Földszint 2. - Színház alakult Egerben

Földszint 2. néven civil színház alakult Egerben. Az alkotók profik, az egri közönség évtizedek óta jól ismeri és szereti őket; céljuk színházi alternatívát kínálni az egri kulturális palettán. Nádasy Erika Domján Edit-díjas színész és Szegvári Menyhért Jászai Mari-díjas színész-rendező nem csak előadást, hanem utána beszélgetést is kínálnak azoknak, akik vendégként érkeznek a Széchenyi utca 44. szám alatti lakásszínházba.

ALKOTÓK A CIVIL SZÍNHÁZRÓL

"Manapság (valójában évtizedek óta) divatos téma a kultúra pénzhiánya, ezen belül a színházak finanszírozásának folyamatos csökkenése. Ugyanígy állandó téma a kulturális, ezen belül a színházi kínálat elszürkülése, egysíkúsága, a választék hiánya, főleg vidéken (pontosabban nem elsősorban Budapesten). Ezt a két kérdést egy kalapba téve arra a felismerésre jutottunk, hogy érdemes kidobni az egyiket (a kalapból) és csak a másodikkal foglalkozni. Az első kérdés ugyanis főképpen az állandó társulattal rendelkező kőszínházak fő problémája. Mi van akkor, ha ezt kikerülve pusztán a másodikra koncentrálunk? Ezt írta egy civil hozzászóló egy egri internetes portálon: „Én csinálnék egy másikat (mármint színházat), már csak üzleti megfontolásból is...igényes közönség van, igény van, jó színészek vannak a városban, csak ki kell szolgálni a közönség igényét. Van valakinek egy jó nagy lakása? Csinálhatnánk benne lakásszínházat!”

A „már csak üzleti megfontolásból is…” kitételen kívül a hozzászólással egyetértettünk, és most kísérletet teszünk annak megvalósítására. Ha ugyanis valóban van igény Egerben (hiszen jelen esetben erről a városról van szó) a sokszínűbb színházi megjelenésre, a választék bővítésére, akkor (a fentiek szerint) elvben közönség már van, csak a lehetőség nem adott. Teremtsük hát meg ezt a lehetőséget!" - közölték a Földszint 2. színházi formáció alkotói, Nádasy Erika és Szegvári Menyhért.

HOGY FOG MŰKÖDNI A FSZT. 2.?

Mint egy piknik

Eger belvárosában, egy magánlakásban fog működik 2011. november 11-től a Földszint 2., amelynek látogatása ingyenes lesz. "Ma már minden egyesületet, alapítványt, kulturális intézményt vagy az állam, vagy vállalatok, cégek, pályázatok támogatnak. Mi közvetlenül a vendégeinkhez fordulunk. Ha tetszett, amit kaptak művészi és/vagy gasztronómiai értelemben, támogathatnak bennünket, adományozhatnak nekünk, segítőink lehetnek annak érdekében, hogy további esteket hozhassunk létre, kifizethessük a villany- és fűtésszámlát, hogy élelmiszert vásárolhassunk az összejövetelekre és nem utolsó sorban befektethessünk a következő játék elkészítésébe. (Kicsit olyan lenne, mint egy piknik. Mindenki hozza és hozzáadja azt, ami neki van.Hangsúlyozottan akkor, ha tetszett, ízlett, amit kapott.) A „formáció” addig létezik, amíg ezt megtehetjük a mi pénzünkből és vendégeink adományaiból, támogatásaiból, teljesen függetlenül az államtól és annak bármely intézményétől!" - számolt be Nádasdy Erika és Szegvári Menyhért.

Terveik szerint olyan produkciókat hoznak létre, amelyek elsősorban színészt és nem színházi technikát igényelnek. Emellett befogadnak olyan produkciókat, amelyek ennek a kritériumnak megfelelnek. A vendégeket előadás után pedig szeretnék megkínálni egy kis hazai harapnivalóval, itallal, aminek elfogyasztása közben kötetlenül beszélgethetünk színházról, művészetről, a világról, mindenről, ami érdekes lehet.

Ó azok a szép napok!

Nem közönséget várnak, hanem vendégeket a Széchenyi utca 44-ben. A színházi előadások elsődleges napja minden hónapban minden péntek este 19 óra. Az összejövetelekre alkalmanként mindössze 44 vendég fér be. Az elsőre 2011. 11. 11-én, pénteken kerül sor, Samuel Beckett: Ó, azok a szép napok! című művet dolgozzák föl. Majd 18-án, 25-én, december 2-án és 9-én is várják az érdeklődőket az előadásra, és az utána tartandó kötetlen beszélgetésre. A követekező címeken:szegvari@chello.hu, nadasieri@upcmail.hu, és a 06/30/31-63723-as telefonszámon  lehet vendégnek jelentkezni, időpontot választani és levelezni az alkotókkal.

KIK ŐK?

