20 év után ismét színpadon egy Csurka-darab

A Karinthy Színház mutatta be a hét végén Csukra István, csaknem négy évtizede írt darabját, az Eredeti helyszínt, amelyben anno olyan színészek játszottak, mint például Bilicsi Tivadar, Somogyvári Rudolf és Bárdy György.

„Érzésem szerint a forradalom előtt is lehet gondolkozni, meg a forradalom után is. Forradalom előtt van a forradalmi gondolkodás, forradalom után pedig a gondolkodóan forradalmi gondolkodás. Más szóval, ebéd előtt is más, meg ebéd után is más…” (Részlet a darabból)

eredeti_helyszin_2b

A DARABRÓL

Az "eredeti helyszín" egy kispolgári lakás, melyet egy filmes forgatócsoport vesz bérbe. Éppen elkezdődne a forgatás, megérkeznek a színészek, de Hajtmanszky, a több kitüntetéssel, mint tehetséggel megáldott Rendező, a "kapitány", permanens "ihletkihagyásaival" képtelen levezényelni a próbát. A színészek döbbenten állnak a csőd közepén. Hiányzik nekik Szerdahelyi Kis, Hajtmanszky asszisztense, aki eddig minden alkalommal megcsinálta a "kapitány" filmjeit. A színészek nem bírják tovább és a maguk módján fellázadnak. Lázadásukkal elérik céljukat, megérkezik Szerdahelyi Kis és rendben elkezdődik a forgatás, a valódi munka. Hajtmanszky azonban nem bírja elviselni beosztottja tehetségét. "Isteni megoldásként" megérkezik a filmgyár teljhatalmú ura, Böröczker elvtárs, és helyére teszi a dolgokat.

eredeti_helyszin_6b

"Szeretnivaló emberek lesznek az előadásban a kontraszelekció áldozatai! A néző nevet, miközben elgondolkodik az 1976-os és a mai világról. A darab története a színpadon eredeti korában jelenik meg, azaz 1976-ban játszódik!" - közölte a Karinthy Színház.

csurka

CSURKA ISTVÁN A DARABRÓL

Milyen érzés volt ennyi év után újra látni a darabot?

– Remek, nagyon élveztem az előadást, amely rendezésben, játékban is tetszett. Más volt ez az előadás, mint a negyven évvel ezelőtti, de érvényes, s ez a lényeg. Sokáig kellett küzdenem a régi emlékekkel, de a színészi játék hamar átbillentett a mába, mert a fiatalok az életérzésüket hozták be ebbe a darabba, amelyben érződik a múlt árnyéka…

Nehéz volt elviselni a hosszú csendet, és évtizedekig az asztalfióknak írni?

– Tudtam, hogy miért mellőztek a színházak, de akkor az volt a kötelességem, hogy minden feltétel nélkül belevessem magam a politikába. Valódi oka nem volt az elutasításomnak, de úgy látszik olyan műveknek kellett a hely a színházakban, amelyek jól megvoltak a magyar alaphang nélkül…

Újra reneszánszukat élik a Csurka-darabok?

– Remélem, bár vannak, akik akadályozzák… Van egy létező, hallgatólagos közönség, amelyik várja a drámáimat. Új témák is foglalkoztatnak, de még nem beszélek róluk. (Forrás:Blikk )

eredeti_helyszin_15b

KRITIKUS SZEMMEL

A Revizoron írja László Ferenc: "(...)Merthogy Csurka vitán felül jól ismeri közegét, képes élő szerepeket meg hatásos „riposzt – parádriposzt” párbeszédeket írni, s persze epében gazdag humora is üzemel. Így válhatott kisebbforma jutalomjátékká Mertz Tibor számára a minden filmjét az asszisztensével megrendeztető, önző filmdirektor, a „kapitány” figurája: hisztérikus váltásaival, zajosan semmitmondó lózungjaival és gyerekesen gonosz pojácatempójával, harsogásba menekülő létválságával. S így lett élményszerűvé a két, instrukció híján háborgó filmszínésznő (Örömanya I. és II.) megformálása: a Sulyok Mária tragikai alkatára és civil méltóságára írt szerepben itt-ott elveszni látszó, de azért így is erős tartást sugárzó, okos Egri Márta, valamint a neki együttérzőn-gonoszkodón kontrázó, s igazán pazar ütemérzékű Zsurzs Kati játéka.

eredeti_helyszin_11b

Böhm György egészében ügyes, a retró oltárán mindössze két-három táncdalrészlettel és egy tüntetően lóbált Centrum-szatyorral áldozó rendezése érezhetően a komédia irányát és a lokális értelmezés humorát kultiválta. (...)"

Forrás: Karinthy Színház, Blikk, Revizor