Október 14-én a Kecskeméti Katona József Színházban bemutatják Lehár Ferenc operett-klasszikusát, A víg özvegyet. A darab világhírnevét mi sem bizonyítja jobban mint, hogy jelenleg a világ számos pontján repertoáron szerepel, a Sydney Operaházban (The Merry Willow címmel) az ausztrálok legnagyobb örömére november közepéig látható.
Lehár népszerű műve 1905-ös bécsi bemutatója óta bejárta a világot, a darab sikere hozta meg végül a szerző számára az anyagi biztonságot, amire már gyerekkora óta vágyott. Ezzel az operettel Lehár Ferenc megtalálta saját stílusát. Október 14-től a Kecskeméti Katona József Színházban többek között Sáfár Mónika, Egyházi Géza, Kiss Zoltán és Csizmadia László főszereplésével nézheti meg a tisztelt nagyérdemű a népszerű slágerekkel teli előadást.
Lehár Ferenc
„A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jókedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is... Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, majd s közelíteni fog a vígoperához. Ma ugyan még stílustalanságnak tekintik, ha a zeneszerző az operett ilyenfajta nemesítésére törekszik. Mégis érthető lesz a cél, ha vérbeli muzsikusok is felé a műfaj felé fordulnak. "
– Lehár Ferenc: Fejlődésem útja (Mein Werdegang)
Lehár címválasztásához kedves anekdota is fűződik. A víg özvegy librettója egy korábbi francia vígjáték, Henri Meilhac Az attasé című darabja alapján készült el. Mivel az eredeti címet nem lehetett felhasználni, más után kellett nézni. Rá is bukkantak, amikor Lehár egy napon meghallotta, hogy Leo Stein (szövegkönyv) odakiáltotta egy pénztárosnak, hogy Nincs több szabad jegy a főtanácsos özvegyének! Ha legközelebb idejön, dobják ki ezt az alkalmatlankodó özvegyet! - ami németül úgy hangzik, hogy die lästige Witwe. Lehár azonban félrehallotta a szót és elragadtatással felkiáltott: die lustige Witwe — vagyis a víg özvegy —; megvan a cím! A víg özvegy!
A víg özvegy olvasópróbája Kecskeméten
A víg özvegy külföldön:
A víg özvegy jó néhány határon túli színházban is teltházzal fut, érdekes, hogy még tőlünk igen messze, Ausztráliába is eljutott hírneve, a Sydney-i közönség imádja. Tény, hogy az ausztrálok elsősorban nem is a műfaj, hanem a love story-ként aposztrofált, zenés darab miatt kíváncsiak Lehár operettjére. 2011-ben ráadásul a Joffrey Ballet Chicago társulata, Ronald Hynd koreográfusnak köszönhetően frenetikus A víg özvegy balett-előadással turnézott.
A víg özvegy Sydney-ben
A víg özvegy slágerei:
Nos, jöjjön hát, egy lélek sincs
Uraim! Elég!
Oh, szerelmes szép hazám
Miért is lettem a szeretőd, megbűvölt a csáberőd!
Hölgyválasz! A szép dáma most választ...
Ha győzi még a társaság, elmondanék egy balladát...
Nő a férfit, férfi nőt szereti...
Hogy a nőkkel hogy kell bánni...
Hejha, kislány, nézd meg jól ezt a hős huszárt...
Ritanouri tantirette
Hallgat ajkam, hív e dallam...
Bár az asszonyhoz senki sem ért...
Egyházi Géza (Gr. Danilovics Daniló, követségi titkár)
A víg özvegy Kecskeméten:
Hőseink országa, Pontevedro komoly bajban van: az államadósság oly mértékben megnövekedett, hogy a fenyegető csőd elkerülhetetlennek látszik. A nagykövet urat azonban nem olyan fából faragták, aki hagyja tönkremenni hazáját! Még szerencse, hogy Glavari Hanna, a víg özvegy szintén honfitárs - és milliói vannak. Ahhoz azonban, hogy a pénz jó kezekbe kerüljön, semmiképpen sem szabad hagyni, hogy egy külföldi elcsábítsa az asszonyt. Danilovics gróf hivatott felügyelni az akciót, aki azonban régről ismeri Hannát... Bizony, ahogy arra számítani is lehet, a szálak összegabalyodnak; a férfiak őrülten csapják a szelet, és a nők ezt szelíden tűrik, miközben folyik a pezsgő és szól a rittanturi, a grizettek járják a kánkánt és... a szerelmesek rálelnek egymásra. Mindenki egy másra. A világhírű operettet először 1905. december 30-án mutatták be, Bécsben, ahol a próbák során a szerzők maguk fizették a színészeket, a tormás virslit és a sört. A művet eleinte csekély érdeklődés övezte, ám a kritikusok igen lelkesen nyilatkoztak az operett zenéjéről. A befektetés bizony meg is térült, és Lehárt (akinek ez volt az első komoly munkája) máris elindította a hírnév felé. Számtalan előadás a világ különböző pontjain és öt különböző filmfeldolgozás igazolja, hogy a slágerek örökérvényűek, és az operett műfaja kitörölhetetlen a színházi műfajok sorából. Szerednyey Béla rendező klasszikus operettet álmodott, és ebben társakra talált Sáfár Mónika és Egyházi Géza személyében. Vendégeink mellett láthatják bolondozni Csombor Terézt és Csizmadia Lászlót, valamint az elnyűhetetlen Nyegus szerepében Sirkó Lászlót és Pál Attilát.
Szerednyey Béla rendező
A víg özvegy
Glavari Hanna: Sáfár Mónika
Gr. Danilovics Daniló, követségi titkár: Egyházi Géza, Kiss Zoltán
Báró Zéta Mirkó nagykövet: Csizmadia László
Valencienne, a felesége: Zavaros Eszter, Simon Boglárka
Camille de Rosillon: Derzsi György
Nyegus, írnok: Sirkó László, Pál Attila.
Olga, a felesége: Csombor Teréz
Cascade vicomte: Ferencz Bálint
Raoul Saint Brioche: Aradi Imre
Kromov: Keresztény Tamás e.h.
Bogdanovics, a konzul: Kristóf István
Praskovia, a felesége: Fejes Szandra
Prisics: Keresztény Tamás e.h.
Sylviane, a felesége: Simon Boglárka, Simonics Mariann
Szereplő: Földes Orsolya, Goda Szílvia, Nagy Zsuzsa, Probojácz Éva, Simonics Mariann, Sirkó Anna, Török Tünde, Erdődi Zsolt, Szabó Dániel, Varga Zsanna, Bokor Attila, Cséri Gábor, Szabados Barna, Szeleczki Ádám
Közreműködik a színház meghívott zenekara
Rendező: Szerednyey Béla
Díszlettervező: Rózsa István
Jelmeztervező: Rományi Nóra
Dramaturg: Németh Virág
Zenei vezető: Károly Katalin
Koreográfus: Gyenes Ildikó
Karmester: Drucker Péter, Látó Richárd
Koreográfus asszisztens: Frigyesi Tünde
Súgó: Arató Andrea, Patyi Szilvia
ügyelő: Kadelka László, Czeglédi Ákos
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Bemutató: 2011.10.14.
Forrás: színház.hu, wikipédia, Kecskeméti Katona József Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.