Übü király és a magyarok - Történelmi ámokfutás a Bábszínházban

Szahar! – harsan fel a világ színpadain a botrányt okozó kezdőszó. Az „Übü” több mint száz éve őrzi frissességét, titkát. Vajon tényleg vásott fantáziájú nebulók tanárgúnyoló tréfája volt? Vagy kaján és gonosz Macbeth-parafrázis a mohó kispolgárról? Vagy inkább éles politikai szatíra a mindenkori hatalomról? Az emberi természetről? Kiderül a Budapest Bábszínházban, ahol Kiss Csaba viszi színre az Übüt Scherer Péter és Györgyi Anna főszereplésével.

ÜBÜ A BÁBSZÍNHÁZBAN

Übü papa – király! Örök és elpusztíthatatlan; egyszerre gyermeki és végletesen gonosz, falánk, agresszív és pénzsóvár, félelmetes, ugyanakkor mégis nevetésre ingerlő, gyáva, esetlen figura. Egy hadra kelt karalábé.

Méltó társa a kellőképpen visszataszító, ravasz, kétszínű Übü mama, aki töméntelen bájaival próbálja elkábítani a férfiakat. A két Übü, papa és mama, a hatalom, a pénz, a „hurka” érdekében minden törvényt, erkölcsöt áthág, gátlás nélkül pusztít maga körül. Mindent és mindenkit, végül egymást is. Közben rettegnek és rimánkodnak.
 És körülöttük a többi szereplő: a „naiv” világ – átejtett gyilkosok, elárult cinkosok, barátok és áldozatok.

KISS CSABA AZ ÜBÜRŐL

Eredetileg Csuja Imre alakította volna Übüt. De megbetegedett, így Scherer Péter játszik majd helyette. Ez változtat a koncepciódon?
K. Cs.: Körülbelül két éve foglalkozom a darabbal, első pillanattól tudtam, hogy Csujával, Györgyi Annával és bábszínészekkel fogom megrendezni. Igyekeztem olyan alkatú színészt találni, aki egyszerre félelmetes, szuggesztív és szerethető. Csuja megbetegedése nagyon megrendített, egy ideig nem tudtam, hogyan folytassam a már megkezdett munkát. Úgy érzem, hogy Scherer Péterben egy más jellegű, de hasonlóan erős, megrázó Übü király rejtőzik. 

Übüt politizálás nélkül nem lehet rendezni.
K. Cs.: Minden Übü-előadás a hatalomnak állít torztükröt. Ha a darab alól kihúzzuk a politikai tartalmat, egy kövér, erőszakos, mohó ember marad csak a színen. A jó Übü-előadás a hatalom „übüségéről” szól. Mi még ennél is világosabban fogalmazunk, amikor Übü király és a magyarok címmel játsszuk, arról a folyamatról beszélünk, ahogy a hatalmi helyzet viszonylag normális emberekből zsebeiket tömködő, hazudozó és konstans győzelmi mámorban égő meghasonlottakat csinál. Ha sikerül, az előadást végig fogják röhögni a nézők, de kicsengése mégis igen keserű, elgondolkodtató lesz. A mi Übünk nem pártpolitikáról, jobb- és baloldalról szól, hanem a húsz év alatt kialakult hatalomgyakorlási szokásról, az emberek és a politika viszonyának gyógyíthatatlan betegségéről. A hatalom mámoráról és sértettségéről.
Mit jelent neked, hogy bábok felhasználásával állítod színpadra a produkciót?
K. Cs.: A darab aktualitása mellett ez izgatott talán a legjobban. Olyan bábos eszközt kerestem, amellyel megmutathatom, hogy Übü és az Übük valamit nem értenek az emberi világból. Nincs érzékük hozzá. Ez a „valami” a mi előadásunkban a Zene lesz. A királyi családot hangszerbábok játsszák. Ezek többféle hangszerből összeálló, antropomorf szobrok, akik énekelve beszélnek, és közben a testüket alkotó hangszereken játszanak. Minden gondolatuk, érzésük, indulatuk – zene. Amikor Übü meggyilkolja Vencel királyt, ezt a számára felfoghatatlan értéket gyilkolja meg. Zenét öl, kitépve a báb szívét – egy türkizkék okarinát, amit ő már nem tud megszólaltatni. Az előadás zenéjét Melis László szerzi, ő is tanítja be a kisebb zenekarnyi hangszeren játszó négy bábszínészt. A darab többi szereplőjét különböző bábtechnikával Ács Norbert, Teszárek Csaba, Bercsényi Péter és Mórocz Adri egyetemi hallgató alakítja. A díszletet, a jelmezt és a bábokat Kiss Gabriella tervezi. Az előbemutató július 16-án lesz a Szentendrei Teátrumban, a premier pedig október 4-én a Budapest Bábszínházban. (Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható. )

ÜBÜ KIRÁLY ÉS A MAGYAROK

történelmi ámokfutás hangszerekkel, bábokkal egy részben felnőttelőadás

A Budapest Bábszínház felnőttelőadása a drámai mű abszurditását, mulatságos tragikumát nagyítja fel. A Scherer Péter és Györgyi Anna által megformált két „hús-vér” főszereplő mellett látványos bábtechnikák segítenek Jarry groteszk világának megjelenítésében. Az árnyjátékkal, vetítéssel, óriás figurákkal elmesélt történet egyik kuriózuma a hangszerbábok használata, melyek élnek, zenélnek és küzdenek a jók igazáért.

Jékely Zoltán fordításának felhasználásával bábszínpadra alkalmazta: Kiss Csaba

Rendező: Kiss Csaba m. v.

Zene: Melis László

Látványtervező: Kiss Gabriella

Dramaturg: Dobák Lívia

Bábkonzultáns: Lénárt András

Asszisztens: Rigó Anna

Bemutató: 2011-10-04 19:00