Hamvas Béla A Babérligetkönyv című kötetének motívumaira épül a Bakelit M.A.C. – Five In One Nemzetközi Kortárs Összművészeti Produkciója, Gyár és Kert címmel. A darab négy ország együttműködésével valósul meg (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország), a Visegrádi Alap támogatásával. Pap Gábor rendező beszél a Projektől.
- Kezdjük egy kis bemelegítéssel. Mesélj magadról röviden. Honnan ismerhetnek az olvasók? Mi tölti ki a mindennapjaid?
Pap Gábor: Tanár vagyok, amit persze ciki így elsősorban hangoztatni Magyarországon, ahol, ennek a szakmának a presztízse mélyen a béka segge alatt található, pedig a pedagógia fontosságát minden művészeti ág elismeri. A színházban, amivel az utóbbi húsz évben eljegyeztem magam, és aminek mostanra minden szintjét végigéltem és -dolgoztam a gyerekszínjátszástól a profi színházig, külön fontos a pedagógia: egy színházigazgató nem lehet rossz pedagógus, mert ha nem jól oszt, nem jókor találja el szerepekkel a színészeit, akkor azok egyszerűen veszik a kalapjukat és elszerződnek. Eredetileg egyébként zenész vagyok, ez az eredeti foglalkozásom, pontosabban ének-tanár, karvezető, de aztán a pedagógiát is elvégeztem a ELTE BTK-án, majd pedig a drámapedagógiát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol éveken át tanítottam is ezen a szakon. Írtam zenét nagyszínházi és alternatív színházi előadásokhoz egyaránt, foglalkoztam színikritikák, tanulmányok írásával is, de az életemben mostanra nagyjából kialakultak a prioritások. A Vörösmarty Gimnáziumban, ahol egyébként főállású énektanár is vagyok, és a Nemes Nagy Ágnes Szakiskola színészképzésén egy kreatív zene nevű tantárgyat viszek, amiről az elmúlt másfél évtizedben kiderült, hogy nemcsak nagyon friss élményanyagot ad a részvevőknek, de ráadásul rendkívül alkalmas a színészek fejlesztésre, sőt, az előadás-készítésre is, ami akár a zenés színház új alternatívája lehet. Mindkét iskolában csoportot is viszek, akik mindezt fényesen bizonyítják. Sőt, a Trainingspot Társulat, amelyet Vig Ágnes mozgástanár-színész kollégámmal együtt vezetek immár ötödik éve, részben ennek a metódusnak a révén jött létre, és készít rendkívül sikeres előadásokat: tavaly éppen a Bakelit MAC-ban nyertük meg a Belgák Fesztiválját a Labirintusok című előadással, az Új Színházban pedig repertoárra került az Új Hídavatás című előadás, ami teltházakat vonz az áprilisi bemutató óta. Ezek a dolgok bőven kitöltik a napjaimat, a Dráma Szutra zenekarra, amit Wizner Balázzsal alapítottunk pár éve, szinte alig marad idő.
- Mi a Five In One Projekt?
Pap Gábor: A „FIVE IN ONE" a Bakelit Multi Art Center kezdeményezésére létrejött nemzetközi összművészeti projekt, amelynek célja, hogy Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország vizuális és prózai művészeinek együtt gondolkodása, együtt alkotása révén hozzon létre a szakmai és a civil közönség számára is értékes, magával ragadó produkciót.
A „FIVE IN ONE" projekt megvalósítása a Bakelit M. A. C. felügyeletével és instrukciói alapján történik a visegrádi országok együttes részvételével. A projekt alapját egy a napjainkban felmerülő problémákat, morális, etikai, emberi kérdéseket feszegető Hamvas kötet (A babérligetkönyv) adja, amelynek adaptációja a résztvevő nemzetközi alkotógárda együttgondolkodása, közös érintkezése, és az általuk képviselt művészeti ágak egymásra hatása révén születik meg.
A projekt egyik fő ismérve a vizualitás, amely egyúttal rendezőelve is annak a kísérleti módszertannak, amellyel a különböző művészeti irányokat kívánjuk összekapcsolni. Az alkotók kulturális párbeszéde, a művészeti ágak sokszínűsége azáltal, hogy egy konkrét produkció létrejöttét teremti meg, alkalmat kínál Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország kulturális értékeinek bemutatására, az egymáshoz való alkalmazkodás, a közös munka révén pedig az eltérő történelmi háttér ellenére mind a négy ország képes egymásra odafigyelve, az összművészetiség keretein belül közös, maradandó értéket létrehozni.
- Mit jelent a név?
