Október 7-én a világhírű Csárdáskirálynő premierjével elindul a Pécsi Nemzeti Színház 2011/2012-es évada. Az operettjátszás hagyományai szerinti három felvonásos zenés mű rendezője Méhes László, Honthy Hanna egykori legendás szerepét, Cecíliát pedig Bukszár Márta alakítja.
Kálmán Imre 1882-ben született Siófokon. Apja jómódú gabonakereskedő volt, aki színházépítésbe fogott, hogy fellendítse Siófok kulturális életét, de vállalkozása megbukott. Így az elszegényedett család Budapestre költözött. Imre beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult. Hiába jósoltak azonban nagy jövőt neki, komolyzenei műveinek nem talált kiadót. Ezért a Vígszínházhoz szerződött korrepetitorként, illetve a Pesti Naplónál vállalt zenekritikusi állást.
Méhes László rendező
Amikor Kálmán Imre megkezdte a Csárdáskirálynő komponálását, szövegíró társaival, Leo Steinnel és Jenbach Bélával a készülő műnek az Éljen a szerelem! címet szánták. A darabot 1915 őszén, a bécsi Johann Strauss Theaterben mutatták be, Csárdásfürstin, vagyis Csárdáskirálynő címmel. A bécsi közönség lelkesen ünnepelte az új Kálmán-operettet. A darab néhány év alatt meghódította a világot: Bécs után Berlin, majd 1916-ban a budapesti Király Színház következett. A háború bizonyossága az operettnek különös kontextust adott.
A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres „Csárdáskirálynő"-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak... A Csárdáskirálynőnek olyan – mindannyiunk számára ismerős – slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok...", a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...", vagy az „Álom, álom, édes álom..."
1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső jelentősen átdolgozta Stein és Jenbach librettóját. Színházunk ezt a változatot játssza, a dalszövegeket Gábor Andor fordította.
Csárdáskirálynő
nagyoperett három felvonásban
Leo Stein és Béla Jenbach librettóját átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső
A dalszövegeket fordította: Gábor Andor. Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett, és a Pécsi Szimfonietta
Szereposztás:
Cecília Bukszár Márta
Leopold Mária Stenczer Béla
Edvin Wunderlich József
Vereczky Szilvia Stubendek Katalin
Kaucsiánó Bonifác Széll Horváth Lajos
Stázi Györfi Anna
Kerekes Ferkó Ottlik Ádám
Mérő Csajághy Szabolcs
Miska Lipics Zsolt
Ferdinánd főherceg Bánky Gábor
Tábornok Götz Attila
Báró Pilinczes József
Gróf Rajnai Attila
Lazarovics Benyovszky Tamás
Kis, közjegyző Háber László
Klementina Papp B. Krisztina
Krisztina Dargó Szilvia
Zenei vezető és karmester Bókai Zoltán
Díszlettervező Rózsa István
Jelmeztervező Horváth Kata
Koreográfus Kispál Anita
Zenei munkatárs Horváth Judit
Assisztens Rajnai Attila
Súgó Juhász Piroska
Ügyelő Háber László
Rendező Méhes László
Forrás: Pécsi Nemzeti Színház