Írni mindenki tud? - Szépíró mesterkurzus

Írói ambíciói vannak, de eddig csak az asztalfióknak írt? Szeretne bekerülni az irodalmi vérkeringésbe? Bepillantást szeretne nyerni 20 neves kortárs szerző írói praktikáiba? Személyes benyomást szeretne szerezni a kortárs irodalom legnagyobb alakjairól, amiről más csak az irodalom tankönyvekben olvashat? A Magyar  Íróakadémia Szépíró Mesterkurzusán megtanulhatjuk, hogyan alkothatunk mások által is élvezhető, maradandó írásokat.

Írni mindenki tud!

Akkor mit kell ezen tanulni?

HOGY LEGYEN, AKI ELOLVASSA!

Szakemberek vitatják, sokakban pedig kétségeket ébreszt, hogy vajon tanulható-e az íráskészség. Amennyiben az irodalom oldaláról közelítünk nagyon kifinomult szépérzékkel kell társulnia ahhoz, hogy maradandót alkothassunk, hogy a szöveg mögött az érzelmek mellett nyilvánvalóvá váljon az írói tudatosság. A technika gyakorolható és fejleszthető, amelyhez ősztől a Magyar Író Akadémia immáron 6 éve sikeresen működő Szépíró mesterkurzusa ismételten hozzájárul.

A Magyar Író Akadémia nem hagyományos egyetemi képzés, hanem egyfajta mesterkurzus, ahol lehetőség nyílik az irodalom professzionális művelőivel való találkozásra, konzultációra, az íráskészség fejlesztésére, valamint a szépírói ambíciók értő, fejlődést segítő közegben való gyakorlására.

Az előadások az íróvá válás folyamatáról, az írás születéséről és kulisszatitkairól, a személyes életútról, tapasztalatokról szólnak. A szemeszter célja, hogy testközelbe hozza a kortárs irodalom legismertebb képviselőit, illetve bepillantást engedjen az írók műhelytitkaiba, élményeibe, tapasztalataiba. A hallgatók folytathatják tanulmányaikat a mesterkurzus második szemeszterén, mely kisebb létszámú csoportokkal indul, és az oktatás gyakorlatcentrikus órák keretében zajlik kortárs írók vezetésével. Itt már a Magyar Író Akadémia hallgatói mutathatják meg: ők hogyan írnak!

Mesterek: Bódis Kriszta / Dragomán György / Grecsó Krisztián / Háy János / Jókai Anna / Kányádi Sándor / Karafiáth Orsolya / Kornis Mihály / Kukorelly Endre / Lackfi János / Lator László / Marék Veronika / Márton László / Nádasdy Ádám / Szabó T. Anna / Szepes Erika / Szilágyi Ákos / Tóth Krisztina / Turczi István / Zalán Tibor

Tematika

Női irodalom/ író nő, írónő, női olvasó. Történeti áttekintés, stílusjegyek, témaválasztás, van, vagy nincs. Milyen az író, mitől más, ha más a nézőpont, női erotika, női vallásosság, transzcedencia, női írói társulások. /Irodalmi Centrifuga./ Női karrier az irodalomban, nagyasszonyok, múzsák és feleségek. Mikor ír nő, család és irodalom, főállású anya, mellékállású írónő?

Gyerekirodalom, babamesék, fiúmesék, klasszikus meséktől a 21. századig. Lehet-e internetre, mobilra mesét írni? Mitől klasszikus, s mitől modern a mese. Mesekönyv és illusztráció az író szemszögéből. Tanítson –e a mese és mire a 21. században itt és most? Gyógymese vagy rémmese?

A költő elkölti-e a szavakat vagy átkölti? A nyelvváltozás Ballasitól az emotikonig. Fordítás és ferdítés, avagy újrarakjuk a nyelvet! A nyelv zenéje, s a zene nyelve.

Sétalovaglás műfajok között próza és vers, sétalovaglás irodalom és zene /Háy/ irodalom és képzőművészet közt. A ritmus kérdése az irodalomban. A ritmus kérdése az életben. Felnőttmesék. Gyerekmesék. Ki olvas kinek, kinek a szemével lát az író?

A hitelesség kérdése az írásban. Élménygazdálkodás. Forráskutatás, hiteles nyelvhasználat. Az irodalmi management és marketing. Az online és offline irodalmi élet, kávéházak, körök, közösségi portál, a kritika szerepe, a siker és kudarc kezelése.

Költő és fordító EGYETTES ÉLMÉNYE, a fordító formálja a költőt, vagy fordítva. Fordítás-e a nyelvi korszerűség? Magyarról MAGYARRA: Milyen nyelven írjunk? Fordítás és ferdítés. Milyen nyelv kell a világsikerhez? Magyar író írjon-e eleve világnyelven?

Rítus és rigmus, klasszikus és modern, verselés. Mi szükséges az alaptudáshoz? És az életben? Az alkotás rítusai: a rítus szerepe az irodalomban, az irodalomtörténetben, s a befogadásban. Olvasókörök, olvasótáborok, olvasó mozgalmak.

Merjünk klasszikusnak lenni, vagy merjünk trendinek lenni? Kihez, s mennyire alkalmazkodjon a szerző? Kompromisszumok az irodalomban, kompromisszumok az életben, a túlélés és a megélés kérdése. A tér funkciója az elbeszélő prózában.

Jelentkezés és további információk: www.iroakademia.hu