Pap Gábor: A projekt címe – „FIVE IN ONE" – a benne rejlő öt fő művészeti ágat személyesíti meg, amely a négy ország szoros együttműködésével állít össze egy kulturális, alkotói és szakmai szempontból is kimagasló produkciót. Az öt művészeti ág a következő:
1. Irodalom – a produkció alapja egy kortárs dráma vagy annak film adaptációja
2. Tánc, mozgásszínház, cirkuszművészet
3. Vizuális művészetek, VJ alkotások, egyéb digitális és média művészetek
4. Zene, ének, hanghatások
5. Képzőművészet, festészet, testfestészet, grafika
A „FIVE IN ONE" projekt Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország kulturális és nyelvi határait lebontva hidat alkot a résztvevő nemzetek között, azok vizuális és prózai művészeinek egymásra hatása és együtt alkotása révén hoz létre közös értéket, ami egy nemzetközi, összművészeti produkcióban teljesedik ki. A „FIVE IN ONE" projektben résztvevő országok együttműködésének szakmai eredménye tehát az az előadás, amelynek ősbemutatója a Bakelit Multi Art Centerben lesz látható 2011. október 24-25-26.
- Számodra mit jelent az összművészetiség? Hogy jelenik meg ez a projektben?
Pap Gábor: Nagyon sokat gondolkodtam ezen, amikor erre a projektre készültem. Nem hiszem, hogy volna egyetlen üdvözítő definíció vagy recept, úgyhogy tényleg csak a saját nevemben beszélhetek. Én elsősorban nyilván a színháztól megkülönböztetve tudom a legjobban megfogalmazni az összművészetiséget. Egy jó színházi előadás gyakorlatilag minden művészeti ágat bevon a produkcióba, tehát már alapból összművészeti eseménynek tekinthető. Mégis, az adott művészeti ág a színházi produkcióban alkalmazott művészetként jelenik meg, ami annyit jelent, hogy nagymértékben fel kell adnia önállóságát, alá kell rendelődnie, egy minden fölött álló színházi gondolkodásmódnak, amit az előadás rendezője határoz meg. Ebben azonban nincsen semmi rossz, sőt, a színházi előadás akkor jó, ha a más művészeti ágak hatáselemei egyaránt ugyanazt a vezérfonalat erősítik, amire az előadás legfőbb üzeneteként tekinthetünk. Egy összművészeti produkciónál más a helyzet: itt szerintem nem szabad semelyik művészeti ág logikáját ráerőltetni a másikéra. Úgy kell megkomponálni a produkciót, hogy a művészeti ágak a saját öntörvényű logikájukat érvényesítik. Ebben számomra a Goda Gábor vezette Artus produkciói jelenthetnek mintát, például a néhány évvel ezelőtti Sztélé, ami annak ellenére, hogy nem mesélt történetet, mégis folyamatosan fenntartotta a figyelmemet a választott tárgyhoz, az emlékoszlophoz fűződő téma precíz kibontása révén. (Mellesleg az Artus is egy régi gyárban működik, csak nem Pesten, hanem Budán.)
- Mely művészeti ág áll hozzád a legközelebb? Irodalom, Tánc-mozgásszínház, Vizuális művészetek, Zene, Képzőművészet közül?
Pap Gábor: Nem lenne sportszerű, ha választanék. Nyilván én a zenével és a színházzal kerültem közelebbi viszonyba, ehhez értek leginkább, de éppen ezért olyan kiváló munkatársakat kértem fel a közös munkára, mint Solténszky Tibor, dramaturg-rendező, a Rádiószínház vezetője, Berger Gyula a magyarországi tánc- és mozgásszínház egyik atyamestere, illetve Geisbühl Tünde csepeli képzőművész-kurátor, aki országos hírű kiállításokat rendezett a Csepel Galériában, amíg hagyták őt dolgozni. Mindhárman, hozzám hasonlóan, igazi tanárszemélyiségek is, akik kreativitásukkal képesek átjárhatóvá tenni a különböző művészeti területeket. Tündével például egy feladat kapcsán az összes érzéket bejártuk a hallástól a tapintásig, és különféle installációk készítése ürügyén mind az öt művészeti ág megvillant a tréningje során.
- A Five In One Projekten belül kerül bemutatásra a Gyár és Kert, amely Hamvas Béla A babérligetkönyv c. kötetének motívumaira épült. Miért pont Hamvas Bélára esett a választás és miért A babérligetköny c. kötet motívumaira épít a darab?
Pap Gábor: Amikor Bauer Marci nyáron felkért erre a munkára én javasoltam ezt a könyvet. Nemcsak azért mert nagy kedvencem, hanem azért is, mert már dolgoztam vele egy egészen más környezetben, Dunaszerdahelyen, a társulatommal, a Czajlik József vezette Epopteia Műhely vendégeként. Itt számomra adott volt a környezet, amihez néha alkalmazkodunk, néha pedig nyilván feleselünk vele. Most ugyanez a helyzet a Bakelitben, viszont abból adódóan, hogy nemzetközi csapat dolgozik együtt, nem kívánunk kötődni az eredeti történethez.
