Minden idők legnagyobb létszámú olvasópróbáját tartják október 17-én, hétfőn délután négy órakor a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában. Az Ádámok és Évák Ünnepe programban részt vevő, több mint száz diák, pedagógus, színész találkozik, hogy Madách Imre: Az ember tragédiája című művének közös felolvasásával megkezdjék az áprilisi bemutatóig tartó próbafolyamatot.
Az olvasópróbán kerül bemutatásra a program hivatalos honlapja is, melyet szintén ez egyik békéscsabai középiskola diákjai készítenek és gondoznak.
Az Ádámok és Évák Ünnepe programban Békéscsaba összes, és Békés megye három (Békés, Mezőerény, Mezőkovácsháza) középiskolájának csapatai tanulják meg, próbálják be a magyar drámairodalom egyik legnagyobb alkotásának egy-egy jelenetét, hogy tavasszal teljes előadássá kovácsolva mutathassák be a nagyközönségnek a Jókai Színház színpadán. A csapatokat az iskolák pedagógusai vezetik egy-egy színész, rendező támogatásával. Hogy melyik iskola, melyik színt, melyik színész segítségével készíti el, még szeptemberben, a Magyar Dráma Napján osztották el, sorsolták ki.
A mára országos jellegű mozgalommá vált program elindítója a szolnoki Szigligeti Színház volt, és azóta csatlakozott hozzá a Békés megyein kívül, a debreceni, a veszprémi, a soproni, a zalaegerszegi és a székesfehérvári színház is.
Sorsolás a Magyar Dráma Napján
Az Ádámok és Évák Ünnepén résztvevő iskolák és színészek, a mű színjei szerint:
1. szín – Mennyek
Petőfi Sándor Gimnázium, Mezőberény
Bányai Ágota színművész
2. szín – Paradicsom
Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola, Békéscsaba
Tege Antal színművész, rendező
3. szín – Paradicsomon kívül 1.
BÉKSZI Trefort Ágoston Műszaki Tagiskolája, Békéscsaba
Nagy Erika színművész
4. szín – Egyiptom
Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény, Mezőkovácsháza
Komáromi Anett színművész
5. szín – Athén
Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, Békéscsaba
Csomós Lajos színművész
6. szín – Róma
Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba
Czitor Attila színművész
7. szín – Konstantinápoly
Szegedi Kis István Református Gimnázium, Békés
Seregi Zoltán, rendező
8. szín – Prága 1.
BÉKSZI Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskolája, Békéscsaba
Tarsoly Krisztina színművész
9. szín – Párizs
Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba
Bartus Gyula színművész
10. szín – Prága 2.
Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Békéscsaba
Kara Tünde színművész
11. szín – London
Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, Békéscsaba
Szabó Lajos színművész
12. szín – Falanszter
Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Fehér Tímea színművész
13. szín – Űr
Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola, Békéscsaba
Vadász Gábor színművész
14. szín – Eszkimónál
Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba
Gulyás Attila színművész
15. szín – Paradicsomon kívül 2.
BÉKSZI Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolája, Békéscsaba
Kovács Edit színművész
Ádámok és Évák Ünnepe weboldal
Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola, Békéscsaba.
Ádámok és Évák Ünnepe
A színháznak – és különösen a magyar színháznak – egyik legfontosabb feladat volt és lesz mindig is a nevelés. Persze nem a szó pedagógiai, oktatási értelmében, arra ott van az iskola. A színház a lelki, az erkölcsi, a filozófiai nevelés, a beszéd- és viselkedéskultúra formálásának színtere, és nem utolsó sorban a hazafias nevelésé is. A színházi nevelés alanyai nem csak a gyermekek, diákok, hanem a felnőttek is. A színház valamiféle átmenet az iskola és a templom között úgy, hogy nem helyettesítheti egyiket sem, de mindkettő munkáját segítheti. Az ember alapvető igénye a körülötte lévő világ és a benne rejlő világ megismerése, az iskola elsősorban az előbbire, míg a színház inkább az utóbbira összpontosít. A színháznak természetesen van egy másik feladata is, a szórakoztatás, de mindkettőnek meg kell felelnie, különösen egy vidéki színháznak. A színházak állandó törekvése, hogy munkájuk során saját későbbi felnőtt közönségüket is kineveljék. Ezt szolgálják a gyermek, és ifjúsági előadások, a különféle beavató-színházi előadások, és az Ádámok és Évák Ünnepe program is.
A kezdeményezést a Magyar Teátrumi Társaság nevű – főleg vidéki színházakat összefogó – szakmai egyesület keretein belül indította el a szolnoki Szigligeti Színház, és azóta a debreceni Csokonai Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és a soproni Petőfi Színház és idén a székesfehérvári Vörösmarty Színház is csatlakozott hozzá. A Békés Megyei Jókai Színház vezetése úgy döntött, hogy a 2011/12-es évadban szintén megrendezi az Ádámok és Évák Ünnepét.
Az Ádámok és Évák Ünnepének lényege, hogy a város és a megye középiskoláiból jelentkező csapatok, megtanulják, bepróbálják, majd előadják Madách Imre: Az ember tragédiája című művének egy-egy színjét. A Jókai Színház minden csapat, illetve annak vezető pedagógusa mellé biztosít egy-egy segítő színészt, rendezőt. A jeleneteknek március közepére kell elkészülniük, amit egy rövid színházi összepróbálás követ, melynek során a különböző csapatok jelenetei egységes előadássá állnak össze a Jókai Színház nagyszínpadán, a színház szakembereinek segítségével. A bemutatóra, a tulajdonképpeni Ádámok és Évák Ünnepére áprilisban kerül sor.
A program lényege nem a versengés, nem egymás legyőzése, hanem önmagunké. A cél – ahogy darabban is szerepel – a „küzdés maga". A cél az a folyamat, amelyben a diákok, olvasás, szövegértés, szövegmondás, cselekvés, együttdolgozás és együttjátszás segítségével jutnak közelebb a mű, a világ, egymás, és önmaguk megismeréséhez, nem pedig készen kapott, az internetről letöltött sűrítmények, mások által kidolgozott vizsgatételek mankóira támaszkodva.
Az előadást, a jeleneteket, tekintélyes szakmai zsűri értékeli, és bár díjakra is számíthatnak a legjobbak, mégsem versenyt akarunk rendezni, hanem egy örömteli, munkás diákfesztivált.
Józsa Mihály - programvezető
Fekete Péter - igazgató