A zongorakentaur - Liszt-faktor a MŰPÁban

"Elpattantak a keze alatt a zongorahúrok. Koncertjein két-három zongora állt a pódiumon, és a koncert végén zongorahullák hevertek szanaszét. Volt, hogy saját maga tolt be a színpadra még egyet, amikor a többi már kiadta a lelkét. Az elpattant húrokból a nők karkötőt csináltattak maguknak, de olyan nő is volt, aki Liszt eldobott szivarcsikkjét foglaltatta medaillonba" - írják a Liszt-faktor alkotói a zeneszerzőről, akinek az életét október elején a MŰPÁban idézik meg.

Határőr: Maga nem is magyar.

Liszt: Ezt én jobban tudom.

Határőr: Na majd mindjárt meglátjuk! Ingujjat föltekerni! Kötelező vérvétel. Úgy. Na lássuk. Hiszen maga francia!

Liszt: Honnan veszi?

Határőr: Idenézzen! Látja ezt? Ez a maga vére. Piros, fehér, kék.

Liszt: De az ott zöld, kérem!

Határőr: Ha nagyon jóindulatú vagyok, türkizkék.

Liszt: De ez csak azért van, mert sokáig éltem Franciaországban!

Herczeg Tamás az előadásról

Hogy született meg a Liszt-faktor?

A produkció a MŰPA felkérésére készült,  Harsányi Sulyom László és Fábri Péter ötlete, gondolatai alapján, miután elolvasták az összes fellelhető életrajzi anyagot Liszt Ferencről. A Hoppart a Laci felkérésére, néhány baráttal és kollégával –Baksa Imrével, Rusznák Andrással, Hekler Melindával, Nagyhegyesi Zoltánnal- kiegészülve csatlakozott a projekthez.

Hogy képzeljük el az előadást?

Az előadásban megpróbáljuk apróbb jeleneteken keresztül bemutatni Liszt történetének lényeges állomásait, emblematikus momentumait, az ő személyét, sztárságát, családi életét. Amennyire lehet megmozgattuk a fantáziánkat, tehát amit a nézők láthatnak majd, az nem minden pontján hű a valósághoz, hanem olyan, mint egy képregény. Nem hiszem, hogy a pontos ábrázolást bárki számonkérné rajtunk, hiszen kevesen ismerik Liszt életét. Általában csak annyit tudunk róla, hogy magyar volt, hiszen Liszt Ferencnek hívják, de sokan talán el sem hinnék, hogy nem beszélt magyarul. De nincs ezzel semmi baj, hiszen magyarnak vallotta magát.

Egy helyütt azt olvasni,  a Liszt-faktor egy közel harminc jelenetből álló, zenés, táncos produkció.

Á, nem kell ezeket komolyan venni. (Nevet.) Nem lesz szimfonikus zenekar, én fogok gitározni. Liszt műveinek részletei és Lázár Zsigmond zenéje mellett teszem mindezt.

Fábri Péter a darabról

2010 elején Csonka András, a Müpa vezérigazgatóhelyettese felkért, állítsak össze egy dokumentumjátékot a Liszt-évfordulóra. Amikor – Mácsai János irányítása mellett - beleástam magam a Liszt-szakirodalomba, hamarosan láttam, hogy Liszt élete olyan nagy ívű volt és annyira bővelkedett szélsőségekben, hogy nem az lesz a gondom, hogyan rakok össze ebből valamit, inkább az, hogy mit hagyok el. De nem volt elképzelésem a játék formájáról. Ekkor jött be a képbe a produkció rendezője, Harsányi Sulyom László, és azt mondta: mi volna, ha úgy viszonyulnánk Liszt életéhez, ahogyan a Picasso kalandjai című film viszonyul Picassóéhoz? Ez mindannyiunknak megtetszett, és – dokumentumjáték helyett - már csak meg kellett írnom a darabot.

Ez könnyű is volt és nehéz is. Könnyű volt megírni, mert ami ebben a darabban abszurd, az dokumentumokon alapul – és Liszt életéről szerencsére töménytelenül sok dokumentum maradt fenn. Alan Walker pedig, a kiváló zenetörténész, nagyszerű, közel kétezer oldalas műben szembesítette a legendát a valósággal.

