A Színház.hu sorozatot indított, rövid interjúk keretében megkérdezi az Új Színház színészeit arról, hogy vélekednek az elmúlt hét történéseiről. Ez alkalommal Takács Katit faggattuk.
Mit szólsz ahhoz, hogy az Új Színház igazgatói posztjára kiírt pályázaton Dörner György dolgozata nyert?
Takács Kati: Elkeserítőnek, fájdalmasnak tartom, hogy a kuratórium munkáját, a szakmai érveket félre lehetett tolni, nem számít a szakértelem, nem számít, hogy a pályázati kiirásnak ki az aki megfelel, és ki nem.
Takács Kati
Milyen gondolatok merültek fel benned a kialakult helyzet kapcsán?
Takács Kati: Ebben a nehéz helyzetben az ember igyekszik megőrizni a tartását, méginkább érzi, mennyire kiszolgáltatott létformát választott és megkérdezi magától, miért is vagyok én színész. Számomra a világ nem fekete és fehér, nem oszlik jobb és baloldalra. Úgy érzem, az ember és a színház több annál, hogy politikai ideológiák mentén formálódjon, hogy politikai határok közé lehessen szorítani. Nyitottságban kell léteznünk,amikor egy darabbal foglalkozunk,kérdezünk, faggatjuk, a figurákat, az embert, mi mozgatja, mit gondol, hol van, mit csinál, mit érez. Ezt sokfelől kell megközeliteni. Ez eddig sikerült a mi társulatunknak. Amikor Vidnyánszky Attilával, Jiri Menzellel, Szergej Maszlobojscsikovval, Rudolf Péterrel, Valló Péterrel, Kiss Csabával, Réthly Attilával, Verebes Istvánnal, Egon Savinnal, vagy a két, új, állandó rendezőnkkel Bagó Bertalannal, Hargitai Ivánnal dolgoztunk, sokféle látásmódot ismertünk meg, képesek voltunk különböző szemszögből megvilágítani azt, amit a színpadra vittünk. Ezért sem hiszek abban, hogy kizárólag egy igazság létezik és csak egyféleképpen lehet szemlélni a világot. A jövőben is szeretnék széleslátókörű és nyitott lenni, ez szükséges ahhoz, hogy színész maradhassak.
Elképzelhető, hogy együtt tudsz majd működni azokkal is, akik érkeznek?
Takács Kati: Meg fogom hallgatni az érkezőket. Felteszem ők is kíváncsiak lesznek ránk. A következő három hónap, ami hátra van a találkozásig, számomra fontos időszak lesz. A pályám során már többször gondoltam arra, hogy abbahagyom a játékot, elmegyek, átmegyek, szétmegyek, hogy megtaláljam a vágyaimat. Most minden mozzanatot összegeznem kell, el kell gondolkodnom arról, amit eddig letettem az asztalra, és arról, ami ezután következhet, csak így dönthetek a jövőről. Ez megfontoltságot és higgadtságot követel. Abban biztos vagyok, hogy most már nem akarom abbahagyni a pályát, még egy pár jó évem lehet. Úgy szeretnék és fogok dönteni, hogy utána nyugodtan tudjak aludni.
Tóth Berta/ Színház.hu
Kapcsolódó anyagok:
Az Új Színház-ügy részletei
Összefoglalónk folyamatosan frissül
Összefoglalónkból kiderül, mi történt az Új Színház körül az elmúlt hetekben. Cikkünk folyamatosan frissül és azt is beavatja az eseményekbe, aki eddig nem értesült róluk.
Interjúk:
Megszólalnak az ÚJ Színház színészei I. rész
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.