Magyarországi színpadon először látható Jane Austen Értelem és érzelem című művéből készült színdarab október 21-től a Veszprémi Petőfi Színházban. A rendező a Kossuth-díjas Valló Péter. A stáb sajtótájékoztatón és médianapon mutatkozott be az újságíróknak, televíziós riportereknek.
A magyarországi bemutató alkalmából tartott sajtótájékoztatón Oberfrank Pál, a veszprémi színház igazgatója elmondta: a színpadi változatot Borbás Mária regény fordítása alapján Deres Péter dramaturg készítette. A színműben komoly szerep jut a technikának, a projektorokkal és a vetítéssel különös és egyedülálló élményt nyújtanak a nézőknek.
- A mű óriási szenvedélyei, nagy érzelmi hullámai és a remek párbeszédei újból alkalmat adtak arra, hogy a Valló Péterrel végzett próbafolyamat és műhelymunka után tovább erősödjön a társulat. Ő ugyanis nem csak rendezőként, hanem társulatépítő erőként is jelen van nálunk és erre nagyon büszkék vagyunk - hangsúlyozta az igazgató, aki Edward Ferrars szerepét formálja meg az előadásban.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a másik ismert Austen-regény, a Büszkeség és balítélet Karinthy színházi bemutatóján - amelyben Kéri Kitty is szerepelt - felismerték, hogy milyen lehetőségeket rejt az írónő regényei teremtette világ. Azért esett a választásuk az Értelem és érzelem című regényre, mert az a világon az egyik legolvasottabbnak számító regény, és feldolgozása nagy érdeklődésre tarthat számot. Szólt arról is, hogy az eredeti műtől a színpadi változat nem tér el, a munka legnagyobb részét a sokhelyszínes és sokszereplős darab szerkesztése, dramatizálása adta.
Valló Péter, a darab Kossuth-díjas rendezője többek között arról beszélt, hogy a színházi viszonyrendszernek megfelelő darabot sikerült létrehozniuk a nagyregényből. Az úgynevezett női regényhez olyan játékteret alakítottak ki, hogy közben kultúrtörténeti utazásra is hívják a nézőket. A technikának köszönhetően korabeli angol festők képeivel és angol zenékkel, illetve a kosztümökkel is a korszellemet idézik meg. A kultuszregény színpadi változatának hangvétele inkább anekdotikus és nem dramatikus - tette hozzá.
A rendező célja ebben az esetben a nem színpadra készült regényt új rendszerben elmesélni, újfajta vizualitás alkalmazásával - mondta Valló Péter, hozzátéve, hogy a vetítőgépeket nem lehetett instruálni. Mindezek mellett bízik abban, hogy a közönség elfogadja a másfajta vizualitást. Veszprém ebből a szempontból egy "harci terep", számára kíváncsi, hogyan reagál az alapvetően konzervatív közönség az előadásra.
A darabban Kéri Kitty és Trokán Anna testvéreket játszanak, előbbi az értelmet megtestesítő Elinort, míg utóbbi az életét maximális érzelmekkel megélő Mariannt alakítja. Kéri Kitty az epikus mű próbáját filmforgatáshoz hasonlította.
- Szerepem szerint az értelmet próbálom megmutatni egy szerelemben, azt, hogy milyen utat jár be Elinor, míg legyőzi a saját kishitűségét, s miként meri vállalni a boldogsággal járó következményeket - mondta Kéri Kitty.
A szenvedélyes Marianne-t alakító Trokán Anna kiemelte: a darab nagyon rövid jelenetekből áll össze, pár kulcsmondatban kell átadni a nézőknek a mondanivalót.
- Marianne minden érzelmet megél, hajszolja magát, majdnem belehal a szerelembe, míg neki is eljön egy törés az életébe, amikor át kell menni az értelmet is előtérbe helyező lelki változáson - ecsetelte Trokán Anna.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a Veszprémi Petőfi Színház október 29-én Varasdon vendégszerepel a Pomádé király új ruhája című gyermekoperával, a Vastaps estéken október 26-tól pedig nagy idők nagy tanúit faggatja Varga Róbert újságíró. Az elmúlt ötven év különböző korszakait idézi fel többek között Joós László, Cserhalmi György, Takács Katalin, Hűvösvölgyi Ildikó, Tordy Géza, Borbiczky Ferenc, Fazekas István, Antal Olga és Blaskó Balázs.
fotók: Melzcer Zsolt
forrás: Veszprémi Petőfi Színház