjából, a Bábelből láthat részleteket a közönség szombaton délután 2 órától - közölte Mittelholcz Dóra pr-menedzser.

Bábel
Mint megjegyezte, az alkotás több szempontból is különleges: egyrészt a Bábel a táncosok mellett két fiatal hárfás lánynak, Goda Sárának és Szombathy Annának is bemutatkozási lehetőséget nyújt, másrészt ez az első alkalom, hogy a társulat vezetője, Goda Gábor külföldi koreográfust hívott, ő maga pedig rendezőként vesz részt a darabban. A Bábel koreográfusa az amerikai Scott Wells.
Goda és Scott évtizedek óta tanít improvizációt, más az anyanyelvük, de a tánc miatt mégis egy nyelvet beszélnek. "Tetszett a közös munka ötlete, örültem a lehetőségnek, hogy új koreográfussal találkozhat a társulat" - mondta Goda Gábor az új produkció kapcsán. A társulatvezető szerint azok, akik szombaton látják a darabot, a kulisszák mögé tekinthetnek be, ugyanis a koreográfia, a mű maga alakulóban van még.

Toronyépítés

Az ARTUS új előadása a szavak jelenkori zavarodottságáról, a test bölcsességéről, az érintések költészetéről fog szólni. A „Bábel” szó egy ideje azt jelenti: összezavarni. A bibliai történet lényege: az ember a torony-bálvánnyal nevet és különleges, isteni hatalmat kíván szerezni magának, de ez a hübrisz-akarat, ez az emberi gőg nem marad büntetlenül. Isten összezavarja az emberek nyelvét, hogy ne értsék egymást. Azonban ez a „hivalkodó” toronyépítés értelmezés eltakarja egy ősibb és mélyebb jelentését a névnek, mert „a Bábel szó igazából »Isten kapujá«-tjelenti.

"A bábeli zűrzavar a belső zajjal kezdődik, ahogy a gondolatok és az érzelmek összebékíthetetlenül kavarognak bennünk. Minden erőfeszítés hiábavaló. A „Bábel” a jelenlét elvesztése, és a jelenlét visszaépítésére tett görcsös kísérlet. Bábel – a barátság. Bábel – a család. Bábel – a társadalom. Bábel – az a régi játék, hogy újra kapcsolatot találjunk egymással és azon túl…" - áll a produkció ajánlójában.

Tudták, hogy a Budai Várban található Nemzeti Táncszínház épülete egykor templom volt? Hogy a Várszínház az egyetlen olyan XVIII. századi színházépület, amely ma is játszóhely?
A Nemzeti Táncszínház idén is csatlakozik - immár harmadszor  - a Kulturális örökség napjaihoz: szombaton és vasárnap megnyitják az egykori kolostorból és templomból színházzá alakított Várszínházat a közönség előtt.
A kulisszajáráson a látogatók a színház munkatársainak vezetésével barangolhatják be az épületet. A túra során a ház olyan részeit mutatják meg, amelyeket máskor nem láthat a közönség. A 45 perces út a hajdani klastrom pincéjétől a padlásig vezet. Közben elmesélik a teátrum kalandos történetét, a Várszínház ugyanis az egyetlen olyan XVIII. századi színházépület, amely ma is játszóhelyként működik. A hétvégi programon persze a színpadtechnikai bemutató sem maradhat el.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de a helyek korlátozott száma miatt előzetes regisztrációhoz kötött. A kulisszajárás, amelyre a varga.nikoletta@tancszinhaz.hu email-címen lehet jelentkezni, mindkét napon reggel 10-től fél 3-ig félóránként indul.

Bábel

fizikai-tánc-színház

amerikai-magyar koprodukció 

Alkotó-előadók: Bakó Tamás, Boross Martin, Ferencz Krisztina, Gold Bea, Kocsis Gábor, Nagy Csilla, Rajendra Serber (USA)/Debreczeni Márton, Téri Gáspár, Vas Imre, Virág Melinda

Zenei vezető, ének: Philipp György

Hárfa: Goda Sára, Szombathy Anna

Videó: Bodóczky Antal

Fénytervező: Kocsis Gábor

Koreográfus: Scott Wells (USA)

Rendező: Goda Gábor

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma