Agota Kristof nemrég elhunyt, francia nyelven alkotó világhírű, magyar származású írónő két egyfelvonásosának magyarországi bemutatójára készül a Budapesti Kamaraszínház Ericcson Stúdiója. Az előadás rendezője, Pozsgai Zsolt beszél az abszurd és költői eszközökkel mély emberi érzelmeket közvetítő darabokról.
Beszélgetés Pozsgai Zsolt rendezővel
- Tavasszal azt nyilatkozta, hogy a szerző, Agota Kristof nagy örömmel fogadta az őszi bemutató hírét.
Pozsgai Zsolt: Igen, mivel ez az első magyarországi bemutatója. Agota Kristof franciául írt, ez a két egyfelvonásosa is – A JOHN ÉS JOE illetve a SZÜRKÜLET AVAGY AZ UTOLSÓ VENDÉG- fordítás. A szerzőnőt elsősorban a NAGY FÜZET című regényéről ismerjük, amely 48 nyelven jelent meg a világban, hatalmas sikerrel. Szász János most filmet fog rendezni a regény alapján, amelyből egyébként színmű is készült. Ez a színdarab is megjárta a világ színpadait. Érdekes módon a színművei azonban nem jutottak el még hazájába. Agota Kristof nagyon örült a bemutató hírének, nagyon sajnálom, hogy nem élhette meg, hiszen a nyáron elhunyt. A Kossuth-díjat azonban tavasszal még átvehette. A megbecsülés időben érte.
- A színműveit elsősorban Beckett műveihez hasonlítják.
Pozsgai Zsolt: Beckett és Ionesu műveire emlékeztetnek, valóban. Meggyőződésem, hogy amitől más, az, hogy a szerzőnő magyar. Agota Kristof szenvedett attól, hogy idegen nyelven kell írnia, és ez a „szenvedéses szenvedély" tetten érhető színdarabjaiban is. Miközben abszurd és költői eszközökkel operál, a dialógusok mögött gyönyörű, mély emberi tartalmakat fedezhetünk fel. A JOHN ÉS JOE-ban valóban mintha a Godot-ra várva folytatását látnánk, a SZÜRKÜLET pedig Tenessee Williams egyfelvonásosainak érzékenységét idézi elénk. De ez csak az érzet-ezek a művek öntörvényűek, egyediek. Kocsó Gábor és Dolmány Attila játssza John és Joe figuráját az első egyfelvonásosban. Egy kihűlt, szegényes világban két barát még próbálja őrizni az egymás iránti bizalmat és szeretetet, egy váratlan esemény azonban felborítja a viszonyukat. Az egyiknek lehetősége támad elárulni barátját, és ezt meg is teszi...milyen áron állítható vissza az eredeti kapcsolat, és helyreállítható-e egyáltalán – többek között erről szól a mű, a groteszk humor eszközeivel. A SZÜRKÜLET, AVAGY AZ UTOLSÓ VENDÉG egészen más, költői játék, egy idősödő prostituált és régi vendége közötti szakítás fájdalmas, idegtépő története. Andai Györgyi és Megyeri Zoltán játéka, meggyőződésem, mély nyomot fog hagyni a nézőkben.
- Úgy tudom, a John és Joe-t Agota Kristof lakóhelyén, Neuchatel-ben egy kocsmában mutatták be először.
Pozsgai Zsolt: Úgy van, a szerzőnő első darabját, a John és Joe -t egy helyi műkedvelő csoport felkérésre írta. A házával szemben, egy kocsmában mutatták be, és ahogy én tudom, évekig játszották, havonta két-három alkalommal, mert a kisváros lakosai örömmel nézték meg akár többször is. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy fogadja a magyar közönség ezeket a színműveket. A díszlet Székely László munkája, jelmeztervezők Ruttka Andrea és Kovács Yvett Alida. Bemutató: október 8, este hét órakor.
/Fodor Ágota, Thealter/
A hajnal teljes szépségében
két egyfelvonásos
A nemrég elhunyt friss Kossuth-díjas írónő magyarországi bemutatója
John és Joe
John: Kocsó Gábor
Joe: Dolmány Attila
Pincér: Petyi János
Szürkület, avagy az utolsó vendég
A nő: Andai Györgyi
A férfi: Megyeri Zoltán
Fordította: Takács M. József
Díszlet: Székely László
Jelmez: Ruttka Andrea
Asszisztens-ügyelő: Petyi János
Rendező: Pozsgai Zsolt
Bemutató: 2011.10.08.
A szerzőről
Agota Kristof 1935-ben született Csikvándon, gyermekkorát ott, majd Kőszegen töltötte. Édesapját, politikai okokból, több éves börtönre ítélték. Szombathelyen bennlakásos kollégistaként végezte el a középiskolát, mivel Kőszegen nem volt leánygimnázium. Érettségi után (1954) röviddel férjhez ment korábbi történelemtanárához.
1956-ban férjével és néhány hónapos kislányával Svájcba emigrált, és Neuchatelben telepedett le, ahol öt éven át óragyári munkásként dolgozott. Itt tanult meg franciául. Első írásait - főleg verseket - magyarul írta és az emigráció lapjai, a t a Párizsban megjelenő Irodalmi Újság és a Magyar Műhely közölték. Később áttért a francia nyelvre, mert hamar belátta, ahhoz, hogy írásai széles körben ismertek legyenek, azon a nyelven kell írnia, ahol él.
1987-ben jelent meg első regénye, A nagy füzet, amellyel hatalmas sikert aratott: Európai Könyv-díjban részesült. Ezt 1988-ban a A bizonyíték, 1991-ben A harmadik hazugság, 1995-ben pedig a Tegnap című regénye követte. regényei nemcsak a francia, hanem a német, a japán, a koreai eladási sikerlistákra is felkerültek. Trilógia címmel, 2006-ban megjelent, a fenti három regényt összefűző könyvét negyven nyelvre fordították le, a világ számos országában a kortárs irodalom alapművének számít. E szenvtelenül kimért, mondhatni férfiasan szikár prózanyelven megszólaló műve hetek alatt elfogyott, néhány hónap múltán már készült a színházi változata. Azóta számos magyar és külföldi társulat állította színpadra komoly sikerrel ezt a megrázó, olykor szívfacsaró történetet, mely az ezredforduló emigráns irodalmának egyik kiemelkedő írása.
A 2004-ben megjelent és magyarul is olvasható Az analfabéta címet viselő könyve önéletrajzi írások gyűjteménye. A kötet írásai szimbolikus történetek: attól a stabil értékrendtől, hogy mindenki magyarul, tehát érthető nyelven beszél, egészen addig jut el, hogy a kivándorlónak, az alkotónak új nyelvet kell elsajátítania, mint egy tudatlannak, mint egy analfabétának, ahhoz, hogy létezni tudjon a világban. Agota Kristof francia nyelven alkotott, magyarul megjelent művei fordítások. 2011-ben Kossuth-díjat kapott, amelyet azért értékelt különösen nagyra, mert mindig is fontosnak tartotta, hogy a magyarok is elismerjék a munkásságát.
Agota Kristof utoljára idén márciusban, a Kossuth-díj átvételekor járt utoljára Magyarországon, a Litera ekkor készített interjút az írónővel.
Az beszélgetésben a nyelvhez való viszonya, az alkotás folyamata és gyermekkori emlékei mellett arról is beszélt, hogy szeretné még megjelentetni fiatalkori magyar verseit francia fordításban is, egy kétnyelvű kötetben.
Agota Kristof: Sosem tudjuk teljesen kifejezni, amit elgondoltunk - interjú a Literán >>>