Vidnyánszky: "Egyetértek a kultúrpolitikai stratégiával"

Öt színház kerül az új előadó-művészeti törvény által meghatározott nemzeti kategóriába: Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és Debrecen színháza – közölteVidnyánszky Attila a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában, ahol arról is beszélt, egyetért azzal a kultúrpolitikai stratégiával, ami megfogalmazódik.

„Az új előadóművészeti törvény, ami bizonyos elemeiben már hatályba lépett augusztusban és financiális szempontból január elsejétől fog működni, megszűnteti a kategóriákat és háromféle színházról beszél. Van a pályázati szerv segítségével működő színházak csoportja, van a kiemelt színházaké és a nemzeti státuszú színházak csoportja. Már a kiemelt is garantált támogatást jelent. Én úgy gondolom, hogy a vidéki színházak és a budapesti színházak is is kivétel nélkül kiemelt státuszba kell, hogy kerüljenek. Rögtön előrebocsátom, hogy ezek nem végleges dolgok, amelyekről beszélek és egy széles szakmai vitát szeretnénk a történet kapcsán, mert valóban meg fogja határozni a színház sorsát, ha például nemzeti státuszba kerül. Az én elképzelésem szerint öt vidéki színház van, amely nemzeti színház kéne hogy legyen. Ez a Miskolci Nemzeti Színház, a Győri Nemzeti Színház, a Pécsi, a Szegedi és a Debreceni színház. Ezek több tagozatos színházak. Bizonyos értelemben, mindenféle minőségi és mennyiségi kritérium mentén gondolkodva van itt egy titkolt szándék, hogy bizonyos műfajok életben maradjanak vidéken, például az operajátszás” – fogalmazott Vidnyánszky Attila, aki szerint a színház, a színész mint olyan pozíciót vesztett az utóbbi időben.

Arról is beszámolt, hogy a kiemelteknek kötelező lesz társulatot fenntartani, de dönthet úgy a fenntartó, hogy ezt nem tudja vállalni. „Akkor az adott színház kiesik a kiemelt kategóriából és visszazuhan a pályázati színházak közé, amelyek között már nem garantált a központi támogatás” – tette hozzá Vidnyánszky.

Hozzátette, ahhoz, hogy magasabb kategóriába soroljanak egy intézményt feltételül szabható akár a színházi műhely nemzetközi jelenléte, és kikötik, hogy a foglalkoztatott művészek között 70% fölött legyen a diplomások aránya. „Az, hogy előadásokat csinálunk, az nem program még” – fogalmazott a Színházművészeti Bizottság elnöke,

A kérdésre mennyiségi és minőségi szempontokat lehet-e objektíven mérlegelni, Vidnyánszky azt felelte: “Biztos, hogy van egy csomó objektív mutató, például előadásszám, nézőszám, bevétel. Én úgy gondolom, ez önmagában nem elégséges. Kiváltságos helyzetbe kerülnek az amúgy is piaci alapon működő színházak, mint a Madách Színház, vagy az Operettszínház, míg a kisebb színházak háttérbe szorultak, miközben ennek nem biztos, hogy így kéne lennie. A szubjektív elemet a történetből kiiktatni nem lehet, eddig is ott volt, csak rejtve”. Az az új és a régi helyzet között a különbség, hogy régen is valakik megmondták mi és hogy legyen, csak nem lehetett tudni, hogy kik és kit kell terhelje a felelősség a döntések”. Most a Színházművészeti Bizottság öt tagjához kötődnek a döntések, akik számonkérhetők. Van egy érdekegyeztető tanács is ami megítélheti ennek a testületnek a működését.

Vidnyánszky azt is közölte, nem akarja azt játszani, hogy az öttagú testületnek nincs köze a politikához, hiszen a minisztérium nevezte ki a tagokat. “Ügyetlen volna, ha azt játszanám ennek nincs egy politikai aspektusa” – nyilatkozta Vidnyánszky, aki egyetért azzal a kultúrpolitikai stratégiával, ami megfogalmazódik.

“Az előző törvénnyel azért vitatkoztam folyamatosan, mert azt a meglévő, hatalmas kincset, ami a magyar színházi struktúra, nem védték. Megfordították a történetet és a meglévőkkel szemben az új formációkat, a frissen alakuló történeteket részesítették előnyben” – mondta Vidnyánszky Attila, aki szerint ki kell találni egy színházi terminológiát a függetlenek megnevezésére. Hiszen se nem alternatívok, ugyanis sok kőszínház alternatívabb, se nem függetlenek.

Arról is beszélt, hogy a pályázatos színházak támogatása még nem kidolgozott: egyelőre nem tudni, hogy produkcióra, egyéves, vagy akár hároméves működésre lehet majd pályázni.

Kapcsolódó anyag: