A Komáromi Jókai Színház tavalyi évadának utolsó bemutatójaként vitte színre Ladislav Ballek A segéd című regényének színpadi adaptációját Rastislav Ballek (a szerző fiának) rendezésében, A hentessegéd címmel. Aki lemaradt róla a nyáron, most pótolhatja mulasztását, első alkalommal október 23-án vasárnap, 15,00 órai kezdettel.
Az előadás fontos mérföldköve a szlovák―magyar színházi együttműködésnek, egyrészt az irodalmi alapanyag miatt, másrészt mert izgalmas színházi szintézis született a rendező (és csapata) valamint a színház társulatának találkozásából.
A történet Štefan Riečan árvai hentesmester viszontagságait mutatja be a haború utáni határ menti kisvárosban, Palánkon. Riečanék története nemcsak történelmi visszatekintés a 2. világháború utáni évekre, hanem érzékeny emberi vallomás egy kisember sorsáról, aki egy hegyi falucskából érkezik a városba, s nem találja a helyét a züllött erkölcsű nagyvilági közegben.
Rastislav Ballek rendezése – Juraj Gráfel díszlete és Gadus Erika jelmezei – vízióvá nagyítják fel a kisember félelmeit. Egy vízióvá, melyben embert, emberséget, tiszta, őszinte hangot – mindent bedarál a nagy húsdaráló: a történelem. Egy apokaliptikus vízió arról, ahogy az ember elállatiasodik.
A Komáromi Jókai Színház A hentessegéd júniusi premierje mind szakmai, mind nézői körökben nagy sikert aratott.
A hentessegéd
Riečan Fabó Tibor (Jászai Mari-díjas)
Riečanné Bandor Éva (Jászai Mari-díjas)
Eva, a lányuk Tar Renáta
Lančarič Mokos Attila
Filadelfi Ollé Erik
Kuki Hajdú László
Nelli Holocsy Krisztina
Vilma Szabó Szvrcsek Anita m.v.
Bielik Tóth Tibor
Dobrík Olasz István
Polgár Majorfalvi Bálint
Török Bernáth Tamás
Blaščák Nagy László
Súgó Balaskó Edit
Ügyelő Nagy László
Kellékes Nagy László
Hangtechnika Zakor Sándor és Görözdi Szilárd
Fénytechnika Rózsás Szilvia és Kollár József
Fodrász-sminkes Tóth Simona
Díszlettervező Juraj Gráfel
Jelmeztervező Gadus Erika m.v.
Zenei vezető Pálinkás Andrássy Zsuzsanna
Dramaturg Varga Emese
A rendező asszisztense Mesinger Nóra
Rendező: Rastislav Ballek m. v.
A Ladislav Ballek regényéből készült színpadi adaptáció témája a második világháború után kialakult furcsa helyzet. A helyszín egy szlovákiai határ menti kisváros. Ide érkezik családjával Riečan mészáros a hegyekből, leégett a háza, s felkelő múltjára való tekintettel az új állam kiutal számára egy mészárszéket a déli régióban, Palánkon. A bolttal együtt azonban megörökli a régi segédet is. Volent Lančarič, a segéd révén a család gyorsan elindul a meggazdagodás irányába. Riečan, aki még ki sem heverte a háború megrázkódtatásait nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel, számára idegen a városi légkör, ragaszkodik a régimódi elveihez, felesége és lánya azonban nagyon gyorsan alkalmazkodik a megváltozott helyzethez. De ez nemcsak divatot, hanem egyfajta erkölcsi züllést is jelent.
Ahogy gyarapodik a Riečan család vagyona, úgy mennek tönkre végérvényesen a családi kapcsolatok. Az előadás nemcsak az 1945- 48-as időszak történelmi beszámolója, hanem arra szeretne rámutatni, hogy darálja be a kisembert a mindenkori történelem. A túlfeszített életöröm és élni vágyás hogyan fordul át végül egy dekadens haláltáncba, s hogy töri meg álmainkat, céljainkat végül a történelem.
fotók: Dömötör Ede
forrás: Komáromi Jókai Színház