Alekszej Arbuzov Kései találkozás című romantikus történetét a Soproni Petőfi Színházzal együttműködésben mutatja be a József Attila Színház október 22-én, Kerényi Imre rendezésében. Tolnay Klári és Mensáros László egykori legendás szerepét most Piros Ildikó és Huszti Péter alakítja.
A tengerparti gyógyszálló betege éjszakánként meglepő dolgokat művel; mezítláb mászik az ablakon át, hogy etesse a sirályokat és énekeljen a szanatórium holdfényes kertjében. A főorvos magához rendeli, hogy számon kérje rajta, miért nem tartja be a gyógyintézmény rendjét. A nő és a férfi vitájából lobban lángra a szerelem. A tisztességben megőszült férfi és nő "kései találkozásának" történetét idézi meg a színdarab. Bájjal és humorral, könnyből és mosolyból szőtt mese a szerelemről.
"Nagyon sokat el lehet mondani az életről, ezeket a darabokat szerettem én mindig és szeretjük mindketten. Hogy tudunk beszélni áttételesen a gyerekekről, a házasságról, a családról, az életről - és az életnek a szép és a nehéz oldalairól. Azért szeretik ezt a műfajt nagyon sokan, mert magukra ismernek. A jó drámáknak ez a kulcsa, hogy az emberek úgy érzik, egy kicsit róluk is szól a történet - jellemezte a darabot Huszti Péter az MTV Ma reggel című műsorában.
A teljes beszélgetés Huszti Péterrel: mtv.hu
Kései találkozás
Szereplők:
PIROS ILDIKÓ Déryné- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész
HUSZTI PÉTER Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész
Díszlet: Wegenast Róbert
Jelmez: Piros Ildikó
Játékmester: Tatár Eszter Jászai Mari-díjas
Rendező: KERÉNYI IMRE Kossuth-díjas, Kiváló és Érdemes művész
Bemutató: 2011. október 22.
Soproni találkozás - Interjú a Magyar Teátrum online-on
"Az eszményi színház ízlésformáló – elsősorban az ifjúság nevelése terén. Hatalmas felelősség van rajtunk, színházcsinálókon. Arthur Miller mondta: a színház gyógyíthat, de ölhet is. Én világéletemben az előbbi híve voltam. A sírás, a nevetés, a gondolkozás és a csend mind jótékony hatású." Interjú Huszti Péterrel és Piros ildikóval a darab tavalyi soproni premierje után.
A lombok sárgulását követve, október közepén az emberi életút őszéről mutattak be darabot Sopronban. A Kései találkozás című romantikus történetben két idősödő, gazdag múltú, ám jelenleg magányos ember talál egymásra egy tengerparti szanatóriumban. A darab kérdése: mennyire történik ez időben? A premier kapcsán a két szereplőt, Piros Ildikót és Huszti Pétert faggattuk, először a darabválasztásról.
– Elhatároztuk négy éve, amikor elkezdtünk a soproni színházban dolgozni, hogy érdekes, szép történeteket mesélünk el a helyi nézőknek: drámákat, tragédiákat, vígjátékokat – kezdte Huszti Péter. – Arbuzov darabja férfi és nő viszonyáról szól, amiről Karinthy mondta: hogyan is érthetnék meg egymást, hiszen mindkettő mást akar: nő a férfit, a férfi a nőt. Ebben a megható és egyszerre mulatságos történetben is nagy viták során történik meg az egymásra találás, orvos és női betege között. A szerepek egyidősek velünk, túl vannak az életük derekán. Reméljük, azt érzik majd a nézők is, mint mi, alkotók, milyen kár hogy nem korábban találkoztak.
– Milyen korosztály a célközönsége az előadásnak?
Huszti Péter: Valószínűleg ez a történet elsősorban a felnőtteket érinti meg.
Piros Ildikó: A darab érdekessége, hogy a szereplők visszamenőleg elmesélik egymásnak az életüket. Roppant izgalmas a két múlt kibontakozása – így egy történetből rögtön sokszemélyes darab születik, képbe kerülnek korábbi férjek, és egy felejthetetlen feleség, gyerekek, felelevenedik sok régi, fontos helyszín.
– Hogyan lehet kétszemélyes művet nagyszínpadon előadni?
P.I.: Hozzánk hasonlóan, a díszlettervező is többet gondolt annál, hogy ez egy kamaradarab, nagyon szép játékteret álmodott meg nekünk – ám ennek részletei maradjon meglepetés a közönség számára.
– Olvassuk a színlapon, Tolnay Klári és Mensáros László legendás, 1977-es előadásának ajánlják a mostani színpadra állítást.
H.P.: Mindketten nagyszerű kollegáink, sőt barátaink voltak a Madách Színházban, évtizedeken keresztül játszottunk együtt. Biztos vagyok benne, hogy az emlékük, a szellemük velünk lesz minden alkalommal, amikor játsszuk a Kései találkozást.
– Pimasz módon, az Önök találkozását szabad feleleveníteni?
P.I.: Ó, menjünk vissza száz évre...? A mi megismerkedésünk színpadon történt, 1969-ben. Huszti Péter már négy éve játszott főszerepeket a Madáchban, amikor én bekerültem oda főiskolásként. Érdekesség, hogy pont Kerényi Imre rendezte azt az előadást is, ráadásul az is egy orosz darab volt. Mondhatjuk tehát: az egy korai találkozás volt, ez pedig egy kései.