A Radikális Szabadidő Színház 2011. október 16-án mutatja be az Oberon világai című darabot az ELTE öregdiákjai számára. Ennek révén hosszú évek után ismét egyetemi színházi helyszínné változik a Szerb utcai ELTE-épület.
2011. október 16-án különleges esemény részesei lehetnek az ELTE Alumni (Öregdiákok) Szervezetének tagjai. Ezen az estén valósul meg a Radikális Szabadidő Színház új bemutatója, a Shakespeare Szentivánéji álom című darabja nyomán készült Oberon világai (a társulat korábbi, hasonló című előadásától gyökeresen különböző változatban). A régi diákoknak szánt bemutató révén hosszú évek után ismét egyetemi színházi helyszínné változik a Szerb utcai ELTE-épület. A Radikális-társulat a Szerb utcai bemutató után novembertől Újabb kalandozások Oberon világaiban címmel tervezi továbbjátszani előadását, immár nyilvánosan.
Az 1957-ben létrejött legendás Egyetemi Színpad 1991-ben bezárt a Pesti Barnabás utca 1-ben. 1992 novemberében új helyen, a Szerb utca 21-23-ban ismét megnyílt, s három éven keresztül működött sikeresen. 1996-ban azonban gazdasági nehézségek miatt az ELTE felfüggesztette a működését.
A 2002-ben alakult Radikális Szabadidő Színház az elmúlt években az ELTE-n működő kisebb-nagyobb színjátszó csoportok és színházi társulatok közül nőtte ki magát a közelmúltban bezárt Tűzraktér állandó társulatává, ismert független színházi műhellyé.
A valamikori Egyetemi Színpad merész színpadi újításait idéző társulat 2011. november 10-én a Prospero könyvtára című új bemutatójával - újabb egyetemi helyszínen - mutatkozik be az idén 450 éves ELTE Egyetemi Könyvtár jubileumi rendezvényén.
Radikális Szabadidő Színház:
Oberon világai
Shakespeare Szentivánéji álom nyomán
a társulat saját alkotása, 90 perc
Szerelmek és viszályok sokasága szövi át a lelkünket, mindegyikük külön valóság, miközben mindannyian a nagy közös ünnepre készülünk. A párhuzamos valóságok szereplői kapcsolatba lépnek egymással, és megmutatják nekünk igazi arcunkat.
Szereplők-zenészek-alkotók:
Ádám Rita, Bordi Gábor, Farkas Judit, Formanek Csaba, Hakstol Sára,
Kása Tímea, Matisz Flóra, Pintér Ákos, Rátky László, Sarbó Kata, Simon Attila, Válik István, Varga Zsófia
Rendező: Formanek Csaba
2011. október 16. vasárnap 18h
Helyszín: ELTE Rektori Hivatal, V. Szerb u. 21-23. fsz.
Kapcsolódó cikkek a témában:
Nánay István az Egyetemi Színpad történetéről
1957. szeptember 30-án tartotta első előadását a Pesti Barnabás utca 1. szám alatti, a volt piarista kápolnából kialakított Egyetemi Színpad. Jancsó Adrienne és Török Erzsi ballada estjét több irodalmi összeállítás követte, ezek mellett filmvetítés és sztereólemez-hallgatás adta az első évad programjának gerincét.
Az 1958/59-es tanévtől kezdve Petur István lett az igazgató, nagyrészt neki köszönhető, hogy az Egyetemi Színpad egyedülálló kulturális központ, találkozóhely, a másság egyik otthona lett. Az ő idejében alakult meg az Amatőrfilm Klub (1961), az Universitas Együttes (1961), a Néptáncegyüttes és a Koncertzenekar (1958). Ekkor vált a főváros egyik legfontosabb hangversenytermévé a Színpad, ahol kamarazenei és szimfonikus koncertek sokasága kapott helyet. Melis Györgytől Fischer Annie-ig, a Bartók vonósnégyestől a Budapest fúvósötösig szinte minden neves előadó vagy együttes fellépett. S persze az 1948 óta létező, s egyre tökéletesebben megszólaló ELTE Egyetemi Énekkar, amelyet Baross Gábor vezetett, s amely a következő évtizedekben nemcsak az ország, de Európa egyik legrangosabb a-capella kórusa lett. Surányi Ibolya vezetésével dolgozott az Egyetemi Szavalókör, amely a hetvenes években felvette Balassi Bálint nevét.
A cikk folytatása a Nemzeti Színház oldalán >>>
Lakó Zsigmond: "Három deszka, két színés és egy közös szenvedély, avagy az egyetemi színjátszás rögös útjairól
Ha a mai Magyarország formális oktatási rendszerében szeretném elhelyezni a színjátszás tanítását, akkor talán ez a példa lenne a legkézenfekvőbb: az iskolai színjátszás a magyar népmesék „legkisebb fiúja", ő az, aki összecsomagolja a hamuban sült pogácsát és elindul szerencsét próbálni.
Rajzórán megtanultunk kockát festeni temperával, hallottunk az itáliai reneszánszról, ének-zene órán elénekeltük a „Tavaszi szél vizet áraszt..." kezdetű dalt és bemagoltuk, hogy mikor élt Erkel Ferenc. Drámaórán pedig... Nos, hát igen. Magyarórán tanultunk valamit a görög színjátszásról, meg Shakespeare-ről, de attól még nem tudjuk, mi fán terem ez a művészeti ág.
Az országos kitekintés itt olvasható >>>
Összefoglaló kisfilm a Színváltások 6. fesztiválról, rektori megnyitóval, helyzetelemzésekkel:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.