Nemcsák Károly: Több az új bérletesünk

„Való igaz, hogy öt év alatt 120 milliós adósságot kell visszafizetnie a színháznak. Reméljük, hogy leszünk annyira sikeresek, hogy ez nem okoz nagy gondot” – nyilatkozta Nemcsák Károly a Tények különkiadásában.

A kérdésre, lehet-e tudni kik a felelősök az adósság felhalmozódásáért, azt felelte: „Mindenki tudja és remélem, hogy a főváros ezt ki is fogja vizsgálni, nem magam miatt, hanem a társulat miatt. Azt gondolom, hogy a felelősöket mindenkor meg kell találni, hiszen nem művészi gondokról volt szó, hanem gazdaságtalanul bántak az állam pénzével. Ezt valamiféle retorzió kell, hogy kövesse” – fogalmazott Nemcsák Károly, aki nevet nem kívánt mondani, mert nem szeretne a múlttal foglalkozni. Arról számolt be, hogy az évad október elsején elindult a Doktor úr című darabbal, ami jó fogadtatásra talált, és bízik abban, hogy sikerszériát élnek meg.

A riporter felvetésére, lehet-e színházat csinálni a kötelező befizetések után maradó havi 11 millió forintból, az új direktor azt válaszolta: „Megnéztem, és kiszámoltuk, hogy lehet így működni, gyakorlatilag ez a pénz arra elég, hogy garantáljuk a színház biztonságos működését. Sok területen minőségi változást kellett eszközölni, ilyen például a színészek foglalkoztatása. Sajnos nincs arra pénz, hogy alkalmazottként foglalkoztassam a színészeket, arra viszont van lehetőség, hogy tovább játszanak a színházban, vállalkozási szerződéssel kötődnek a színházhoz”.

Nemcsák Károlyt arról is kérdezték, mi történt azután, hogy közölte a régi társulattal: szerződést bont. „Sokféle reakciót kaptam, ez természetes. Engem az a gondolat vezérelt a pályázatban, hogy ebben az épületben öt év múlva is színház működjön” – mondta az igazgató, aki arra is emlékeztetett, hogy tavasszal még azt tervezte a főváros, hogy hasznosítási pályázatot ír ki. „Bennem mindenképpen az munkált, hogy egy olyan helyzetet teremtsek, amelyben továbbra is színházi előadások készülhetnek, tudjuk a közönséget fogadni, a nehézségek ellenére, művészi munka legyen ebben a házban” - jegyezte meg Nemcsák.

Arról is beszámolt, hogy magában a színházat két részre osztotta. Szerinte a színészeknek sokkkal több lehetőségünk van, „mobilabbak”, mint egy díszletezőmunkás, vagy a gazdasági osztályon dolgozók, ezért az utóbbiaknak teremteni kell egy állandóságot. A pénz amit kaptak (közel 400 millió forint, a szerk.) erre elég lehet. „A színészkollegáim, akik kötődtek a József Attila Színházhoz, olyan szerződést írtak alá, amelyben van egy kitétel, miszerint a társulat tagjai” – árulta el Nemcsák Károly. Ezt a kitételt azzal indokolta, hogy felelősséggel tartozik irántuk. Utalt arra, hogy amikor lesz pénz új bemutatóra, számít rájuk. „Ezek az előadások, amiket játszunk, amivel a bérletsorozatot el lehetett indítani, alkalmasak arra, hogy ezt a programot végigcsináljuk” – jelentette ki az igazgató.

Elmondta, hogy adminisztratíve sok munkát rótt rájuk a bérletekkel való munka. „Az én információim szerint gyakorlatilag az összes bérletet visszaváltották és vásároltak újakat. Több az új bérletesünk” – nyilatkozta Nemcsák.