A történelmi musical a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójára emlékezve kíséri végig Rákóczi Ferenc életét a szabadságharc alatt, amellyel méltánytalanul keveset foglalkozik a magyar színházirodalom. Bemutatja a nagyhatalmak kegyetlen és kérlelhetetlen taktikázását, akik egy nemzet sorsával játszottak, hideg fejjel, kíméletlenül, saját érdekük szerint. Moravetz Levente rendezése.
Augusztus 26-án, a Rákóczi-emlékév programsorozatában mutatták be Sárospatakon Moravetz Levente, Horváth Krisztián és Balásy Szabolcs közös szerzeményét, A fejedelem című musicalt. A darab ősbemutatóját Egerben, az Agria Nyári Játékokon tartották július közepén. A megyei vezetés azt szeretné, ha minden évben ismételnék az előadást, ami most újra látható az egri színpadon.
Az előadás címszerepében Kelemen Csabát láthatjuk, partnerei Sasvári Sándor, Dévényi Ildikó, Beleznay Endre, Herczeg Flóra és az egri társulat tagjai: Dimanopulu Afrodité, Fehér István, Horváth Ferenc, Káli Gergely, Pálfi Zoltán, Rácz János, Szívós Győző, Tóth Levente, Tunyogi Péter, Várhelyi Dénes, valamint Vókó János. Koreográfus: Halmi Zoltán, a jelmezek Molnár Gabriella, a díszlet Bényei Miklós tervei alapján készültek.
A Moravetz Levente rendezte előadást idén nyáron nagy sikerrel mutatták be az egri várban, majd Sárospatakon. A Gárdonyi Géza Színházban szeptember 16-17-én este 7 órától kerül színpadra.
Nemrégiben a miép.hu közölt hosszabb interjút a rendezővel, Moravetz Leventével:
(...) A Magyar Fórum az egri Agria Nyári Játékok egyik médiapartnere. Egerben játsszák a már említett Csókos asszonyon kívül az Egri csillagokat, a Zrínyi 1566-ot, és a Fejedelmet is. Ezek a darabok mind önhöz köthetők. Mindegyiknek a rendezője, s az utóbbi kettőnek a szövegírója is. Miért érezte fontosnak, hogy Rákócziról és Zrínyiről rock-musical készüljön?
M.L.: Még 1992-ben kaptam felkérést arra, hogy Zrínyiről készítsünk egy rockoperát. Pécsett élünk, s a megyeszékhely közelében fekszik Szigetvár. Onnan jött a megkeresés erre a zenés darabra. Megírtam először a szinopszist, de végül abból nem lett semmi…Ezután vetődött föl az ötlet, hogy az Egri csillagok musicalt az egri várban, az eredeti helyszínen mutassuk be. Ez 2004-ben meg is történt, azóta minden nyáron játsszuk ezt a művet, s immár 380 ezren tekintették meg a darabot, de ebbe a nézőszámba a sikeres csíksomlyói előadást is beszámítottuk. Amikor felvetődött, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa, újra reménykedhettünk abban, hogy a Zrínyi-darab bemutatásra kerül. Sikeresen felbosszantottak, mert a szervezők egyetlenegy forint támogatást sem adtak. (...)
Elnézést a profán kérdésért, de mekkora keletje van ma egy történelmi témájú zenés darabnak?
M.L.: Hatalmas erre a nézők igénye, s ezt egy példával igazolom. Az Egri csillagok tavalyi utolsó előadásán zsúfolt volt a nézőtér. Egy idős néni viszont mindenáron meg akarta nézni, kezében egy 20 ezres bankót lobogtatva. Szinte zokogott, s mondta, hogy egész évben erre spórolt. Természetesen ebből a pénzből több jegyre is futotta volna, s az is természetes, hogy ezután egy pótszékre ültettük a nénit, mint díszvendéget. A Zrínyi nézettségét pedig az mutatja, hogy 2009-ben csupán egy jegyet nem sikerült eladni az összes előadásból. Mi ezekkel a darabokkal nem csupán szórakoztatni akarjuk a publikumot, hanem hitet szeretnénk nekik adni. Azért elég nagy feladat volt a Zrínyi megírása, hiszen míg Egernél győztünk, addig Szigetvárnál csak az erkölcsi győzelem volt a mienk. A produkció honlapján található nézői üzenetek közt olyan is olvasható, amiben egy férfi leírja, csupán a felesége kedvéért ment el a darabra. Miért kell nekünk végignézni azt, hogy mi vereséget szenvedtünk? – tette föl a kérdést. A mű végén viszont katartikus élményekkel távozott. A darabnak nem is az a mondanivalója, hogy elvesztettük a csatát. Zrínyi, a jó hadvezér is pontosan tudta, hogy Szigetváron nem lehet nyerni. Minket az a kérdés izgatott: valaki miért vállalja tudatosan a halált? A premier előtt jöttek a médiumoktól, hogy pénzért reklámoznák a darabot. Amikor közöltem velük, hogy erre nincs forrásunk, rákérdeztek: ha ennyire nincs pénzük, akkor mi az értelme ennek a produkciónak? Mire azt feleltem: pont erről van szó; miért kell kilátástalan harcokba bonyolódnunk a nemes ügyekért? Szerintem pont a kitartás, a megvesztegethetetlenség annak a műnek az üzenete, melyben Balásy Szabolcs és Horváth Krisztán volt szerzőtársam.
FOTÓK A FEJEDELEMRŐL:
A táncosok
Sasvári Sándor
A fejedelem
A szereplők
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.