Operettgálával és vendégjátékokkal kezdi az évadot Nemcsák

A József Attila Színház a 2011-2012-es évadban Molnár Ferenc A doktor úr, Alekszej Arbuzov Kései találkozás, Sarkadi Imre Elveszett paradicsom és Vajda Anikó Nem tudok élni nélküled című darabjainak bérletes előadásaival várja a nézőket.

Mit terveznek a József Attila Színházban?

Huszti és Kerényi rendezéssel indul az évad

Az első premier szombaton a Huszti Péter rendezte Molnár-előadás lesz - közölte a színház. A vígjátékban többek között Márton András, Piros Ildikó, Mikó István, Nemcsák Károly és a nemrégiben 75. születésnapját ünneplő Pásztor Erzsi is szerepel. A darabot rendező Huszti Pétert október 22-én a színpadon láthatja a közönség: Piros Ildikóval játszik a Kerényi Imre rendezte Kései találkozás című produkcióban, a Madách Színház legendás Mensáros-Tolnay-féle előadásának új változatában. Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című művét Csiszár Imre rendezésében november 12-én tűzik műsorra Koncz Gábor, Viczián Ottó és Magyar Tímea főszereplésével. Vajda Anikó-Németh Zoltán Nem tudok élni nélküled című musicaljét Egri Márta, Mikó István, Nyírő Bea, Sövegjártó Áron, Szabó Dávid, Benkő Péter és Győri Péter szereplésével mutatják be, az előadásban az Apostol együttes is fellép. A Böhm György rendezte produkciót december 17-től láthatják a nézők a József Attila Színház színpadán.

A győri színház is vendégségbe érkezik
A Győri Nemzeti Színház Dobozy Imre-Korognai Károly A tizedes meg a többiek című komédiájával vendégszerepel október 7-én és 8-án a József Attila Színházban. Az előadást Forgács Péter, a győri színház igazgatója rendezte.

Megtartják a Mici nénit
A színház honlapja szerint a repertoáron szerepel még a Mici néni két élete, a Shirley Valentine, a Kölcsönlakás visszajár, a Legyen a feleségem!, a Balfácánt vacsorára, a Paraszt Dekameron, a Halló, halló! és a Made in Hungária, ezzel együtt, a régi társulatból többen kötődnek még a József Attila Színházhoz, Zöld Csaba, Vándor Éva, Molnár Gyöngyi, Márkó Eszter, Józsa Imre, Háda János, Gieler Csaba, Fehér Anna, Esztergályos Cecília, Danyi Krisztián.
A repertoár gyermek- és ifjúsági előadásai között megtalálható a Hófehérke és a hét törpe című zenés mesejáték, az Óz, a Csipkerózsika, a Suszter manói, a Betlehem csillaga, az Indul a bakterház és a Vértestvérek is. Az Új Magyar Táncszínház (régi Presidance Company) Terminál - Nemzetek Táncai című előadását is műsorra tűzi október 3-án és 4-én a József Attila Színház. A darab egy multikulturális fesztiválra érkező táncegyüttesek kálváriáját mutatja be: a repülőtér terminálja technikai okok miatt elzárja a külvilágtól a táncosokat, akiknek egy teljes napját kísérhetik végig a nézők.
A színház honlapja szerint a magyar operett napján, október 24-én Operettgálát rendeznek.

Éttermi kedvezmény jár a jegy mellé

A honlapon az is kiderül, hogy a színház közös akciót indított a Kisbuda Gyöngye Étteremmel. 2 főételből az egyikre*(*a kedvezmény a kisebb összegű főételre vonatkozik!) a ház vendége, aki a 2011/12-es évadban bármelyik előadásukra jegyet vagy bérletet vált. A kedvezmény az előadás napján vagy a rá következő 2 nap bármelyikén beváltható és csak a jegy vagy bérlet bemutatása esetén érvényes!

Még át lehet váltani a bérleteket

 "Azon kedves nézőink, akik korábban vásárolták meg bérletüket a 2011/12-es évadra, Szervezési Osztályunkon vagy Jegypénztárunkban válthatják át bérleteiket 2011. november 30-ig. A bérleteiket 2011. szeptember 30-ig átváltó vendégeink ajándékjegyet kapnak az Új Magyar Táncszínház (régi Presidance Company) 2011. október 3-ra vagy 4-re szóló - színházunkban bemutatásra kerülő – Terminál - Nemzetek Táncai című előadására" - közölte a színház.

"Hinni kell a figurában, a történetben, az íróban" - HUSZTI PÉTER A Doktor úrról, a József Attila Színházról, kitérőről

Molnár Ferenc korai, ám a világon talán a legtöbbet játszott műve A doktor úr. Rendezőként mit tart a legfontosabbnak ebben a darabban?

