Veszedelmes viszonyok, női sorsok - Új darabok Szegeden

Megtartották az első bemutatókat a Szegedi Nemzeti Színházban, Choderlos de Laclos és Christopher Hampton Veszedelmes viszonyok című művéből, szeptember 23-án, a Kisszínházban, Ács János rendezésében, október 6.-án pedig Riccardo Zandonai Francesca da Rimini című operájából, Juronics Tamás rendezésében. Premier-összeállítást közlünk.

VESZEDELMES VISZONYOK

A darabról:

A gazdag és öntelt Merteuil márkiné fogadást ajánl a nőcsábász Valmont-nak. A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt. Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: „Soha ne légy szerelmes!” Choderlos de Laclos (1741-1803) műve fülledt erotikája miatt a tizenkilencedik században tiltott olvasmány volt.

Rövid interjú a női főszerepet játszó Szabó Gabival:

- Mit szóltál ahhoz, hogy megkaptad a márkiné szerepét a Veszedelmes viszonyokban?

- Nagyon boldog vagyok több szempontból is. Egyrészt azért, mert újfent avval foglalkozhatom, ami a tanult hivatásom, és amiről azt gondolom, hogy leginkább dolgom a világban. Nagy szeretettel és nyitottsággal fogadtak itt a színházban, és csak jókat tudok mondani a kollégákról. Másrészt rögtön egy ilyen gyönyörűséges szerepet osztottak rám, amiről azt gondolom, hogy egy korombeli és hozzám hasonló habitusú színésznőnek telitalálat. Úgyhogy igen nagy örömömre szolgált. Nagyon jó a társulat, nagyon jó a szereposztás és nagyon jók a kollégák. Külön boldogságos érzés számomra, hogy Ács Jánossal végre együtt dolgozhatok. Lassan huszonöt éve ismerjük egymást. A Vígszínház környékéről, Budapestről kollégák révén, de még egyetlen egy alkalommal sem találkoztunk munka kapcsán.

Szabó Gabi és Horváth Virgil

- Milyen lesz az előadás?

- Azt gondolom, hogy nagyon finom, nagyon izgalmas nagyon szerethető. Nem kis része van ebben Gyarmathy Áginak, aki a gyönyörű, korabeli kosztümöket tervezte. Nagyon szép este lesz szerintem. Vidám is, sírós is, gyönyörködtető is. A zenék kiválasztása is remek: barokk opera részletek vannak a darabban.

- A színdarab alapjául szolgáló regény is az egyik legnépszerűbb irodalmi alkotás a mai napig.

- Igen, az emberek nagyon szeretik ezt a történetet. Nyilvánvalóan a Malkovich-féle feldolgozás sokat lendített a népszerűségén, de most, hogy újra elolvastam a regényt, csak ajánlani tudom mindenkinek. Kendőzetlenül, gyönyörűen, őszintén és hihetetlen irodalmi értékkel ír az életről, az emberről: a disznóságainkról, a szépségeinkről, a kapcsolatainkról. Lenyűgöző a levelek egymásutánjában kibontakozó történet: az, ahogy a szemünk elé tárulnak a cselszövések, az intrikák, a titkos szerelmek, a nagy szerelmek, a halálok. 

Danis Lídia és Horváth Virgil

Gondolatok a nőkről, az erkölcsről, a szerelemről a 18. századból

„Nevetek, amikor azt hallom, hogy egyes asszonyok a férfiakat, akiket állhatatlansággal vádolnak, hitszegőnek nevezik. Igazuk volna, ha be tudnák bizonyítani, hogy amikor hűséget esküszünk nekik, ezt azzal a szándékkal tesszük, hogy tőrbe csaljuk őket! De jaj, mi nem a józan eszünktől tanácsot kérve szeretünk, és a józan észnek ahhoz sincs köze, amikor megszűnünk szeretni őket.” Casanova: Histoire de ma vie

„Lehetetlen csupán barátságot érezni egy olyan nő iránt, akit csinosnak tartunk, akivel beszélgetni tudunk, és akiről azt gyanítjuk, hogy szerelmes belénk. A barátság a zenitjén szerelemmé válik, és önmagán ugyanazzal az édes módszerrel enyhítve, mint amivel a szerelem a boldogságot keresi, a gyöngéd aktus után örömmel érzi magát erősebbnek.” Casanova: Histoire de ma vie