- Lengyel, cseh és szlovák művészek is részt vesznek a projektben. Gondolom kötelező olvasmány volt nekik Hamvas Béla. Milyen visszajelzéseik voltak a színészeknek?
Pap Gábor: Nem, nem kínoztuk magunkat a fordítással és őket a szöveggel, habár elmeséltük nekik a legfontosabb történeteket a könyvből. Megpróbáljuk szabadon kezelni az anyagot. Sokkal fontosabbnak tartjuk az ő és a magunk saját élményanyagát a megpendített téma kapcsán. Azt, amit hoztunk magunkkal, illetve amit az együttlét során megtapasztalunk.
- Az előadásban 4 ország válogatott művészei vesznek részt. Milyen a közös munka, hogy érzi magát a csapat a munka során? Milyen visszajelzéseket tapasztalsz?
Pap Gábor: Hihetetlen mennyiségű anyagot halmoztunk fel az elmúlt két hétben, amiből persze kíméletlenül szelektálnunk kell majd. Fantasztikus volt látni, ahogyan már két nap után szavak nélkül is megértették egymást a különböző nációk képviselői, ahogy szinte pillanatok alatt erős közösséggé formálódtak. Nagy nyitottsággal viszonyulnak mindenhez, de ne kiabáljuk el, hiszen a főpróbahét csak most következik.
- Hogyan kell elképzelni a darabot? Van szereposztás vagy kisebb jelenetekből áll majd össze az előadás?
Pap Gábor: Ne gondoljunk hagyományos értelemben vett darabra, mert, mint mondtam, nem színházi előadást fog a néző látni. Nem szerepek, inkább szerepkörök vannak, de ez még most formálódik és igen, inkább kisebb jeleneteket vonatkoztatunk egymásra. Munkatársaimtól azt kértem, hogy ne instrukciókban fogalmazzunk, hanem inkább feladatokban, mert így nem a mi előzetes vízióinkat látjuk majd viszont, hanem a fellépő művészek eszméi tárgyiasulnak, jelennek meg az adott téma kapcsán. Most nem mi alkotunk elsősorban, hanem terepet adunk a résztvevők szabad, alkotó fantáziájának.
- Mennyire okoz nehézséget, hogy külföldiekkel dolgozol együtt?
Pap Gábor: Nyilván vannak nyelvi korlátok, de eddig gördülékenyen ment a munka. Ha elfelejtkezünk a szavakról, akkor kiderül, hogy a gesztusok, képek, érzések, indulatok sokkal univerzálisabbak, mint a beszélt nyelv. Én, aki bár elég jól értek, de nem beszélek jól angolul, lengyelül-csehül meg egyáltalán nem, azon kapom magam, hogy már a fordítás előtt értem a másik embert, a szándékaiból, az energiáiból... A zene, a mozgás és a képek közös nyelve olyan egyetemes híd, amin örömmel közlekedünk ide-oda. Hihetetlen élmény, nagy-nagy boldogsággal tölt el, hogy megadatott ez a lehetőség, és ezt a produkció sikerétől függetlenül mondom, mert a folyamatot legalább olyan fontosnak érzem, mint a kész terméket.
- Gyár és Kert. Mit takar a cím? Mire számíthatnak a nézők? A Bakelit speciális helyszíne, mint Első Pesti Gyárszínház, mennyire játszik meghatározó szerepet a darab koncepciójában?
Pap Gábor: Ide készül, és róla szól. Nem is lehetne másként, mert Bauer Marci, amikor idejött, egy halott teret, egy levitézlett ipari létesítményt töltött meg élettel, kultúrával. Döbbenetes, hogy mi minden van itt: színházterem, kiállító terem, profi hangstúdió, plusz a művészeket heteken át kiszolgáló konyha és hostel, miközben a „csontváz" mai napig a hajdani gyár vasszerkezete, ami minden térben visszaköszön. Ezt a csontvázat kell felöltöztetnünk hússal és vérrel, szóval, tettel, képpel, mozdulattal. Meg persze rólunk is szól, ahogyan naponta megéljük a magunkban létező gyárat, amikor futószalagon intézzük ügyeinket, lótunk-futunk és nem érjük utol önmagunkat, és a kertet, amire kint és bent egyfolytában vágyunk, de ahol meg hajlamos nagyon unatkozni az ember pár nap után, főleg ha olyan csinálós fajta, mint amilyen én vagyok.
- Kinek ajánlod az előadás megtekintését? Milyen szakmai visszhangra számítasz a premier után?