− Sokat gondolkodtam azon, mi lehet az oka annak, ha kiírunk egy Molnár Ferenc-darabot, akkor a színház társulata zizegni kezd. Játszottam A testőrt, Az ördögöt, az Üvegcipőt, A farkast, A vörös malmot, rendeztem a Riviérát, sok Molnár-művel találkoztam életemben, és mindig ezt tapasztaltam. Az izgalom valószínűleg abból fakad, hogy Molnár pontosan fogalmaz, nagyszerű szerepeket ír, és fantasztikusan ismeri a szereplőit: sokat tud a férfiakról és a nőkről, elrontott házasságai is nagy tanulmányok voltak mindehhez. De Molnár kiválóan tájékozódik a történetek helyein is: otthon van az előkelő lipótvárosi lakásokban, a lizsében, a színházakban. Egész hosszú pályámon, színészként és rendezőként is, mindig az érdekelt leginkább, hogyan lehet egy nagy történetet a legpontosabban elmesélni. Ebben a darabban is ez foglalkoztat. Lehet, hogy hiányosságom, de a formai dolgok nem érdekeltek soha, az igazán jó művek, ha jól próbáljuk előadni őket, akkor megszólalnak. A doktor úr története, mint minden Molnár-bohózat, elég keserű és jó bonyolult. Itt nem biztos, hogy a tolvaj az igazi bűnös, az ügyvéd, a rendőrkapitány is cinkos lehet, közben adódik egy furcsa házassági féltékenykedés, és a legvégén kiderül: nem biztos, hogy valójában tudjuk, ki kicsoda, kik vagyunk az életben. Dupla fenekű történet hálás szerepekkel, amelyekre nagyon jó színészeket tudtam felkérni. Márton András, Piros Ildikó, Mikó István, Pásztor Erzsi, Viczián Ottó, Magyar Tímea: nagyon jó csapat jött össze. Ha jól játsszuk ezt a darabot, akkor megfogja a nézőket. Az emberek természetesen szeretnek nevetni, de hiszek abban, hogy még inkább szeretnek elgondolkodni.

− Ön szerint hogyan kell jól Molnár-vígjátékot játszani?

− Mint minden más drámát: hitelesen és igazul. A színészeknek nagyon komolyan kell venni a szituációkat, a szerepeket, nem szabad bohózatot, vígjátékot játszaniuk. Shakespeare vígjátékai is akkor igaziak, ha hús-vér figurákat akarunk játszani. Mindegyiknek megvan az igazsága, amit képviselni kell, és a saját „tragédiája” is. Hinni kell a figurában, a történetben, az íróban: ez látszólag egyszerű feladat, de ebben nagyon sok munka van.

− Az elmúlt hónapokban a vezetőváltás kapcsán nagy feszültség volt a József Attila Színházban. Mennyiben lehet más így az előadás akusztikája?

− Erre nem tudom a választ, ez az előadás a Turay Ida Színház produkciójaként kapott meghívást a József Attilába. Ha jól, tudom, ez a teátrum az anyagi csőd határán volt, meg kellett menteni. Átalakult az én életemben a Madách Színház is, ahol évtizedeken keresztül én drámai színházban játszottam, most sikeres musicalszínház. Nagyon erősen változik a színházi élet, amit tudomásul kell venni, még ha olykor némi keserűséggel is. Ma mindenképpen nehezebb színházat csinálni, mint fiatalkoromban lehetett, mikor nem volt más dolgunk, mint a szerepeket eljátszani, előadásokat rendezni. De sosem voltam színházi vezető és nem is akartam az lenni.

− Pedig 2002-ben a Nemzeti Színház direktora lehetett volna. Az csak kitérő volt?

− Két perióduson keresztül a színművészeti egyetem rektora voltam, akkor úgy gondolták, a Nemzeti élén az adottságaimmal kohéziót tudnék teremteni a feszültségek elkerülése végett. Ám mindjárt az elején kiderült, ez nem sikerülhet. Nádasdy Kálmán, aki növendék koromban a színművészeti főigazgatója volt, végigkísérte az életemet, ameddig élt, minden előadásban megnézett, és mindenről véleményt mondott, azt a tanácsot adta annak idején: a nagy döntések előtt gondold végig nagyon pontosan, hogy akarod-e azt, amit akarsz. Ha biztos vagy benne, akkor vállald el, ha bizonytalan, akkor ne. Ez a kérdés nemcsak a színházban, az élet más területein, a párkapcsolatokban is érvényes: igazán akarod-e azt, amit akarsz, hiszel-e abban, amit elvállalsz, hiszed-e, hogy ahhoz elég erős vagy, elég kedved van, és arra a feladatra te vagy a legalkalmasabb. Egyszer-kétszer fordult elő az életemben, hogy valójában nem akartam azt, amit akartam, mégis elvállaltam, és meg is lett az eredménye. Nagy bátorság, erő kell ahhoz, hogy az ember azt mondja: köszönöm szépen, de nem. Sokszor mondtam nemet színházi és filmszerepre is, mert éreztem, hogy valamitől az nem az én szerepem, ami most kicsit furcsán hangzik, ha visszagondolok arra a száznegyven nagy szerepre, amit eljátszottam. Ez a kérdés végigkísérte az életemet.

(FOLYTATÁS A MAGYAR NEMZETBEN )

Forrás: Színház.hu, József Attila Színház, Magyar Nemzet