A Liszt-faktor, a Müpa új színházi előadásának premierje kapcsán Széles László főszereplőt kérdeztük arról, hogy Liszt történetében milyen személyes párhuzamokat talált és mi jelentette a legnagyobb kihívást a szerep megformálásában.
Fábri Péter darabjában Harsányi Sulyom László rendezésével a HOPPart társulat és Széles László egy a megszokottól eltérő, az abszurdtól sem visszariadó Liszt-portrét fest. A közel harminc, gyorsan váltakozó jelenetből álló, zenés-táncos művet október 13-án és 14-én játsszák a Müpa Fesztivál Színházában.
SZÉLES LÁSZLÓ a darabról:
- A próbafolyamat során jóval közelebb kerültél a zongorista alakjához. Miben módosult a korábban benned kialakult Liszt-kép?
- A szerep előtt átlagosnak mondható tudásom volt Lisztről, rendkívüli hatású zongorista volt, aki olyan darabokat is szerzett, amiket a világ bármelyik pontján felismernek, ez nyilvánvaló. Az, hogy sokat utazott, sok nyelven beszélt, és sok nemzet tekinti magáénak, eddig csak egy érdekesség volt számomra, de most rádöbbentem, hogy egész életét ez a furcsa hontalanság határozta meg. Volt nyolc év, amikor több mint ezer fellépése volt, folyamatosan úton volt. Élete során németnek, franciának, majd magyarnak is érezhette magát. De vajon hol volt otthon? Néha én is megkérdezem magamtól ezt.
- És mi lenne a válaszod?
- Nehéz kérdés, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtem, Szentesen tanultam középiskolában, aztán Budapestre jöttem, de aztán megfordultam Magyarország szinte mindegyik színházában. Budapestinek mondanám magam, de itt sem vagyok igazából otthon. Liszt szerintem valami hasonlót érezhetett, és ilyenkor az ember megpróbál valamibe belekapaszkodni. Én a színjátszásba kapaszkodom, Liszt a zongorába. Ez szimbólumként meg is jelenik a darabban, mindenhová hurcolok magammal egy kis játékzongorát, aminek tulajdonképpen történelmi alapja is van, hiszen Liszt hintójában mindig ott várta a neki készített gyakorlóhangszer.
- Mi volt az, ami Liszt megformálásában nehézséget okozott?
- Nem Liszt alakja jelentette a kihívást, hanem a darab szokatlan szerkezete. Sok rövid, pörgős jelenetből, felvillanó képekből áll, abszurd szituációkkal. Másfél óra alatt egy egész emberéletet kell megjelenítenem, de mégis elrugaszkodnom a valóságtól. Erre nem alkalmas a szokványos színészi eszköztár, egy ilyen műben nincs hely és lehetőség a klasszikus jellemábrázolásra.
- Milyen jelzőkkel írható körül a legjobban körül Liszt alakja?
- Ellentmondásos személyiség, akiben megvan a nagyvonalúság és a nárcizmus is. Ott a gőg, de a hatalmas szeretetéhség is. Elképesztő sztárkultusz alakult ki a személye körül, amit élvezett, de nem fukarkodott a pénzével, a nagy pesti árvíz idején jelentős összeggel támogatta a magyarokat. Ebben a darabban azonban nem feltétlenül ő irányítja az életét, gyakran csak sodródik az árral, egyik szituációból a másikba csöppen. A humor egyik forrása is ez: nem mindig érti, hogy igazából mit is szeretnének tőle az egyébként lelkesnek látszó magyarok.
LISZT! MINDEN TEKINTETBEN. FÁBRI PÉTER: A LISZT-FAKTOR
RENDEZŐ: HARSÁNYI SULYOM LÁSZLÓ
Színpadi etűdök egy részben
2011. október 13. 19:00 - 21:00 Fesztivál Színház
Az egész Európát megfertőző Lisztománia idején zongorakentaurnak nevezték. Pedig őt csak a lényeg érdekelte. Liszt Európa uralkodóinak köreiben forog, de a cigánytáborokban is otthonosan érzi magát. A magyar nemesektől kapott díszkardjáért lelkesedik, nagystílű társasági életet él, fellépésein kitüntetések és rendjelek lógnak a nyakában, de egész életében jótékonykodik, és meghökkentő puritán szokásai vannak. Harminchat éves korában felhagy a koncertezéssel, a jövő zenéjének (ő nevezi így: Zukunftmusik) szenteli minden idejét és csak karmesterként lép színpadra – végül ő lesz Liszt abbé. Sosem írt önéletrajzot. „Éppen elég volt leélni egy ilyen életet, mint az enyém” – mondta. Ez az életrajzi szkeccsekből álló játék Liszt életének szélsőségeit mutatja be. Lisztét, aki mint egy hurrikán, söpört végig a 19. századon, Doborjántól Párizson át Isztambulig és Londonig, III. Napóleontól IX. Piusig és főleg: Beethoventől Debussyig.
Közreműködik: a HOPPart társulat
Liszt Ferenc: Széles László
Írta: Fábri Péter (Alan Walker Liszt-életrajza és Harsányi Sulyom László ötlete alapján)
Dramaturg: Baráthy György Zenei szakértő: Mácsai János Zenei vezető: Lázár Zsigmond Díszlet, jelmez: Zeke Edit
Rendező: Harsányi Sulyom László
Az előadáshoz kapcsolódó Műhelybeszélgetésen, október 12-én 17.30 órai kezdettel az Előadóteremben különféle művészeti ágak jeles képviselői és más meghívott vendégek beszélgetnek a műsorról a sorozat állandó házigazdája, Fenyő Gábor vezetésével. A Műhelybeszélgetések nyilvánosak, a belépés díjtalan.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.