Pap Gábor: Szakmai visszhangra nem nagyon számítok, mert nem nagyon kapok, bár örülnék, ha megtörne a jég (boldog vagyok persze, mikor a Játékos és a Revizor Online megemlékezik egy-egy előadásunkról és a Madártávlat című tilos rádiós színházi műsor is egy teljes adást szentelt nekem, de például amikor a társulatommal az Új hídavatást beneveztük az Alternatív Szemlére, nemhogy nem jöttek el a válogatók, de még válaszra se méltattak a Szemle kiírói. Lehet, hogy nem feleltünk meg bizonyos feltételeknek, de ezt a kiírásban nem jelezték, és utána sem! A szakma egy másik részéről ugyanakkor tudom, hogy követi az előadásaimat, még ha nem is kiáltanak ki se jónak, se rossznak. De ez most alapvetően nem érdekel, mert akárhogyan is, a nézőknek játszunk, és nagyon tudunk örülni minden egyes szónak, akár dicsér, akár korhol. Röviden: mindenkinek ajánlom a Gyár és kertet, aki nyitott szívvel és fejjel érkezik, aki még nem felejtett el játszani, és aki nem vár semmit előre, hanem hagyja, hogy megtörténjen vele az, ami velünk megtörtént. Nagyon hiszek abban, hogy a produkció a próbafolyamat élményeinek és küzdelmeinek lenyomata lesz, ezt szeretnénk átnyújtani, ami a körülbelül 60-70 perces időkeretben szinte lehetetlen, de ha jól játszunk, és jól néznek minket, akkor talán mégis van rá esély.
Gyár és Kert / Factory and Garden
Produkciós stáb/Management:
Pap Gábor (rendező/director)
Geisbühl Tünde (vizuális művészetek/fine arts)
Berger Gyula (mozgásművészet/choreographer)
Solténszky Tibor (dramaturgia/dramaturgy)
Manyasz Erika (rendezői munkatárs/director assistant)
Paroczay Csaba (projektvezető/project manager)
Király Krisztina (projekt asszisztens/project assistant)
Bauer Péter Márton (producer)
Alkotók/Actors/Plays:
Anna Ochman (PL)
Anna Vojcziak (PL)
Benya Katalin (HU)
Bora Levente (HU)
Csalah Dani (HU)
Elwira Wojtunik (PL)
Gallatz Imre (HU)
Ilona Barszcz Biernacka (PL)
Jonaš Spacek (CZ)
Láng Csaba (HU)
Magdalena Nimer (PL)
Monika Koniecza (PL)
Paulina Grochowska (PL)
Bemutató: Október 24. 20:00
További előadás időpontok: Október 25. 26. 20:00
Helyszín: Bakelit Multi Art Center, Soroksári út 164.
Képzelj el egy olyan gyárat, ahol az életed működésének teljes technológiája, professzionális kivitelezésben láthatóvá válik előtted. Ha a sorsmintádat végigkövetnéd, eddigi életed teljes térképe előtted állna az elszalasztott alternatívák hálózatával, cselekedeteiddel és azok következményeivel. Térképeden a megfelelő pontokra kattintva, mint egy fényképen, élesen kirajzolódik a pillanat, ahol valamit elrontottál.. Képzelj el mellé egy kertet is, olyan kertet, ahol arányban van a rendezettség és a spontaneitás. Ahol nincsenek virtuális képek, és ahol minden tiszta játék, szabadon cselekvő lényeket látsz magad előtt, bár néha olyanok, mint egy elszabadult terápiás csoport a szelídebb őrültek közül. Képzeld el végül, hogy mindkettő Te vagy, és hogy végső soron magad döntöd el, hogy mikor melyik leszel. - Soltész Gergely (SK)
Jegyinformáció:
felnőtt jegy: 2000 Ft
kedvezményes jegy IX. és XX. kerületi lakosoknak: 1800 Ft
pedagógus jegy: 1800 Ft
diák/nyugdíjas/fogyatékkal élők és kísérőiknek szóló jegy: 1200 Ft
szakmai jegy: 1000 Ft
tiszteletjegy (regisztrációs jegy): 200 Ft
elektronikus jegyvásárlás:Jegyek kaphatók az INTERTICKET országos hálózatában, valamint a JEGY.HU oldalon. (www.interticket.hu ; www.jegy.hu)
elektronikus jegyfoglalás: jegy@bakelitstudio.hu ; szinhaz@bakelitstudio.hu
jegyfoglalás telefonon: +36 1 347 0803 ; +36 30 950 3780
személyesen: Bakelit M.A.C. (iroda), 1095 Budapest, Soroksári út 164.
forrás: Bakelit M.A.C.