Minden idők legnagyobb olvasópróbája Békéscsabán

Minden idők legnagyobb létszámú olvasópróbáját tartják október 17-én, hétfőn délután négy órakor a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában. Az Ádámok és Évák Ünnepe programban részt vevő, több mint száz diák, pedagógus, színész találkozik, hogy Madách Imre: Az ember tragédiája című művének közös felolvasásával megkezdjék az áprilisi bemutatóig tartó próbafolyamatot.

Az olvasópróbán kerül bemutatásra a program hivatalos honlapja is, melyet szintén ez egyik békéscsabai középiskola diákjai készítenek és gondoznak.

Az Ádámok és Évák Ünnepe programban Békéscsaba összes, és Békés megye három (Békés, Mezőerény, Mezőkovácsháza) középiskolájának csapatai tanulják meg, próbálják be a magyar drámairodalom egyik legnagyobb alkotásának egy-egy jelenetét, hogy tavasszal teljes előadássá kovácsolva mutathassák be a nagyközönségnek a Jókai Színház színpadán. A csapatokat az iskolák pedagógusai vezetik egy-egy színész, rendező támogatásával. Hogy melyik iskola, melyik színt, melyik színész segítségével készíti el, még szeptemberben, a Magyar Dráma Napján osztották el, sorsolták ki.

A mára országos jellegű mozgalommá vált program elindítója a szolnoki Szigligeti Színház volt, és azóta csatlakozott hozzá a Békés megyein kívül, a debreceni, a veszprémi, a soproni, a zalaegerszegi és a székesfehérvári színház is.

 

Sorsols_a_Magyar__Drma_NapjnSorsolás a  Magyar Dráma Napján

 

Az Ádámok és Évák Ünnepén résztvevő iskolák és színészek, a mű színjei szerint:

 

1. szín – Mennyek

Petőfi Sándor Gimnázium, Mezőberény

Bányai Ágota színművész

 

2. szín – Paradicsom

Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola, Békéscsaba

Tege Antal színművész, rendező

 

3. szín – Paradicsomon kívül 1.

BÉKSZI Trefort Ágoston Műszaki Tagiskolája, Békéscsaba

Nagy Erika színművész

 

4. szín – Egyiptom

Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény, Mezőkovácsháza

Komáromi Anett színművész

 

5. szín – Athén

Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, Békéscsaba

Csomós Lajos színművész

 

6. szín – Róma

Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba

Czitor Attila színművész

 

7. szín – Konstantinápoly

Szegedi Kis István Református Gimnázium, Békés

Seregi Zoltán, rendező

 

8. szín – Prága 1.

BÉKSZI Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskolája, Békéscsaba

Tarsoly Krisztina színművész

 

9. szín – Párizs

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba

Bartus Gyula színművész

 

10. szín – Prága 2.

Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Békéscsaba

Kara Tünde színművész

 

11. szín – London

Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, Békéscsaba

Szabó Lajos színművész

 

12. szín – Falanszter

Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Fehér Tímea színművész

 

13. szín – Űr

Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola, Békéscsaba

Vadász Gábor színművész

 

14. szín – Eszkimónál

Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba

Gulyás Attila színművész

 

15. szín – Paradicsomon kívül 2.

BÉKSZI Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolája, Békéscsaba

Kovács Edit színművész

 

Ádámok és Évák Ünnepe weboldal

Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola, Békéscsaba.

 

Ádámok és Évák Ünnepe

A színháznak – és különösen a magyar színháznak – egyik legfontosabb feladat volt és lesz mindig is a nevelés. Persze nem a szó pedagógiai, oktatási értelmében, arra ott van az iskola. A színház a lelki, az erkölcsi, a filozófiai nevelés, a beszéd- és viselkedéskultúra formálásának színtere, és nem utolsó sorban a hazafias nevelésé is. A színházi nevelés alanyai nem csak a gyermekek, diákok, hanem a felnőttek is. A színház valamiféle átmenet az iskola és a templom között úgy, hogy nem helyettesítheti egyiket sem, de mindkettő munkáját segítheti. Az ember alapvető igénye a körülötte lévő világ és a benne rejlő világ megismerése, az iskola elsősorban az előbbire, míg a színház inkább az utóbbira összpontosít. A színháznak természetesen van egy másik feladata is, a szórakoztatás, de mindkettőnek meg kell felelnie, különösen egy vidéki színháznak. A színházak állandó törekvése, hogy munkájuk során saját későbbi felnőtt közönségüket is kineveljék. Ezt szolgálják a gyermek, és ifjúsági előadások, a különféle beavató-színházi előadások, és az Ádámok és Évák Ünnepe program is.

A kezdeményezést a Magyar Teátrumi Társaság nevű – főleg vidéki színházakat összefogó – szakmai egyesület keretein belül indította el a szolnoki Szigligeti Színház, és azóta a debreceni Csokonai Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és a soproni Petőfi Színház és idén a székesfehérvári Vörösmarty Színház is csatlakozott hozzá. A Békés Megyei Jókai Színház vezetése úgy döntött, hogy a 2011/12-es évadban szintén megrendezi az Ádámok és Évák Ünnepét.

Az Ádámok és Évák Ünnepének lényege, hogy a város és a megye középiskoláiból jelentkező csapatok, megtanulják, bepróbálják, majd előadják Madách Imre: Az ember tragédiája című művének egy-egy színjét. A Jókai Színház minden csapat, illetve annak vezető pedagógusa mellé biztosít egy-egy segítő színészt, rendezőt. A jeleneteknek március közepére kell elkészülniük, amit egy rövid színházi összepróbálás követ, melynek során a különböző csapatok jelenetei egységes előadássá állnak össze a Jókai Színház nagyszínpadán, a színház szakembereinek segítségével. A bemutatóra, a tulajdonképpeni Ádámok és Évák Ünnepére áprilisban kerül sor.

A program lényege nem a versengés, nem egymás legyőzése, hanem önmagunké. A cél – ahogy darabban is szerepel – a „küzdés maga". A cél az a folyamat, amelyben a diákok, olvasás, szövegértés, szövegmondás, cselekvés, együttdolgozás és együttjátszás segítségével jutnak közelebb a mű, a világ, egymás, és önmaguk megismeréséhez, nem pedig készen kapott, az internetről letöltött sűrítmények, mások által kidolgozott vizsgatételek mankóira támaszkodva.

Az előadást, a jeleneteket, tekintélyes szakmai zsűri értékeli, és bár díjakra is számíthatnak a legjobbak, mégsem versenyt akarunk rendezni, hanem egy örömteli, munkás diákfesztivált.

Józsa Mihály - programvezető

Fekete Péter - igazgató