Kabarésorozatot indít az egri színház

Kabarésorozatot indít a Gárdonyi Géza Színház az egri Uránia moziban november 24-én - jelentette be a teátrum direktora csütörtökön a Hevesi megyeszékhelyen.

Blaskó Balázs csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: az a céljuk, hogy újjáélesszék a kabaré - egyébként ízig-vérig magyar - műfaját a városban. 
Terveik szerint 20 önálló produkciót fognak előadni a teátrum művészei. Az összeállítás tartalmában és szereposztásában is folyamatosan változik majd. Ugyanakkor, az egyes előadásokra meg akarnak hívni egy-egy országosan ismert humoristát, kabaré-sztárt is - tette hozzá.

egrigardonyiGárdonyi Géza Színház

Hangsúlyozta, hogy a kabaré klasszikus gyökereihez, a Nagy Endre-i kabaréhoz kívánnak visszanyúlni, vagyis az egyes előadásokon konferanszié jelenti majd be a műsorszámokat.
Kis Lajos, a filmszínházat üzemeltető cég vezetője kitért arra, hogy október 15-től a New York-i Metropolitan Opera 2011/12-es évadjának előadásait láthatja a moziban a közönség HD minőségben és magyar feliratozással. A 11 előadás között szerepel Mozart Don Giovannija, Gounod Faustja,Verditől a Traviata, valamint Wagnertől Az istenek alkonya is.

 

Móricz Zsigmond köszöntője Nagy Endre (Nagyszőllős, 1877. febr. 5.–Bp., 1938. máj. 5.) író, konferanszié, kabaréigazgatóról (részlet):

„Én nem tudom, van-e mégegy párja ez világon, hogy van-e ma még egy ember, aki ennyi embert meg tud mozdítani és napról napra ugyanabban az órában délutáni álmából és egész napi kétségbeeséséből fel tud ébreszteni, hogy maga körré vonzza.
Ha az ő húsz év alatt elmondott konferánszait ugyanolyan frisseségben és elevenségben lehetett volna megőrizni, akkor ma itt volna kezünkben ennek a világtörténelmi két évtizednek legremekebb tükre. Akkor vissza tudnánk menni a világlélek földrengésének elejére, mikor Ady szavával ő képviselte az igazi népparlamentet, a tűzvész alatt ő volt a legfinomabb szeizmográf, s utána ő volt gyakran az egyetlen biztosító szelep, amelyen a kritika kiszikrázott.
Nem tudom eléggé sajnálni, hogy ezt a húsz évi ragyogást emberi eszközökkel nem lehetett megrögzíteni.
De meg lehet-e rögzíteni a napfényét? A mindennapok égi világosságát? Jön a tavaszi nap s élet és mosoly fakad a nyomán, aztán este lenyugszik s másnap újra jő, hogy újra kezdje az életadó és örömadó munkát. A tegnap, az elmult tavasz, nyár, ősz és tél, az elmult évek és évmilliárdok oda vannak...

nagyendre

Hogy mondjam meg késő koroknak, hogy volt itt köztünk egy író, aki úgy süvöltött fel, hogy nevetésbe fullasztott minden könnyet s mégis a felviharzó kacagás helyén a könnycsepp harmatát hagyta vissza. A késő koroknak csak azt mondhatom, hogy sajnálhatják, hogy nem voltak jelen s nem hallották akkor és akkor Nagy Endrét, aki egy szóval sebeket gyógyított és ugyanavval a szóval sebeket ütött: gyógyító sebeket ugyanazokon a lelkeken.
A seb, amit gyógyított, mindig az embernek az a fájdalma volt, hogy az emberi kultúra csökevényes és a seb, amit gyógyultan hagyott az volt, hogy az emberi lélek minden szépre és jóra fogékony.”