Szegvári Menyhértről

Szegvári Menyhért 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, színészként, 1982ben pedig rendezői végzettséget is szerzett. 1972 és 1981 között a Pécsi Nemzeti Színházban játszott, 1982-től megbízott főrendezője,1986–tól főrendezője, 1987–1992 között rendezője volt a színháznak. 1992–1994 között a József Attila Színházban dolgozott, majd 1994-ben az egri Gárdonyi Géza Színház rendezőjeként munkálkodott. Közel 20 éves tagság után, februárban, miután Blaskó Balázs átvette az igazgatást Csizmadia Tibortól, úgy döntött, nem dolgozik itt tovább.Nyílt levélben szólt az új direktorhoz , melyben kifejezte, nem ért egyet az elképzeléseivel. 

A rendező legújabb produkciójuk kapcsán írta:

"Azért nem gondoltam volna, hogy ez ilyen nehéz! Egyszerre egy színházi formáció megindításával, a darabbal, egy új honlap létesítésével, a díszlet megálmodásával, hozzávalók megszerzésével, képek, szövegek kimásolásával, megírásával, Jónás Péter dramaturggal (aki Kölnben él) levélben kommunikálni, figyelni a helyesírás szabályaira (pedig biztosan lesz benne hiba!), és az elromlott számítógépem megjavításával… egyszerre foglalkozni, az én koromban már elég nehéz. (Szerencsére vannak segítőink!) De! Elkezdtük a próbákat. Kiderült, hogy nem is olyan egyszerű „meghúzni” a darabot. Beckett úgy írta, mintha kottát írt volna! Egy „hangot is” kihúzni belőle blaszfémiának számít, pedig valamit rövidíteni muszáj lesz. Ez a darab olyan „mélységekről és magasságokról” szól, hogy órákig lehetne elemezni. Ezt én most, itt, meg sem kísérlem.

Amikor az ember kezébe vesz egy ilyen nehézségű, mélységű darabot, (Zsámbékitól tanultam), több száz kérdést kell föltenni és megpróbálni koherens válaszokat adni rájuk. Ha a „kétezer” kérdésből „ezerre” megtaláljuk a választ, már majdnem jó arányt értünk el! Most még nem tartunk itt sem. Ilyenkor válik türelmetlenné, idegessé az (elemző) ember, ilyenkor jönnek a kétségek képességéről, tudásáról, tehetségéről… Ezt kell „túlélni”, utána könnyebb lesz… hisszük. Nem lesz! Mert az elgondoltakat meg is kéne valósítani!

Hát, itt tartunk. Erika most szöveget gépel, uborkát tesz el és a vendéglátóiparban is tevékenykedik. Ő fiatal, még bírja! Kíváncsi vagyok, hogyan, és főleg meddig viseljük el a megterheléseket. Muszáj lesz. Ezért jöttünk erre a pályára, „ezért születtünk”." A munkafolyamatról bővebben itt olvashat.

Nádasy Erikáról

Nádasy Erika, a monodrámák avatott tolmácsolója, a mindent eljátszó, de semmit sem túljátszó negyvenöt éves művész most úgy mutatkozik be: „nyugdíjas vagyok”. Önkéntes száműzetését ebben az évadban választotta, miután meglátta az idei évad próbatábláján, hogy decemberig mindössze egy darabban játszik: a Lúdas Mátyásban az édesanya szerepét. A Gárdonyi Géza Színház élére nemrég megválasztott direktor, Blaskó Balázs azzal biztatta, hogy a második fél évben már főszerep várja, ő azonban úgy érezte: nem számítanak rá, nem a helyén kezelik.

Huszonhat év színházban eltöltött idő – igaz, ebben volt kellékesi és karénekesi munkaviszony is – feljogosította arra, hogy szakmai öregségi nyugdíjba menjen. – Most láttam, milyen alacsony volt a fizetésem, hisz a nyugdíjam alig pár ezer forinttal lett kevesebb, így nem okozott nagy érvágást a közalkalmazotti státuszom megszüntetése – mondja. Ez az életforma viszont szabaddá teszi: játékra immár nem kötelezhetik, maga dönthet arról, hogy a felajánlott szerepet elfogadja vagy sem. S ha hívják, nyugodtan elmehet más színházakhoz is, más szerepekre, még akkor is, ha számára az egri közönség – mint mondja – mindig a legfontosabb marad. A mozdonyvezető édesapa és a bérszámfejtő édesanya mellett húgával együtt nevelkedő kecskeméti lányt eredetileg Nyúl Erikának anyakönyvezték, nevét színházi karrierje miatt változtatta Nádasira. Ekörül is volt némi kavarodás: ő „i”-re végződő vezetéknevet választott, ám a békéscsabai színházban „y”-nal írták ki a plakátra. Ez utóbbi lett végül a művészneve, noha ő maga sosem vágyódott efféle „nemesi megkülönböztetésre”, végül rajta ragadt a formula.

Folytatás a Nol.hun

Forrás: Színház.hu, foldszint2.gportal.hu, Nol.hu