Fél évszázad díszletek között címmel jelent meg Kellei György író portrékötete Perlaki Róbertről, a veszprémi Petőfi Színház társulatának alapító és örökös tagjáról, díszlettervezőjéről.
"Perlaki Róbert nélkül nincsen veszprémi színház" - fogalmazott a kötet pénteki bemutatóján Oberfrank Pál, a Petőfi Színházigazgatója, aki többek között a díszlettervező legendás munkatempójáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a Kellei György szerkesztette könyv Perlaki Róbert életével, pályafutásával és a veszprémi színház életével is megismerteti az olvasót. Emlékeztetett arra, hogy a látvány- és díszlettervezőről szóló könyv a színház jubileumi évadának szerves részeként jelent meg, hiszen idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját az állandó társulat.
Középen Oberfrank Pál, tőle jobbra Perlaki Róbert
Valló Péter Kossuth-díjas rendező - a bemutatón is jelen lévő - Perlaki Róbertet méltatva elmondta, hogy negyven éve személyes kapcsolat fűzi a díszlettervezőhöz, aki a színészek, rendezők, írók munkáját segítette a "nagyüzemi színházcsinálásban". "Színházul tudni ritka és különleges képesség, többek szerint vele született" - mondta Valló Péter, hozzátéve, hogy ez a fajta gondolkodás jellemzi Perlaki Róbertet is.
A portrékötet kétszázötven oldalon, 14 fejezetben, több mint kétszáz színes fotóval és dokumentummal illusztrálva beszéli el az 1961-től a veszprémi színházban dolgozó, eredetileg villanyszerelőként végzett látványtervező életét.
A kötet emléket állít a veszprémi társulatnak is, és tartalmaz egy színháztörténeti kuriózumnak számító összeállítást a Perlaki Róbertnek írt gratulációkkal, "köszönőcédulákkal" a többi között Latinovits Zoltántól, Rátonyi Róberttől és Tordi Gézától - mondta Kellei György.
A díszlettervező munkásságáról néhány számmal:
Perlaki Róbert 700 előadás létrehozásában vett részt szakemberként, 107 díszletet tervezett, ebből 75-öt a Petőfi Színházban. Munkái nagy részét ma már csak fotók és makettek őrzik, melyet saját maga gyűjtött össze. (Kicsi, festék és ragasztószagú irodájában, vagy inkább műhelyében mindennek gondosan kiválasztott helye van).
A legolcsóbb díszletet, amit készített, használt elemekkel, mindössze 150 ezer forintból kihozta. De az ellenkezőjére is volt példa. Székesfehérváron a Sirály díszletére 5 millió forint jutott. Párizsban a Moulin Rouge utolsó bemutatóján csak a látványra 20 millió eurót költöttek.
Interjúrészletek Perlaki Róberttel:
A díszlettervező valójában művész vagy technikai szakember? - Elsősorban művész és másodsorban szakember - mindkettő nagyon fontos. Az is lényeges, milyen látvány jelenik meg a nézők előtt, azonban ugyanilyen sarkalatos pont, hogy a színészek számára kényelmesen és biztonságosan használható-e a konstrukció. Az elkészítés technikai folyamat, melynek során rengeteg összetevővel kell egyszerre tisztában lennie a tervezőnek, és azoknak megfelelően kell megalkotnia a színpadképet. Sokan úgy dolgoznak, hogy megálmodják a képet, és csak aztán törik a fejüket, miként is lehet ezt működőképessé tenni. Én máshogy fogok hozzá: előbb megtalálom azt a szerkezetet, ami megfelel a működés kívánalmainak, és ehhez kapcsolom a látványt.
Mennyire engedheti szabadon a fantáziáját egy tervező és mennyire szabnak határt a rendező kívánságai vagy a körülmények? - A díszlettervezés alkalmazott művészet, így nem csak a tervező fantáziájának függvénye a végeredmény. Persze rendezője válogatja: valaki egyáltalán nem mondja meg, milyen látványvilágot szeretne, inkább az általam kitalált két-három változat közül választ, valaki pedig nagyon is jól tudja, mit akar. A rendezőnek nagy a hatalma, de a színház közös munka, minden egyes kis fogaskerék része a sikernek vagy bukásnak. A képlet előadásonként változik - túl vagyok több mint 700 bemutatón, és nem találkoztam még kétszer ugyanolyan szituációval.
Hogyan indul a tervezés folyamata? - A darab elolvasása után tartunk egy produkciós tervtárgyalást. Ez az első megbeszélés, ahol összeül a rendező, a tervező és a technikai vezetők, és mindenki elmondhatja az ötleteit. Ehhez ismerni kell az adott színház körülményeit, felszereltségét, mit tud a lámpaparkja, milyen a színpadi alsó- és felsőgépészet, a hangtechnika stb. Aztán a díszlettervező kitalál valamit, leskicceli, leméretezi, makettezi. Amikor nehezen megy, hetek kellenek hozzá, néha pedig két éjszaka alatt összeáll - attól függ, hogy jön-e az ihlet.
(…) Bármilyen képtelenséget kitalálhat a rendező? - Nem tud olyan képtelenséget kitalálni, amit egy jó díszlettervező ne tudna megcsinálni. Természetesen az az ideális, ha ismerem a színházat, ahová a díszletet tervezem. A nézőtérről lehet, hogy minden színpad egyforma: deszkái és függönyei vannak, a tervező szemével nézve azonban nincs két ugyanolyan. Ha pedig egy előadás utazik, az tovább bonyolítja a helyzetet. Az egész építményt az adott helyszínre kell adaptálni: valamikor hozzá kell tervezni, valamikor bizonyos elemeket el kell hagyni, újra kell gondolni a részleteket. Szerencsére általában előre tudom, hol fogjuk játszani a darabot, és ezt számításba vehetem. Emiatt van meg nekem az ország összes színpadának pontos leírása. A mögöttem lévő 43 évad alatt mindennel találkoztam már a színpadon: tűzzel, vízzel, gőzzel, köddel, folyóval és úszómedencével egyaránt.
Forrás: Színház.hu, www.perlakirobert.fw.hu
Olvasásra ajánljuk:
Hogy kerül a jelmez a színpadra? Mennyit és hogy küzd érte a tervező? Hol vásárol? Hány kilót emel? Észreveszi-e hogy bizonyos anyagokat kedvel? Szerelmes lesz-e néha? Mennyit változtatott a munkához való ...»
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.