„Az asszonyok arra szoktattak bennünket, hogy a legszárazabb és a legtüskésebb dolgokba kellemetességet és világosságot vigyünk. Szüntelenül hozzájuk fordulunk; akarjuk, hogy meghallgassanak bennünket; félünk, hogy fárasztjuk, vagy untatjuk őket, így teszünk szert a kifejezésnek arra a különleges könnyedségére, amely a beszélgetésből átmegy a stílusba is. Ha lángeszűek, annak nyomát bennük eredetibbnek vélem, mint bennünk.” Diderot: Sur les femmes

Horváth Virgil és Erdélyi Tímea

„A nők tisztelete azért és abban az arányban növekszik, ahogy a kormányzat szelleme eltávolodik a természet elveitől. Amíg a férfiak csak a természet eredeti törvényeinek engedelmeskednek, fenségesen meg kell vetniük a nőket. Az asszonyok akkor válnak istennőkké, amikor a férfiak lealacsonyodnak, mivel ekképpen a férfiak elgyengülnek, s midőn az erősebb degradálódik, szükségszerűen a gyengébb kezd parancsolgatni.” De Sade: Histoire de Juliette

„Nos, ha igaz, hogy a nőkön csak zsarnoki hatalmunk van, az is igaz, hogy ők meg természet szerint uralkodnak rajtunk: szépségükkel, aminek semmi nem tud ellenállni. A mi hatalmunk nem minden országban érvényes, a szépségé azonban egyetemes. Miért volnának hát előjogaink? Azért, mert mi vagyunk az erősebbek? De hát ez aztán már igazságtalanság! Minden eszközt megragadunk, hogy megfélemlítsük őket. Az erők egyformák volnának, ha nevelésünk is egyforma volna. Tegyük csak próbára azokat a képességeiket, melyeket a nevelés nem korcsosított el, s majd elválik, igazán olyan erősek vagyunk-e.” Montesqiueu: Lettre à Rika Ibben 

A darabot legközelebb október 14.-én játszák.

FRANCESCA DA RIMINI 

A darabról:

Opera négy felvonásban. A szövegkönyvet Gabriele d’Annunzio készítette Dante Alighieri Isteni színjátéka alapján. Az első bemutatóra 1914-ben került sor a Teatro Regio-ben, Torinoban. Ez Zandonai legismertebb műve. Egy kortárs, Renato Chiesa, az operát a 20. század egyik legeredetibb és legcsiszoltabb olasz melódiájának nevezi.
 A történet főszereplője egy valóban élő személy volt. Dante tényleg ismert egy Francesca da Rimini nevű lányt Firenzében. A nő 1258 körül született és Ravenna kényurának lánya volt. 1275-ben férjhez kényszeríttették, majd 1288-ban szeretőjével együtt férje megölte. A nő tragikus szerelmének híre akkoriban bejárta az egész környéket. A szerző ezért döntött úgy, hogy a szerencsétlen sorsú párnak helyet ad az Isteni színjáték Poklában, örök emléket állítva ezzel szerelmüknek.

Ki volt Zandonai?

Riccardo Zandonai (1883-1944) az olasz opera jeles képviselője.Puccini is nagyra tartotta ifjabb pályatársát; halálos ágyán rábízta volna a Turandot befejezését, de az örökös, Tonino Puccini – valószínűleg szerzői jogi, azaz végső soron anyagi megfontolásból – kevésbé neves szerző mellett döntött. Zandonai legismertebb, Itáliában rendkívül népszerű operájának alapjául a kortárs olasz irodalom ellentmondásokkal teli, különös figurája, Gabriele d’Annunzio (1863-1938) verses drámáját választotta, aki Francesca történetét túlfűtött, sodró lendületű sorokba öltötte.

Zandonai partitúrája a harmóniák szabad kezelésével, színes nagyzenekari hangszerelésével és váratlanul kibomló, nagy ívű dallamaival magával ragadó víziót fest a tizenharmadik század sötét világáról, a szépségről és a szerelemről, az irigységről, a féltékenységről és a gonoszságról.

A darabot 2011. október 21-étől tűzi műsorára a Szegedi Nemzeti Színház.