Wenders Pina-filmje Budapesten is látható!

Wim Wenders Pina Bausch-ról szóló 3D-s dokumentumfilmjének magyarországi premierjével nyit az EDIT 2011 - VII. Nemzetközi Táncfilmfesztivál. Az Oscar-díjra nevezett és Európai Filmdíjra jelölt alkotást november 15-én a budapesti Corvin moziban láthatja a közönség. 

EDIT 2011 - VII. Nemzetközi Táncfilm Fesztivál

Wim Wenders táncfilmjét az idei Berlinalén mutatták be, azóta elnyerte a Német Filmdíjat, a Német Dokumentumfilm Díját, valamint Németország hivatalos Oscar-nevezésének választották a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában. 

A világhírű táncművészről és koreográfusról, Pina Bausch-ról szóló produkció tánc, zene és film különleges ötvözete, és messze túlmutat a dokumentumfilm műfaján - mutat rá a Trafó - Kortárs Művészetek Háza közleménye. 

Wim Wenders és Pina Bausch húsz évig tartó mély barátságából közös alkotás született: igaz, a koreográfus munkájáról szóló filmet mintegy két évtizedig csupán tervezgették, a rendező ugyanis saját bevallása szerint csak a 3D technológia megjelenésével merte vállalni a feladatot, mert csak így tartja igazán átadhatónak a tér érzetét, a táncosok lenyűgöző mozgását, a testek erejét.
Ezzel a különleges alkotással nyílik meg a Műhely Alapítvány által szervezett EDIT 2011 - VII. Nemzetközi Táncfilm Fesztivál, amely november 15. és 18. között új helyszíneken, a KINO és a Corvin moziban várja vadonatúj művekkel a táncfilmek rajongóit.
A korábbi évekhez hasonlóan a közönség idén is láthat friss nemzetközi alkotásokat Barda Beáta kurátor, a Tarfó - Kortárs Művészetek Háza művészeti vezetője válogatásában. Lesz portugál szekció, amelynek kurátora Alberto Magno, a portói Fábrica de Movimentos igazgatója, továbbá bemutatják a 2010-11-ben készült új magyar táncfilm-alkotásokat is.

A film történetéről itt olvashatnak bővebben:

"(....) Wenderst természetesen filmre inspirálta Bausch, akivel a nyolcvanas években kötött barátságot. Akkor közös projektben, egy Ázsiától Afrikáig tartó road movie-ban gondolkodtak, ami évekig terv maradt. A “mikor?” kérdésre a rendező mindig azt a választ adta: “Amikor tudom, hogyan”. 2009 elején, a U2 Cannesban bemutatott koncertfilmje nyomán megtalálta a választ. Úgy látta, csak a dimenziók egyesítésével, a 3D technikával érdemes vászonra vinni Pina táncszínházát, az addig kiválogatott Café Müller, Le Sacre du printemps, Vollmond és Kontakthof előadások részleteit. Nyáron, két nappal a próbafelvételek előtt és öt nappal azután, hogy rákkal diagnosztizálták, Pina Bausch váratlanul meghalt. Így ősszel, hosszas unszolás eredményeként Wenders egy homage mellett döntött. A Tanztheater Wuppertal művészei is próbálták rábeszélni arra, hogy ne adja föl, talán akkor idézték fel először Bausch szavait: “Dance, dance, otherwise we are lost” (“Táncolj, táncolj, különben elvesztünk”). “Nekik kellett feltennem a kérdéseket, amelyeket Piná-nak szántam. Ők pedig mozdulatokkal válaszoltak. Tehát Bausch metódusát követtük" – nyilatkozta Wenders az újrakezdésről. 

A Színház.hu-nak Julie Shanahan Pina Bausch táncosa is nyilatkozott, többek közt a filmezésről:

Mi jelentett számotokra a Pina című film elkészítése?

Julie Shanahan: Wim Wenders frissességet hozott, feladatot adott. Pina halála után hiányzott az a fajta erő, amellyel ő fellépett. A filmforgatás érdekes tapasztalatokat hozott, de alapvetően a saját dolgunkat csináltuk.

Milyen élmény volt látni magatokat a vásznon?

Julie Shanahan: Az mindig sokkoló! Szívesen néztem a kollégáimat. Mulatságos volt végigvonulni a vörös szőnyegen a berlini filmfesztiválon, nem nagyon szoktunk részt venni ilyen rendezvényeken. De azért jól szórakoztunk! Szörnyű lehet egy igazi filmsztár élete..!