"Egy nagyon szép évad van mögöttem. Eleve rengeteg feladatom volt, és ahogy az lenni szokott, közben is jöttek újabb, váratlan felkérések" - mondja Keszei Bori szoprán. Interjút olvashatnak vele.
Cikksorozatunkban az Operaportál "Előadók" rovatában önálló honlappal rendelkező énekeseket kérdezzük meg a honlapjuk indulása óta eltelt egy évükről.
Mely szerepeire emlékszik vissza legszívesebben az elmúlt évadból?
Egy nagyon szép évad van mögöttem. Eleve rengeteg feladatom volt, és ahogy az lenni szokott, közben is jöttek újabb, váratlan felkérések. A legemlékezetesebb számomra a Traviata volt a Szegedi Nemzeti Színházban, Juronics Tamás rendezésében. Violetta szerepe volt az első olyan, nagy kihívást jelentő feladatom, ami az eddig énekelt szerepekhez képest egy kicsit már másik fach-ban van. Zeneileg és színészileg is nagy kihívás volt, hiszen egy igen összetett karakterről van szó. Még életemben egy szerepet sem éreztem azonban ennyire közel magamhoz, és örülök, hogy hamarosan az Operaházban is énekelhetem majd. A szegedi rendezésnek viszont különösen szerettem a modern hangvételű megközelítését. A "rendezői operajátszás" amúgy is közel áll hozzám, és nagyon várom, hogy Juronics Tamással megint együtt dolgozhassak. Persze fárasztó volt Szegedre lejárnom; én, ha dolgozom, arra gondolok, hogy otthon mi lehet, ha pedig otthon vagyok, visszahúz a szívem a színpadra. Ugyanakkor ez inspirál is, mert még inkább megteszek mindent, hogy a színpadon gyorsan megértsem és meg is csináljam a feladataimat.
Mennyiben jelent Violetta új szerepkört? Más a szólam hangfekvése?
Nem, inkább a hangvétel és a drámaibb hangszerelés miatt. A Rigoletto Gildájának is vannak például drámaibb jelenetei, de ahhoz a szerephez más lelki attitűd kell. Violetta alakjának a megformálásához már érettebb nőnek kell lenni.
Ha ebbe az irányba lép tovább, milyen más szerepeket énekelne még el szívesen?
Például Bellini-szerepeket, mindenekelőtt az Alvajáróban Aminát. Talán egy Lammermoori Luciát is meg lehetne már próbálnom, meglátjuk, hogyan alakul majd a jövőben hangom. De egyelőre a Traviatának örülök, annak, hogy a szereppel "egymásra találtunk" és hogy ebben újrafogalmazhatom magam.
A Traviata mellett az előző évadból emlékezetes marad a győri Don Giovanni is, amit Szalma Dorotty rendezett, egyébként szintén modern felfogásban. Zerlina szerepét énekeltem, és nagyon jó hangulatú próbákon és előadásokon vettem részt.
A legfrissebb élmény pedig a nyári Víg özvegy volt a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Valencienne szubrett szerepe zeneileg nem olyan nagy kihívás nekem, viszont kellett a darabban kán-kánoznom, valamint prózát is mondanom. Ettől kicsit féltem is, főleg, mert olyan nagy színészek voltak mellettem, mint Molnár Piroska, Hernádi Judit, Csákányi Eszter vagy Haumann Péter. Nagyon sokat tanultam tőlük. Egyébként én szeretem, ha a műfajok találkoznak.
Felléptem az előző évadban Moszkvában is Király Csabával, a Gombos László zenetörténész által rendezett bicentenáriumi Erkel Ferenc-emlékkiállítást kísérő koncerten.
Térjünk át az idei évadra. A Magyar Állami Operaházban szeptember elején a Bánk bánban énekelte volna Melindát, amit azonban betegség miatt le kellett mondania. Milyen további szerepekben láthatjuk majd?
Az Operaházban tavasszal is énekelek majd a Bánk bánban, csakúgy, mint a már említett Traviatában. Lesz egy új rendezésű Don Giovanni is, aminek szintén örülök, mert Mozart azért még mindig a szívem csücske. Részese leszek egy másik nagy premiernek is: tavasszal Richard Strauss Arabellájában énekelem Zdenka szerepét. Ez egy új szerep számomra, de Richard Strauss zenéjét nagyon szeretem. Nem egy könnyű szerep, mint ahogy Strauss egyik szerepe sem az, de éppen ezért nagy kihívást jelent. Jónéhány hónapig csak erre kell majd koncentrálnom.
Remélem, hogy Szegeden megint játsszák majd a Juronics Tamás-féle Traviatát is.
Októberben pedig egy hétre Portugáliába megyek. Lisszabonban, Portóban és Faróban lépek fel Szabadi Vilmossal, a koncerteken Bartók-, Dohnányi- és Hubay-dalokat adunk majd elő.
A fentieken kívül részt veszek egy új projektben is, ami szintén nagyon érdekel. Szokolay Dongó Balázzsal és más népzenész társaimmal egy crossover stílusú koncerten gondolkodunk, Kodály- és Bartók-dalokat, műdalokat és népdalfeldolgozásokat szeretnénk majd valamilyen formában előadni. Hetente csapunk együtt egy kis örömzenélést, majd meglátjuk, mi lesz belőle.
Csák Balázs