Ami ebben a darabban majdnem hihetetlen: a párizsi jelenet az utcaseprővel, aki Liszt kezében felejti a seprűjét; Liszt ügyetlenkedése a bécsi forradalomban; a Beethoven-szobor felavatásának komédiája, amikor a meghívott előkelőségek szobrot adományozó Liszttel együtt a lehető legkínosabb helyzetbe kerülnek; a jelenet, amikor Rossini Liszt haját húzza, hogy nem paróka-e; Olga Janina, aki szó szerint üldözi a szerelmével (és egy pisztollyal) Lisztet; a szintén szó szerint az oltár előtt meghiúsuló esküvő Carolyne-nal és a magyar országgyűlés kínos vitája Liszt holttestének hazaszállításáról: mind így történt. Na jó, néha egy kicsit túloztunk, de nem jobban, mint a 19. századi, Liszt zsenialitását az eszményítő képeknél sokszor jobban tükröző Liszt-karikatúrák. A Wagner-jelenetek dialógjának szövegét Wagner és Liszt levelezéséből loptam, de az igazi Wagner még a színpadinál is önzőbb volt, egy igazi elviselhetetlen alak, virtigli – zseniális - szörnyeteg; a fiatal Brahms pedig valóban elaludt Liszt tanítványainak körében, amikor Liszt eljátszotta neki a h-moll szonátát. Könnyű volt megírni ezt a darabot, mert tudjuk, hogy az egész Európát hatalmába ejtő Lisztománia rajzfilmrendezőknek való jelenetek sorát produkálta. Liszt persze nem véletlenül volt annyira népszerű, hiszen különleges jelenség volt. 

LISZT! MINDEN TEKINTETBEN.
FÁBRI PÉTER: A LISZT-FAKTOR

RENDEZŐ: HARSÁNYI SULYOM LÁSZLÓ

Színpadi etűdök egy részben

2011. október 13. 19:00 - 21:00
Fesztivál Színház

 Az egész Európát megfertőző Lisztománia idején zongorakentaurnak nevezték.
Pedig őt csak a lényeg érdekelte.
Liszt Európa uralkodóinak köreiben forog, de a cigánytáborokban is otthonosan érzi magát. A magyar nemesektől kapott díszkardjáért lelkesedik, nagystílű társasági életet él, fellépésein kitüntetések és rendjelek lógnak a nyakában, de egész életében jótékonykodik, és meghökkentő puritán szokásai vannak. Harminchat éves korában felhagy a koncertezéssel, a jövő zenéjének (ő nevezi így: Zukunftmusik) szenteli minden idejét és csak karmesterként lép színpadra – végül ő lesz Liszt abbé. Sosem írt önéletrajzot. „Éppen elég volt leélni egy ilyen életet, mint az enyém” – mondta.
Ez az életrajzi szkeccsekből álló játék Liszt életének szélsőségeit mutatja be. Lisztét, aki mint egy hurrikán, söpört végig a 19. századon, Doborjántól Párizson át Isztambulig és Londonig, III. Napóleontól IX. Piusig és főleg: Beethoventől Debussyig.

Közreműködik: a HOPPart társulat

Liszt Ferenc: Széles László

Írta: Fábri Péter (Alan Walker Liszt-életrajza és Harsányi Sulyom László ötlete alapján)

Dramaturg: Baráthy György Zenei szakértő: Mácsai János Zenei vezető: Lázár Zsigmond Díszlet, jelmez: Zeke Edit

Rendező: Harsányi Sulyom László

Az előadáshoz kapcsolódó Műhelybeszélgetésen, október 12-én 17.30 órai kezdettel az Előadóteremben különféle művészeti ágak jeles képviselői és más meghívott vendégek beszélgetnek a műsorról a sorozat állandó házigazdája, Fenyő Gábor vezetésével. A Műhelybeszélgetések nyilvánosak, a belépés díjtalan.