Nyíregyházi mítosz születik - Tirpákia Tündérkert

Szinte napra pontosan harminc éve annak, hogy állandó társulata van a Móricz Zsigmond Színháznak, a jeles jubileumot pedig hogyan is ünnepelhetné méltóképpen a teátrum, ha nem egy helyi írók által a helyiekről írt darabbal? Tasnádi Csaba igazgató-főrendező Onder Csabát és rajta keresztül A vörös postakocsi és a SZIRT szerzőit tavasszal kérte fel arra, hogy helyi alapanyagok felhasználásával lássanak hozzá a munkához – ma már az olvasópróbák zajlanak – a darabot Lendvai Zoltán rendezi. 

A kezdetben a Szindbád nyomoz Tirpákiában munkacímet viselő darab az évad műsortervében már Tirpákia Tündérkert címen van jelen, az ősbemutatót pedig szeptember 24-én tartják.

A VIDOR keddi napján a már említett Onder Csaba és Lendvai Zoltán mellett Galambos Sándor levéltáros és Gerliczki András irodalomtörténész arról beszélgetett, hogyan jutott el a darab az alapötlettől a mai formájáig, hogy milyen helyszínek és szereplők lesznek ismerősek a közönségnek, de az is kiderült, hogy kártyázta el Alpár Ignác a Fiuménak szánt színház terveit. "Az 1920-as évek elején játszódó történet egy fikció, mely valós eseményekre is épít, de nem történelmi tabló, hanem vígjáték, mely bemutatja a nyíregyházi középosztály kultúrára szomjazó életét "– mondta Gerliczki András, Onder Csaba pedig azzal egészítette ki, hogy a darab egy olyan Nyíregyházát mutat be, ami ebben a formájában nem létezett. – Ez egy vágyott, mítikus Nyíregyháza, átszőve valós eseményekkel, valós szereplőkkel.

A képen Illyés Ákos, Petneházy Attila és a darab rendezője Lendvai Zoltán (középen) látható.

Lendvai Zoltán arról beszélt, hogy Tasnádi Csaba ötlete az volt: szülessen egy darab, ami ide íródik, amiben ismerősen csengenek az utcanevek, ami közügy lehet. Egy egy család története, ami összefonódik a társulat létrejöttével – mindez egy olyan nézőpontból, ami bármelyik nyíregyházi nézőpontja lehet. Ami annak idején közszájon forgott, az benne van, összefonva mítoszokkal, anekdotákkal, legendaképző elemekkel. A darab szervezőereje közül az egyik legfontosabb a játék, a szabályok, és azok áthágása. "Szeretnénk egy új Nyíregyháza-mítoszt építeni, s pozitív kicsengést adni a tirpák jelzőnek" – mondta Onder Csaba, aki azt is elárulta: Tasnádi Csaba csak annyit kért tőle, hogy a darabnak legyen eleje, közepe és vége. "Ennek viszont nem nagyon tudtunk megfelelni" – teszi hozzá csendben Lendvai Zoltán.  A darabban egyébként az örökvál(t)ság megünneplésére készülnek, ahová a kormányzót is várják, így két nap alatt kell összehozni egy társulatot és bemutatni egy darabot. Ám ez nem zökkenőmentes: a menesztett pesti színházigazgató és a terhek alatt kiboruló főjegyző Kállóba kerül, de van még itt bűnügy és szerelem, Krúdy, aki nem író, Szindbád, aki nem regényhős, de akkor sem fog meglepődni senki, ha az Állatpark igazgatójának neve is elhangzik. És Alpár Ignácé, aki a darabban egy sóstói kártyapartin veszíti el a Fiumébe szánt színház terveit, így azt itt húzza fel egy élelmes építőipari vállalkozó."

Forrás: Kelet Magyarország, 2011. szept. 9.

TIRPÁKIA TÜNDÉRKERT

Zenés komédia bűnüggyel

Nyírség, valamikor a múlt század elején. Futótűzként terjed el a városban a hír, hogy a színházban merénylet készül; egy fiatal, dúsgazdag polgárlány színésznő akar lenni; édesanyja mindent megtesz azért, hogy ezt megakadályozza; Krúdy Pál főkapitány fiatal famulusa, Szindbád, a nyírségi Arsène Lupin közben a saját szakállára nyomoz tovább, elsősorban munkaadója után; egy színtársulat a létéért küzd, s mindeközben hajmeresztő családi titkokra és összefonódásokra derül fény: medalionok és titokzatos alakok tűnnek el és fel, a múlt vérfagyasztó csontvázai dőlnek ki a szekrényből... Önálló társulatunk fennállásának 30. évfordulóját ünneplő első nagyszínpadi bemutatónk igazi csemege, mellyel még a nagy ínyenc mester, a művet ihlető Krúdy Gyula is elégedett lenne, hajmeresztő bűnügyi komédia, a legkacifántosabb szappanoperákat és a legagyafúrtabb krimiket is megszégyenítő fordulatokkal, a Krúdy-mitológia jellegzetes figuráival, hangulatával.

Rendező: LENDVAI ZOLTÁN

Bemutató: 2011. szeptember 24. – 19.00
Szereposztás
MARI NÉNI, szemtanú – PREGITZER FRUZSINA
KORMÁNYZÓ – BÁRÁNY FRIGYES
JURÁNYI ELEK, városi főjegyző – PETNEHÁZY ATTILA
KRÚDY PÁL, rendőrkapitány – ILLYÉS ÁKOS
SCHIFFER ÁRPÁD, alias SZINDBÁD, detektív – PÁSZTOR PÁL
BERGER LIPÓT, bankár – GYURIS TIBOR
BERGERNÉ, a felesége – SZÉLES ZITA
LAURA, a lányuk – JENEI JUDIT
BARZÓ PALI, tirpák gazda – VASZKÓ BENCE
AGÁRDY IGNÁC, színidirektor – PUSKÁS TIVADAR
SZATMÁRINÉ, színésznő – KUTHY PATRÍCIA
REZEDA KÁROLY, színész – TÓTH ZOLTÁN LÁSZLÓ
HADOBÁSNÉ, öltöztetőnő- MUNKÁCSI ANITA
DR. UNGERLEIDER, természetgyógyász – VARGA BALÁZS

… továbbá sokan mások …

Díszlettervező: HUSZTHY EDIT
Jelmeztervező: PÁLÓCZY MAGDOLNA
Konzultáns: SEDIÁNSZKY NÓRA
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ
Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA
Ügyelő: LENGYEL JÁNOS
Súgó: KOVÁCS KATALIN